Nagyobb a szigor az EU-ba behozott zöldeknél – Magyarország egyelőre engedékenyebb

Most karácsonykor irtó drága volt a dió a bejglibe, aki pedig nyáron fapadossal Barit célozta meg és egy kicsit barangolt Pugliában, azt igen lehangoló kép fogadta a korábban gyönyörű, olajfás táj helyett. Az EU az ilyen esetek miatt most megtiltja, hogy külföldről az EU-ba gyümölcsöt vagy zöldséget hozzunk. Nem, nem a brüsszeli bürokrácia őrült meg, csak az EU egységes piacán is minden mindennel összefügg. Mondjuk, hogyan és mi maradhat a bőröndben – illetve Magyarország milyen könnyítéssel alkalmazza egyelőre a közös szabályokat.

Új szabályozás az európai növények védelmében – ideiglenes magyar értelmezéssel

Egy új uniós szabályozás értelmében 2019. december 14-től kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal lehet harmadik országból (tehát az EU-n kívülről) ültetésre szánt növényt (pl. cserepes növényeket, vetőmagot, szaporító anyagot), termést, zöldségféléket és egyéb növényi termékeket (például friss fűszernövényt, koszorút) az EU tagállamaiba behozni.

A szabályozás ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a személyes poggyászban, saját fogyasztásra „kis mennyiséget” mégis behozzunk bizonyítvány nélkül – a magyar szakminisztériumok ennek értelmében engedményeket is tettek. Mivel az uniós intézmények egyelőre nem definiálták pontosan az egyes növényekre a küszöbértéket, így Magyarország maga határozta meg, mit ért „kis mennyiség” alatt. Így az 5 kilogramm alatti, illetve 1 darabos mennyiségnél nem kell növényegészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség- és gyümölcsfélék behozatalához. Ez kizárólag Magyarországra érkezve érvényes az utazók poggyászában érkező árukra és csak addig, amíg az EU Bizottsága megállapítja a vonatkozó küszöbértéket.

Fontos emellett még megjegyezni, hogy ez csak a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozik, a kis mennyiség nem alkalmazható nem fogyasztható növényekre és növényi termékekre, így a vetőmagokra, élő növényekre, élő, zöld növényi részeket tartalmazó koszorúkra vagy virágcsokrokra.



Minek ez a szabályozás?

A válasz roppant egyszerű: külföldön járva akarva-akaratlanul találkozunk olyan zöldekkel, amelyek Európában nem honos károkozókat (rovarokat, baktériumokat, vírusokat, atkákat stb.) rejthetnek. Ha ezeket a károsítókat magunkkal hozzuk a kontinensre, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Lehet, hogy semmi gondot nem okoznak, mert mondjuk nem bírják az itteni klímát. De előfordulhat, hogy természetes ellenség híján úgy elszaporodnak, hogy akár európai szinten is érzékelhető problémát generálnak – ahogy az meg is történt már például az olasz olajfákkal vagy a portugál fenyőkkel.

A jelenséget mindnyájan ismerjük: ha mással nem is, az ázsiai márványos poloskával valószínűleg nincs olyan ember Magyarországon, aki ne találkozott volna. De a hasonlóan invazív, Amerikából behurcolt, és itthon elszaporodott dióburok-fúrólégy hatásával is mindenki szembesülhetett, amikor a karácsonyi mákos mellé a diós bejglihez valót is a kosarába tette az ünnepekre készülve. Az apró légy hatására a 2019-es diótermés jelentősen visszaesett, a piac ezt pedig jelentős drágulással reagálta le. Ugyanígy szinte kikerülhetetlen lett az utóbbi években Magyarországon és az EU több országában a harlekinkatica vagy a spanyol mesztelencsiga.



Nem most kezdődött

Ugyanez volt a helyzet Írországban az 1840-es években, akkor kb. egymillió ember halt éhen, mert fő táplálékuk és takarmánynövényük, a burgonya nagy részét éveken át pusztította az amerikai kontinensről bekerült burgonyavész. A 19. század végén pedig az európai szőlőültetvények több mint kétharmada veszett oda az Észak-Amerikából szőlő szaporítóanyaggal behurcolt gyökértetű okozta filoxérajárvány következtében.

Az uniós szigorítás azért vált szükségessé, mert az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a korábban itt nem honos növénykárosító fajok száma. Olaszországban például egy behurcolt baktérium áll a 2013 óta elsősorban Puglia tartományban pusztító, olajfákat támadó betegség mögött, amely –  amellett, hogy siralmas látvánnyá változtatta a régió jellegzetes, tradicionális táját – súlyosan károsította az olasz agrárgazdaságot. Portugáliában pedig 1999 óta a fenyőrontó fonálféreg okoz hatalmas gondot: több millió fenyőt pusztított el, és jelentősen megnövelte a fakitermelés költségeit, mert azóta minden fenyőárut hőkezelni kell, mielőtt elhagyhatja a portugál területet, hogy a faanyagban az esetlegesen előforduló fonálféreg elpusztuljon.



Kép forrása: az EU hivatalos tájékoztató posztere, kiegészítve a magyar szakminisztériumok december 18-án közzétett döntésével, amely ideiglenesen definiálja az engedély nélkül behozható „kis mennyiséget”

További információ a szabályozásról és az uniós növényegészségügyi előírásokról:

• a NÉBIH oldalán
• az Európa portálon

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!