ora1.png

Nem a most vasárnapi lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon, az már biztos. Keddi döntésével az Európai Parlament kiállt a Bizottság által kezdeményezett javaslat mellett, hogy az uniós tagállamok töröljék el az évi két óraátállítást – összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével. A határidő ugyanakkor jelen állás szerint 2021-re tolódhat: ha a tagállamokat képviselő Tanács is elfogadja a tervet, az uniós országok két év múlva válthatnak utoljára (és véglegesen) nyári vagy téli időszámításra, saját döntésük szerint.

 

Hosszú még az út

 

Formailag jelenleg az óraátállításról szóló uniós jogszabály módosítása zajlik – ennek megváltoztatására tett javaslatot tavaly nyár végén a Bizottság. A kérdés hangsúlyosan megjelent Juncker elnök tavalyi évértékelő beszédében, amelyben felkérte a jogszabály megváltoztatásában még szerepet játszó másik két uniós intézményt: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kérdésben meglegyen a döntés idén márciusig. A végső döntésig végül nem jutottak el eddig az intézmények, a javaslat most kedden rendes jogalkotási folyamatban épp az Európai Parlament plenárisát járta meg. Tárgyalt már róla korábban a szakminisztereket tömörítő Tanács és munkacsoportjai, és a Parlament több szakbizottsága is vizsgálta már a kérdést, de ahhoz, hogy valóban életbe lépjen, még egyszer a Tanácsnak is rá kell majd bólintania. Ezt sem vehetjük automatikusnak, mert bár a tagállamok többsége támogatja a kezdeményezést (és ahogy az EU történetének legnagyobb konzultációja során kiderült, az uniós polgárok is), de több tagállam jelezte, hogy számára előnyösebbnek tűnik a jelenlegi szabályozás megtartása.

 

Emellett igazán komoly egyeztetésekre is szükség van ahhoz, hogy a tagállamok eldöntsék, mely időszámítást válasszák véglegesnek – ezt minden ország maga döntheti el. Az országok döntéseinek összehangolásához segítségképp egy koordinációs mechanizmust is felállítana az EP, amely minden tagállam egy-egy kijelölt képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből állhat majd. A lakosság véleménye fontos e kérdésben, de az EU-n belüli szoros gazdasági kapcsolatok, a belső határok nélküli egyéges uniós piac zavartalan fenntartása talán még fontosabb. Hiába van egy adott ország lakossága mondjuk meggyőzve arról, hogy a nyári időszámítás lenne a jobb, ha az ország gazdaságilag szorosan kapcsolódik egy (vagy több) olyan uniós országhoz, amely télire vált, úgy a gazdasági racionalitás a téli időszámítás választása mellett szól. Országon belül sem feltétlenül egyszerű dönteni a kérdésben.

 

A választás tehát mindenképpen szoros koordinációt igényel az országok közt, ehhez pedig idő kell. Ezt jelezte a Tanács is korábban, és ezt most a Parlament is világossá tette álláspontjában: a korábbi tervekben szereplő 2019-es átállás helyett 2021-is adna időt a „hogyan” kidolgozására a tagállamoknak.

 

Európa az „örök nyár” felé húz

 

A konzultáció eredménye alapján egyébként a többség inkább a nyári időszámítást választaná minden országban (lásd a lenti ábrát), így Magyarországon, és a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú Németországban is. Érdekesség, hogy a nyári épp a módosított időszámítás, az „eredeti” a téli, ettől térünk el az átállításkor, március utolsó vasárnapján.

ora2.png

Következő lépések

 

Ha a javaslatot elfogadja a Tanács is, akkor az uniós tagállamoknak legkésőbb 2020. április 1-jéig be kell jelenteniük a Bizottságnak, mire kívánják megváltoztatni standard idejüket. Ezt követően azok a tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Háttér

 

A nyári és téli időszámítást először az első világháború idején és azután vezették be a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd onnan terjedt el több helyre Európában. A háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra, majd a második világháborúval ismét több helyen bevezették – a Német Birodalom például exportálta a szokást a megszállt területekre. A második világháború végeztével ismét elhagyták a nyári időszámítást.

 

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

 

A legtöbb mai uniós ország az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. A szokást az ébrenlét és a nappali világos időszak egymáshoz közelítése érdekében vezették be egyes országokban, és a mesterséges világítás csökkentésével jelentős energiamegtakarítást vártak tőle. Tanulmányok szerint az energiaspórolás ugyanakkor nem egyértelmű, sokan pedig az átállítás negatív egészségügyi hatásaira panaszkodnak (a kronobiológia szerint az emberi test bioritmusára hatást gyakorol minden időváltozás, és ez károsan hathat az emberi egészségre. Megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor).

 

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt, Törökország pár éve döntött hasonlóképpen.

 

Az EU először 1980-ban hozta összehangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. Ezt a jelenleg érvényben lévő 2000/84/EK uniós irányelv szabályozza minden tagállamban. Eleinte nem minden uniós ország váltott, és nem is egy időben – ezt rendezte a fent említett irányelv azzal a céllal, hogy az EU belső piacán ne okozzon károkat a nem harmonizált óraátállítás. Az irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.

 

2018 nyarán, minden idők eddigi legsikeresebb uniós konzultációján 4,6 millióan mondták el véleményüket az óraátállításról, közülük a döntő többség (84%) azt nyilatkozta, hogy boldogabb lenne, ha nem kellene évente kétszer az óráját előre és hátra állítgatnia. A Bizottság ezt követően tett javaslatot az évszakokhoz igazodó időszámítás eltörlésére az EU-ban. Arra nem tett javaslatot, hogy téli vagy nyári időszámítás maradjon – ebben a kérdésben meghagyta a tagállamok autonómiáját (miként most is minden ország maga dönt arról, melyik időzónához csatlakozik).

europa_idozonak5-02.png

 

---

 

Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr3514720875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szepipiktor 2019.03.29. 07:50:04

"összhangban a 4,6 millió európai részvételével megrendezett uniós konzultáció eredményével."
Miközben az EU lakossága több mint 508 millió!
Megint egy minősített mikroközösség érdeke érvényesül.
Olyanokért, akiknek például nem számít az esti világosság, hiszen a romkocsmákban úgysem érzékelik az egészet.

ulpius66 2019.03.29. 09:44:30

@MAXVAL bircaman közíró:

Ja!

Kibaszott jó lesz a téli "hajnalokon" amikor 9-kor még sötét lesz....

ulpius66 2019.03.29. 09:48:21

Mindenki mindig elégedetlenkedik!

Ha van nyári/téli időszámítás az a rossz, ha nincs, akkor meg az a rossz!

Mint az angolok!

Most a Brexitre szavaztak, jövőre meg arról fognak népszavazást tartani, hogy kérjék felvételüket az EU-ba!

ulpius66 2019.03.29. 09:51:47

@MAXVAL bircaman közíró:

Ami eddig volt az volt A TÖKÉLETES MEGOLDÁS!!!!!!!!!!
(nem véletlenül vezették be......)

Persze az EU Parlament most is szar döntést hozott, kb. mint az "uborka-görbület" meghatározásakor.......
(persze az is lehet, hogy csak én vagyok ennyire szkeptikus az EU Parlament döntéseivel szemben....)

ulpius66 2019.03.29. 09:56:13

Azt persze továbbra sem értem, hogy ebben a kérdésben mért A POLITIKUSOK DÖNTENEK!!!!
MEGSPÉKELVE A LAKOSSÁG KEVESEBB, MINT EGY AZAZ EGY SZÁZALÉKÁNAK VÉLEMÉNYÉVEL!

Mért nem szakemberek: orvosok, közgazdászok, meteorológusok, stb. döntenek ebben a szakmai kérdésben?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.29. 09:56:54

@ulpius66:

Az ókori Rómában így volt.

Napfelkeltekor volt 0 óra, naplementekor meg 12 óra. Azaz minden nap más hossza volt az óráknak.

Csak akkor nem létezett se elektronika, se pontos menetrendek.

Ma ez működésképtelen lenne.

ulpius66 2019.03.29. 10:04:12

Most már csak abban reménykedem, hogy az Európa Tanács NEM BÓLINT RÁ ERRE A BAROMSÁGRA!

2019.03.29. 11:54:34

@szepipiktor: bárki szavazhatott te nyominger. Nem egy bizonyos kisebbséget kérdeztek meg, hanem mindenkit.

cso zsi 2019.03.29. 17:28:29

A blogíró rajzolt egy térképet, egy hibás, és elcsúsztatott GMT jelöléssel.
Az eredeti GMT0-ba tartozott:
Anglia és Írország, Portugália, Spanyolország, Franciaország, és a BeNeLux államok.
GMT+1: Németország, Svájc, Olaszország, Svédország, Norvégia, Dánia, Lengyelo., Cseho., Szlovákia, Magyarország, jugo utódállamok, Albánia.
GMT+2:
Finnország, Oroszország ide eső része, a Balti-államok, Ukrajna, Moldova, Rmánia,Bulgária, Görögország (mert az ország nagyobb része oda esik,hiába van Athén a GMT+1-es területen).

Annak idején a Közös Piac (az EU elődje) tagállamai csatlakoztak a közép-európai GMT+1-hez, hogy a banki, és az üzleti élet összhangban legyen. (megint a németek bírtak fölénnyel)
Így a BeNeLux államokban "élvezik" sok-sok éve, hogy télen sokkal tovább van reggel sötét mint egyébként, és amit a buliifjúság nálunk is szeretne elérni.
Persze így érthető, miért járnak 9-re suliba, ahol ezt megtehetik.
Ha a GMT+1 helyett Közép-Európa,és ezzel együtt a többi nyugati ország (kivéve Portugália), GMT+2-t választ, akkor ott mégjobban megszívják a téli reggeleket.
Nem csak sötétebb, de hidegebb is, mint egy, vagy két órával később.

cso zsi 2019.03.29. 17:30:00

@ulpius66: A meteorológia már jelzett, hogy a "helyén" kéne kezelni a dolgokat, tehát maradni kéne az alap, téli időszámításnál.

attila560 2020.02.06. 18:18:01

@cso zsi: De az életünkhöz jobban illenek a világosabb esték,jobban érezzük magunkat,így a nyárit kellene megtartani,nem a télit,amikor sötét van,azt senki nem szereti!
süti beállítások módosítása