Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?

A nagy biciklis európai nemzetekre gondolva elsőre biztosan Hollandia, Dánia, Svédország vagy Németország jut eszünkbe, és talán kevesebben gondolnánk Magyarországra – mégis ott van, egészen pontosan harmadikok vagyunk a napi biciklihasználatban. A motiváció persze nem mindenkinél azonos, de a hatás igen: a biciklizéssel környezetbarát, olcsó, rugalmas, kis helyigényű, egészségmegőrző és nagyvárosi környezetben sokszor a leggyorsabb megoldás mellett voksolunk.

Évi 150 milliárd euró haszon

A kerékpárhasználat abszolút felfutóban van napjainkban, ami nagyon pozitív fejlemény, hiszen számtalan haszonnal jár – majdnem olyan, mint a fokhagyma: „mindenre IS jó”. Olcsó és tiszta megoldás, gyakori használatával, a mozgással egészségünk is nyer. Emellett további egyéni és közösségi szinten jelentkező előnye – az Európai Kerékpáros Szövetség egy friss, minden részletre kiterjedő tanulmánya alapján –, hogy a kerékpározás mostani szintje évente 150 milliárd euró (!) globális haszonnal jár. Ebből több mint 90 milliárd eurónyi pozitív externália a környezet, a közegészségügy vagy a közlekedési rendszer területén jelentkezik. Érdekes adat kontrasztként: az Európai Bizottság számításai szerint az autós közlekedés éves szinten mintegy 800 milliárd euró terhet ró negatív externáliaként ugyanezen rendszerekre. A tanulmány három dimenzió – a környezet és éghajlatváltozás, gazdaság és szociális szféra – mentén kilenc nagy csoportba sorolta a kerékpározás előnyeit.

Ökotudatosság, hipszterség és kényszerűség a számok mögött

Nyilván sokan vannak, akik megfelelő infrastruktúra esetén a fentiek ismeretében döntenek a gyakori kerékpározás mellett. Az is vitathatatlan, hogy az utóbbi években – ahogy talán ez a tudatosabb, környezetbarát életformára is általánosan igaz – egy kicsit divatosabbá vált zöldebben élni, így biciklizni is. Ez elsősorban a városlakókra jellemző: Magyarországon például a főváros hivatalos mérései szerint húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett a belvárosban biciklizők száma, a forgalomban néhol a 10 százalékot is meghaladja az arányuk. Ugyanakkor sok helyen, főleg a vidéki városokban, vagy még inkább falvakban a tekerés inkább hagyományos, esetleg – autó híján – kényszerű tevékenység, leginkább a mindennapok közlekedési módja.

A Magyar Kerékpárosklub egy 2018-as felmérése alapján itthon a fővárosiak 6%-a pattan naponta nyeregbe (azóta ez az arány jelentősen nőtt, a legfrissebb adatok alapján 2021 és 2022 május között 38%-kal nőtt a fővárosbna biciklizők száma), míg a községekben ez az arány 51%, a „legbiciklisebb” a dél-alföldi régió. Hazánkban tehát a tradicionális vidéki kerékpározás miatt magas a napi szinten kerékpározók aránya.

Egy vonatkozó Eurobarometer közvélemény-kutatás adatai szerint rendszeres kerékpárhasználat tekintetében Magyarország a 3. helyen áll Európában. A megkérdezettek 22 százaléka válaszolta, hogy a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze, csupán Hollandia (36%) és Dánia (23%) előzött meg minket. (A kérdőívben feltett pontos kérdés ez volt: „Egy átlagos napon milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban?”)

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!