A legfrissebb adatok szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam átlagosan 80,1 év. Volt ez már több is: 2019-ben még 81,3 évre számíthattunk, de az utóbbi két évben – a pandémia miatt hirtelen megnövekedett halálozás következtében – hosszú növekedési trend után visszaesett a várható élettartam. Jelentős a szórás a tagállamok, de az egyes régiók között is. Magyarország sajnos a sereghajtók között van: átlagosan 9 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint mondjuk az élen járó spanyolok vagy svédek. A nők még mindig jelentősen túlélik a férfiakat: közel hat év az előnyük.
Évtizedenként átlagosan két évvel nő a várható élettartam
A születéskor várható élettartam az elmúlt évszázadban számos tényezőnek köszönhetően gyorsan emelkedett. Ezek közé tartozik az egészségügy és az orvostudomány fejlődése, a csecsemőhalandóság csökkenése, az általános életszínvonal emelkedése, a jobb oktatás, élet- és munkakörülmények és az egészségtudatosabb gondolkodás. A szívroham, az agyvérzés vagy a rák kezelésében bekövetkezett eredményeknek köszönhetően a túlélési arány a legtöbb európai országban növekedett. Az európai országok egészségügyi rendszerei egyre fejlettebbek, az egészségügyi ellátásra pedig a korábbiaknál többet költenek az uniós országok.
A születéskor várható élettartam
Egy adott életkorban a várható élettartam az átlagos további évek száma, amennyit az adott korú személy várhatóan még élni fog. A születéskor várható élettartam pedig ugyanez a születés pillanatában: az az átlagos élettartam, amelyre egy újszülött gyermek számíthat, ha egész életében az egyes életkorokban bekövetkező aktuális halálozási valószínűségeknek van kitéve. Mára ez lett az életminőség egyik legfontosabb komponense, amely az ENSZ vizsgálatai alapján egyre konvergál, azaz az egyes országok mutató közelednek egymáshoz.
A hivatalos statisztikák szerint mindezeknek köszönhetően a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan több mint két évvel (!) emelkedett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a ma születő csecsemők Európában átlagosan 83 évig élhetnek, az ő (1990 körül született) szüleik még mintegy öt évvel rövidebb életre számíthattak, hatvanas években született nagyszüleik pedig még öt évvel kevesebbre. A mostani csecsemők tehát nagyszüleik generációjánál átlagosan mintegy tíz évvel élhetnek tovább.
Covid-19: megtorpant a javulás
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2021-re a tagállamok többségében a pandémia következtében férfiak és nők esetében is csökkent a születéskor várható élettartam: 2019-ben 81,3, 2020-ban 80,4, majd 2021-ben 80,1 évre esett vissza. A nemek közötti különbség a születéskor várható élettartamban közel hat év (5,7) volt 2021-ben.
A világjárvány következtében az uniós országok között nőtt a várható élettartambeli különbség, mivel a csökkenés sokkal nagyobb volt a közép- és kelet-európai országokban, ahol eleve sokkal alacsonyabb volt a várható élettartam, mint a legtöbb nyugat- és észak-európai országban. Lettországban, Szlovákiában és Bulgáriában a legnagyobb mértékű a csökkenés (mindhárom országban több mint két év).
Itthon a helyzet
A várható élettartam Magyarországon 2000-2021 között közel 2,5 évvel emelkedett a mostani 74,3 évre, ám 2010-zel összehasonlítva jelenleg rosszabbak a kilátásaink (akkor átlagosan 74,7 év volt a születéskor várható élettartam). Magyarország az európai rangsor végén foglal helyet, ahogy a legtöbb keleti blokkból származó tagállam – még mindig közel hat évvel kevesebbre számíthatunk, mint az uniós átlag. Magyarországon a férfiak átlagosan több mint hét évvel élnek rövidebb ideig a nőknél – ennek legfőbb oka az, hogy a férfiak nagyobb mértékben ki vannak téve az egészséget fenyegető kockázati tényezőknek, úgymint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.
A 2021-re rendelkezésre álló halálozási számok alapján az Eurostat frissítette adatait a COVID-19 világjárvány várható élettartamra gyakorolt hatásairól, ez alapján jelenleg ez vár a ma születő gyerekekre az egyes tagállamokban:
Jelentős regionális különbségek
Az EU régiói közül 2021-ben a születéskor várható élettartam Madridban volt a legmagasabb (85,4), ezt követte a szintén spanyolországi Comunidad Foral de Navarra (84,8), a finnországi Åland (84,6) és a spanyolországi Castilia y Leon (84,3). A születéskor várható legalacsonyabb élettartamú uniós régiók Bulgáriában voltak: Severozapaden (69,7), Severen tsentralen (70,4) és Észak- és Délkelet-Bulgária (70,6).
A „leghosszabb életet adó” térségek közt sok mediterrán és több skandináv régiót is találunk. Szerintetek mi lehet a hosszú élet titka? A mediterrán étrend, a skandináv jóléti szociális modell, a rendszeres sportolás – esetleg a laissez faire, a dolce far niente, a mañana, esetleg a hygge vagy a lagom mentalitás?
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
birkamenet 2023.03.28. 13:56:57
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.03.28. 16:41:10
Ettől még meradna különbség a fejlettebb országok javára, de kisebb lenne a lemaradásunk.
tatárfejűkutya 2023.03.28. 19:04:11
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.03.28. 19:16:47
Így igaz. És tegyük hozzá azt is, hogy ehhez ma már kisebb mértékben ugyan, de hozzájárul a férfiakra inkább jellemző agresszivitás és veszélyvállalás, vagyis a tesztoszteron.
A nők számára további kedvező tényező az ösztrogén, amely a menopauzáig csökkenti náluk pl. a szív- és érrendszeri problémákat.
KékFény6 2023.03.31. 00:05:31
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.03.31. 00:27:55
Már aki iszik és bagózik. Én egyiket sem.
Úgy értettem, hogy érdemes lett volna kiszűrni a pia és a bagó hatását egy kiegészítő adat céljából. Vagyis a teljes minta mellett kiválasztani egy olyan mintát is, melynek piálási és bagózási szokásai megegyeznek a fejlettebb, hosszabb várható élettartamú országok lakosságéival. Ez a piát-bagót kiszűrve megmutstná a stressz, az alacsonyabb életszínvonal, a szennyezett környezet stb. okozta csökkenést.