Európa kulturális fővárosa: Matera

Idén a bolgár Plovdiv mellett a dél-olasz kisváros, Basilicata régió egyik legjelentősebb települése, Matera viseli az Európa kulturális fővárosa címet. Matera nemrégiben még elsősorban szegény barlanglakásairól volt híres, mára azonban az egyik legizgalmasabb (Magyarországról is könnyedén megközelíthető) úti céllá nőtte ki magát. Különleges látnivalóival, UNESCO világörökségi helyszínével és a kulturális évad programkínálatával felejthetetlen élményeket ígér azoknak, akik az idei évben keresnék fel a várost.

A csizma szegény talpán

Matera talán egyike a legkevésbé ismert olasz régióknak, az olasz csizma „talpánál” helyezkedik el, nyugatról Campania (Nápoly központtal), keletről Puglia (Bari) határolja. A régió nagy részén a déli Appenninek hegyvonulatai és dombok húzódnak, amely meghatározza Matera arculatát is. A mintegy hatvanezer fős város legfőbb nevezetessége a mára a világörökségi helyszínek között számon tartott tufakövezetbe vájt barlanglakásai (Sassi di Matera), amelyekben már az őskor óta emberek éltek, egészen az 1950-es évekig – áram és víz nélkül, állataikkal egy fedél alatt, meglehetősen rossz körülmények között. A több ezer barlanglakásból végül az olasz állam kiköltöztette a helyieket modernebb városnegyedekbe, a barlangokat pedig modernizálta. A nyolcvanas években komplett program futott a helyszín megóvására, ma szabadtéri múzeumként sokuk látogatható.

Már a látkép is lenyűgöző: gyakorlatilag egy sziklába vájt teljes város Dél-Olaszország turisztikailag még kevésbé felkapott vidékén. Nem csoda, hogy például a Világörökség blog szerint ez a Föld egyik legszebb világörökségi helyszíne, amelyet ráadásul itthonról is olcsó fapados járatokkal nagyon könnyen megközelíthetünk: „az olasz kisváros barlanglakásai olyan hangulatot árasztanak, mintha 2000 évet visszamentünk volna az időben.”

Nyitott jövő: a kulturális évad programjai

A város igyekszik árnyalni korábbi „szegényolasz” imázsát, és bebizonyítani, hogy a világra és az újra nyitottsággal, modern, innovatív eszközökkel és gondolatokkal rendkívül izgalmas helyszíne lehet a legkülönbözőbb zenei, táncos, kultúrtörténeti programoknak. Ez tükröződik a program „Nyitott jövő” mottójában is, amelyben öt központi téma köré csoportosították az idei eseményeket.

Az „ősi jövő” tematikus csoportjába tartozó programok ember és csillagok több ezer éves kapcsolatáról, valamint a híres matematikus és csillagász, Püthagorasz nyomán pedig a matematika szépségéről mesélnek. A Számosz szigetén született Püthagorasz jó ideig a térségben élt – egy program például az ő helyi nyomain keresztül fedezi fel a régiót. A prímszámok költészete című kiállítás pedig a matematikának a művészek munkájára gyakorolt hatását mutatja be a különböző korokban.

„Folyamatosság és megszakítás” címmel a város saját identitásának kérdéseit boncolgatja – a barlanglakások egykoron „nemzeti szégyennek” számítottak, ugyanakkor épp ez az, ami az UNESCO világörökségi elismerés révén a „világtérképre helyezte” Materát. Ezt boncolgatja többek között a „Szégyen építészete” című kiállítás. A múlttal való szembenézés, megoldások keresése az aktuális bevándorlási hullám keltette erősödő idegenellenességre, a helyi fiatalok számára remény és jövő ígérete – ezeket a kérdéseket dolgozza fel a programok második tematikus csoportja.

A „reflexió és kapcsolódások” címszó alatti programok a klasszikus latin mondás, „festina lente”, azaz kb. „siess lassan” jegyében a lassúságra, a mindennapi rendes megélésére helyezi a hangsúlyt, kilépve a 21. század rohanó, mindent azonnal kívánó jelenéből. Az egyik programban Dante Poklából a purgatórium elevenedik meg Materában, az egész várost használva színpadként, a „Reneszánsz délről nézve” című kiállítás pedig a déli régiók művészeti múltjába kalauzolja az érdeklődőket. Mascagni Parasztbecsület (Cavalleria Rusticana) című operáját pedig a nápolyi opera és a helyi lakosság részvételével egy különleges, szabadtéri előadás keretében mutatják be. 

„Utópiák és disztópiák” címmel biztosnak vett prekoncepciók lerombolását célozzák a szervezők. A programok többek között azt kívánják cáfolni, hogy a dél-olasz városok egyetlen lehetősége a kitörésre a turizmus, hogy a technológia nyújtja a legjobb megoldásokat az emberi kapcsolatokban, hogy a monokultúrás termesztés az egyetlen lehetőség a fejlődésre vagy hogy a helyi ételek és borok egy-egy térség legfőbb meghatározói. Az Ars Experandi kiállítás például kortárs szemmel vizsgálja a földalatti építészet történetét és kultúráját.

A „gyökerek és utak” programjai az emberi mobilitás pozitív, fejlődést elősegítő hatását mutatják be. Matera már az ókortól fontos vándorlási útvonalak középpontjában állt, és nincs ez ma sem másképp. A lakosság élelmezése, a kenyér és spirituális zarándokutak is fókuszba kerülnek itt egy-egy programban.

További információ az évadról a kulturális főváros olaszul és angolul elérhető hivatalos honlapján olvasható, itt lehet böngészni az összes programot.

Borítókép: Flickr / Michele Ursino (CC BY-SA 2.0)

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!