Karácsonyi és újévi hagyományok – ahány ország, annyi szokás

Míg Európa nagy részében vízkereszttel (január 6.) lezáródott a karácsonyi időszak, addig a görögkeleti országokban az ünnep épp akkor kezdődött – mostanra azonban minden EU-s országban véget ért a karácsonyi időszak – bárki is hozta a karácsonyi ajándékokat.

Európa hagyományainak gazdagsága az ilyen ünnepek alkalmával látszik talán a legjobban. Rengeteg hasonló szokással találkozhatunk Európa nagy részén – a karácsonyfa-állítás, az ajándékozás vagy épp a kántálás / regölés mind itthon is jellemző –, ugyanakkor még ennél is több érdekes, helyi, nemzeti szokás kíséri az ünnepeket. Ilyen például az ostya kitüntetett szerepe a lengyeleknél vagy szlovákoknál; a jászol szerénységét idéző hagyományos vacsora a fölre terítve a bolgároknál; a nissék (a Télapó kis manó segítői) csínytevései Dániában; vagy épp a svéd értelemben vett karácsonyi „donaldkacsázás”.

Ezeket a sokszínű hagyományokat ismerhettétek meg karácsonyi és újévi kvízünkben, amelyet több százan töltöttetek ki, reméljük sok (vagy egyre több) sikerrel. Ha lett volna kérdés, amiben bizonytalanok voltatok, itt a megfejtés:

Ausztria

1818. december 24-én itt hangzott fel először a „Stille Nacht” kezdetű, mára 330 nyelvre lefordított, világszerte ismert karácsonyi dal.

Belgium

Már november végén megjelenik a pékségekben a baba alakú kalács, Jézus kenyere, a „cougnou”, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a cougnole, amely Észak-Franciaországban is ismert.           

Bulgária

A ház asszonya készít egy kenyeret, amelybe pénzérmét süt bele. A ház ura felosztja a kenyeret a családtagok között, és aki a pénzt megtalálja, arra gazdagság, egészség és szerencse vár a következő évben.         A hét, kilenc vagy tizenkét fogásból álló karácsonyi menüt hagyományosan a földön, egy nagy abroszon tálalják, amelyek általában hús nélküli egyszerű ételek, mint például a bulgurral és rizzsel töltött káposzta vagy a babfőzelék.

A karácsonyi hagyományok között az egyik legrégebbi a koleduvane, amelyben a tradicionális ruhába öltözött fiatal férfiak Szenteste éjjelén házról házra járnak, karácsonyi dalokat énekelnek és jókívánságaikat közvetítik a ház lakóinak. A ház lakói speciális, erre az alkalomra készített kenyérrel jutalmazzák a fiúkat.

Ciprus

Itt (és Görögországban) a Podariko hagyománya szerint az első, aki újév napján belép a házba, szerencsét vagy balszerencsét hoz a ház lakóira, saját sorsától függően. Ha gyerek lépi át az ajtót elsőként, az biztosan szerencsét hoz.

Csehország

A hagyomány szerint a karácsonyi vacsora a nap első étkezése, és aki kibírja, hogy előtte nem eszik, aranymalacot lát a falon.

A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a rántott ponty (smažený kapr), a krumplisaláta (bramborový salat), és a karácsonyi kalács, a vánočka.

A karácsonyi vacsora után az asztalnál ülők mindegyike keresztben kettévág egy almát. Akinél az alma magháza ötágú csillagot formál, annak hosszú élete lesz, akinél viszont négyágú kereszt rajzolódik ki, annak rövid.

A Szenteste egyik legfontosabb része az ostyatöréssel kísért jókívánság (ostya: opłatek). Aki megosztja másokkal a saját ostyáját, kenyérből sem szenved majd hiányt. Ostyatörés közben jókívánságokat mondanak és megbocsátják egymásnak a sérelmeket.

Dánia

A hagyomány szerint a karácsonyi forgatagban ún. nissék (manók) lepik el az országot, akik a hagyomány szerint a Télapó első számú segítői. Gyakran kisebb, ártalmatlan csínyeket is elkövetnek.

Ebben az országban a nemzeti zászló, a Dannebrog gyakran megjelenik a karácsonyfán díszítésként. A vacsora elfogyasztása után, de még az ajándékok kibontása előtt a család körbeveszi a fát, majd körültáncolják, miközben karácsonyi énekeket énekelnek.

A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a karácsonyi, mandulás tejberizs (Risalamande). A háziasszony ebben elrejt egy egész mandulaszemet, és aki ezt megtalálja, jutalmat (általában édességet) kap.

Egyesült Királyság

A főváros egyik legnagyobb terén áll a legnagyobb karácsonyfa, amely hagyományosan a norvég király ajándéka.

A karácsonyi ünneplés elmaradhatatlan eseménye 1932 óta az uralkodó hagyományos karácsonyi beszéde, amelyet három órától a televízió közvetít.

Az ebéd gesztenyével töltött pulyka zöldségkörettel, amelyet az ízletes, fűszeres, alkohollal ízesített karácsonyi puding követ. Ebbe a házilag készített karácsonyi édességbe szerencsepénzt rejtenek, és aki megtalálja, szerencsés esztendőre számíthat.

Észtország

A karácsonyt „jõulud”-nek nevezik, ami az ősi skandináv „yul” szóból ered. Karácsonykor a Télapó (Jõuluvana), ajándékozza meg a gyerekeket, akiknek elő kell adniuk valamit (például egy verset vagy egy dalt) az ajándékért.

Itt (és Finnországban) a legtöbb családnál karácsonykor sem maradhat el a szaunázás.

Finnország

A XIII. századra vezethető vissza az a szokás, amelynek keretében december 24-én, délben a régi fővárosban egy különleges ünnepség keretében kihirdetik a „karácsonyi béke” időszakát (joulurauha), amely húsz napig tart.

Az ajándékokat ebben az országban a télapó (Joulupukki) hozza karácsonykor, aki nem a kéményen, hanem az ajtón keresztül érkezik a házakba.

Franciaország

A karácsonyi asztalra gyakran kerül liba, diós vagy gesztenyés pulyka és osztriga. A desszert szinte mindenhol a csokoládéval töltött finomság, a „bûche de Noël”, azaz a karácsonyi faág.

Görögország

A karácsony itt (és Cipruson) 12 napos, folyamatos ünnep: a december 25-től január 6-ig terjedő, a három ünnepet, a Karácsonyt, az újévet és a Vízkeresztet felölelő időszak, a „Dodekameron” nevet viseli.

Itt (és Cipruson) a gyerekek az ajándékokat Szent Vasziliosz (Vazul) napján, újévkor kapják.

Hollandia

A Mikulás (Sinterklaas) segédjével, Zwarte Piettel (Fekete Péter) november közepén érkezik ide, méghozzá hagyományosan Spanyolországból, gőzhajón.

Horvátország

A Luca napkor elültetett karácsonyi búzát (Božićna pšenica) karácsonykor nemzeti színű szalaggal kötik át, és közepébe gyakran gyertyát tesznek.         

Írország

A hagyományoknak megfelelően itt minden család gyertyákat / fényeket helyez az ablakba. E szokás eredete azokhoz az időkhöz köthető, amikor a katolicizmus tiltott vallás volt az országban – az ablakba kitett gyertyával a ház lakói a lelkipásztoroknak jelezték, ebben a házban celebrálhatnak katolikus szentmisét.

Érdekes szokás, hogy az éjféli misére indulás előtt a Télapónak sört, whiskeyt vagy tejet és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé.

Lengyelország

A hagyomány szerint a karácsonyi ajándékot az égen megjelenő – a betlehemi csillagot jelképező – első csillag (Gwiazdka) kigyulladása után osztották szét.    

Lettország

A hagyomány szerint, aki karácsonykor (helyi nyelven Ziemassvetki) kilenc fogást fogyaszt, annak gazdag lesz a következő éve.

Litvánia

Ebben az országban karácsonykor (Šv. Kalėdos) az ünnepi vacsorán az asztalterítő alá szalmát helyeztek, megemlékezve ezzel arról, hogy Jézus istállóban jött a világra.

Luxemburg

A karácsonyi fogások között szinte mindenhol ott találjuk a Gromperekichelchert almaszósszal. Ez reszelt burgonya sütve, ami hasonlít a Magyarországon is ismert tócsnira vagy lapcsánkára.

Magyarország

Jellegzetes karácsonyi hagyomány a regölés: István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, amelyben különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.

Málta

Szenteste a hívek ünnepi körmenetet tartanak, mely élén a kis Jézusra emlékeztető babát visznek magukkal. Az éjféli szentmisén hagyományosan egy hét-tíz év közötti helyi kisfiú olvassa fel a Jézus születéséről szóló evangéliumi részletet.

Németország

Itt Weihnachtsmann, azaz Karácsonyapó rejti a csomagokat a fenyőfa alá. Innen ered a karácsonyfa állításának szokása, és egy innen származó lelkész készítette az első adventi koszorút, szekérkerék alapra 24 gyertyával.

Olaszország

Tipikus karácsonyi sütemény a fűszeres, szárított gyümölcsökkel készülő panforte, a pandoro és a panettone (karácsonyi kuglófféleségek).

Az ország északi részében a hagyomány szerint a Télapó (Babbo Natale), Jézuska (Gesù Bambino) vagy Szent Luca (Santa Lucia) hozza az ajándékokat a gyerekeknek, az ország déli részén pedig Befana, egy jóságos öreg boszorkány, a hagyomány szerint január 6-án.

Portugália

Itt (és Spanyolországban) szilveszterkor pontban éjfélkor 12 szem mazsolát meg kell enni, és ekkor teljesül 12 kívánságunk.    

A karácsonyi vacsora (Consoada) egyik hagyományos eleme sok helyen a főtt polip, vagy a rengeteg száraz gyümölccsel készülő Király torta (Bolo Rei).

Románia

Nagy hagyománya van (főleg vidéken), hogy a Szenteste napján a fiatal férfiak és kisfiúk karácsonyi dalokkal házalnak, ez az ún. „Colindat” (magyarosan kolindálás vagy kóringyálás), amelyet az UNESCO nemrégiben felvett a szellemi örökségek listájára. A legnépszerűbb karácsonyi dal a Csillag (Steaua).

A karácsonyi vacsorára hagyományosan nagy családi körben kerül sor december 25-én; tradicionális karácsonyi ételnek számít a piftie (malachúsos kocsonya), a sarmale (töltött káposzta rolnik) és a hagyományos karácsonyi kalács, a cozonac.

Svédország

A Szenteste napjának elengedhetetlen része Donald kacsa (Kalle Anka) – közel ötven éve az esti ajándékozás előtt (mielőtt Jultomten elhozza az ajándékokat) a család Walt Disney klasszikusát nézi.

A karácsonyi készülődés legfontosabb ünnepe december 13., Luca napja (Luciadagen), a fény ünnepe, amikor a helyi kislányok fehér ruhába öltözve, fejükön gyertyákkal vagy fényekkel idézik fel Szent Luca történetét.

Szlovákia

A karácsonyi vacsora hagyományosan hat órakor kezdődik az oplatkyval (mézzel ízesített nagy ostya). Tradicionális karácsonyi ételnek számít még a szárított gombával ízesített káposztaleves (kapustnica).

Spanyolország

A karácsonyi ünnepek egyik fontos mozzanata a karácsonyi lottó (Lotería de Navidad). A kihúzott számokat élő adásban, énekelve ismertetik a nézőkkel. Az ajándékokat pedig a napkeleti bölcsek / három királyok (Los Reyes Magos) hozzák a jó gyerekeknek, január 6-án.