Riasztó a kép, amit az EU éves klímaváltozást vizsgáló jelentése a 2019-es évről festett: a tavalyi volt minden idők legmelegebb éve Európában. Nyáron a szárazságok, az év végén a heves csapadék okozott gondot a kontinensen, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja is tovább nőtt, a jégtakarók pedig tovább vékonyodtak. Vannak már adatok az idei évről is: nagy eséllyel 2020 is rekorder lesz.

Éves látlelet Európa éghajlatáról: további melegedés, szélsőségek

Az európai klímahelyzetről szóló 2019-es ESOTC (European State of the Climate) riportból kiolvasható, hogy a tavalyi év az eddig jegyzett legmelegebb év volt Európa történetében, és a kontinens szinte minden szegletében átlag feletti értékeket hozott. Látható, hogy a trendek folytatódtak: a legutolsó 12 évből 11 a valaha mért legmelegebbek közé tartozik, ez pedig a melegedő éghajlat egyértelmű jele.

Továbbra is sok szélsőséges esemény okozott anomáliákat az európai országokban. Az éves csapadék mennyisége hasonló volt a korábbi években mérthez, bár nagy regionális különbségek voltak. A nagy meleg és szárazság, valamint két nagy hőhullám a nyári időszakban hozzájárult az aszály kialakulásához Közép-Európában, ez tükröződött a talaj szárazságában (1979 óta 2019-ben volt a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma) és a növényzet rendellenességeiben, de Nyugat-Európa nagy része is jelentős hőstressznek volt kitéve. Az év végén a kontinens nyugati és déli részén az átlagosnál jóval több csapadék esett, a sok és heves esőzés következtében megnőtt a folyók vízhozama, és ez számos helyen vezetett áradáshoz. Az összes globális éghajlati mutató az elmúlt évtizedek tendenciáinak megfelelően alakult: az üvegházhatású gázok (elsősorban a metán és a szén-dioxid) légköri koncentrációja továbbra is folyamatosan növekszik, míg a gleccserek és a jégtakarók tömegüket vesztik, ami hozzájárul a tengerszint további emelkedéséhez.

Érdekes, hogy Európa gyorsabban melegszik más régióknál – míg kontinensünk 2019-ben 2 °C-kal volt melegebb az iparosodás előtti időszakkal összevetve, addig a globális érték „csak” 1,1 °C. Valamelyest pozitív hír a fenntartható napenergia szempontjából, hogy a napos órák száma is rekordot döntött 2019-ben.

2020: a trend változatlan

Rendelkezésre állnak már frissebb adatok is, 2020-ból: ez alapján elmondható, hogy ez az év továbbra is rekordszintű hőmérsékleteket hoz. 2020-ban minden hónap bekerült az adott hónapból eddig mért négy legmelegebb közé. Az is látszik, hogy a Copernicus-program indulása óta az idei nyár volt a legforróbb az északi féltekén, egyben csaknem másfél évszázad második legmelegebb augusztusa és harmadik legmelegebb nyara volt idén a világon. A globális hőmérséklet augusztusban átlagosan majdnem 1 fokkal (0,94 °C) haladta meg a XX. század átlagát, ami 15,6 Celsius-fok volt.


Párizs felé – zöld megállapodással?

A jelentés adatai sajnos meglehetősen kiábrándító képet festenek az európai éghajlatról, és arról, vajon mennyire lehet tartható az ENSZ 2015-ös párizsi klímamegállapodás. Ott az együttműködő országok vállalták: mindent megtesznek azért, hogy 2100-ig 2 °C alatt tartsák az átlaghőmérséklet emelkedését, illetve rögzítették elkötelezettségüket, hogy lehetőség szerint 1,5 °C alatt tartják ezt az értéket. Ahhoz, hogy mindezt az EU és országai tartani tudják, valószínűleg sürgősen teljesen új alapokra kell helyezni Európa gazdaságát.

Épp ezt a célt szolgálja a von der Leyen elnök által meghirdetett program, az Európát a fenntartható növekedés és klímasemlesség felé vezető új növekedési stratégia, az európai zöld megállapodás. Egy olyan komplex programról van szó, amelynek középpontjában a zöld fejlesztések állnak, amelyek egyben Európa gazdaságát is képesek fellendíteni A célhoz konkrét kezdeményezések és ütemterv is kapcsolódik: az energiaipar „széntelenítése”, az épületek energiahatékonysági korszerűsítése, a tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák támogatása, a zöld gazdaság erősítése, illetve a kutatási és innovációs beruházások mind szerepelnek a javaslatban. A Bizottság célja, hogy 2050-re az EU csak annyi üvegházhatású gázt bocsásson ki, amennyit az ilyen gázokat elnyelni képes rendszerek – például az erdők – meg tudnak kötni. A Bizottság – éppen a C3S adataira is alapozva – eltökélt tehát a zöldre váltásban.

A riportról

Az Európai Éghajlat állapota (ESOTC) a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (Copernicus Climate Change Service/ C3S) által összeállított éves jelentés, amelyet az Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ (ECMWF) készített az Európai Bizottság megbízásából. Az ESOTC megállapításai a C3S közösség, valamint más Copernicus-szolgáltatások és külső partnerek adatain és szakértelmén alapulnak. Az ESOTC az elmúlt naptári év európai éghajlati viszonyait és eseményeit ismerteti és elemzi. Emellett bemutatja a legfontosabb éghajlati tényezők változását a Föld minden részéről, frissítéseket adva Európa és a világ többi részének legfontosabb éghajlati mutatóiról. A jelentés segíthet jobban megérteni, hogyan alakulhat a jövő, ezzel segíti az egyes szektorok alkalmazkodását, a C3S jó minőségű adatokkal igyekszik segíteni az alkalmazkodást vezető hatóságok – kormányzati és nemzetközi szervezetek – munkáját, amelyek ezen adatokra alapozva dolgozhatják ki terveiket.

További információ:

• A 2019-es ESOTC jelentés, a jelentés honlapja (EN)
• A jelentés összefoglalója (EN)
• A Copernicus honlapja (EN)
  

Az írás valamennyi illusztrációja Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat 2019-es ESOTC jelentéséből származik (credit: C3S: ECMWF)

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!