Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.
Az EU célja: a GDP 3%-a kutatásra és fejlesztésre
Többféleképpen számszerűsíthető egy ország K+F tevékenységének intenzitása vagy hatékonysága, de a legelfogadottabb és leggyakrabban használt mérőszám a GDP-arányos ráfordítás mértéke. Ilyen szempontból a világ élvonalába tartozó országok mind 3% felett vagy akörül költenek erre a tevékenységre – a legtöbbet Dél-Koreában (4,23%), Japánban (3,29%), vagy az USA-ban (2,79%). Európa egyelőre még elmarad globális versenytársai mögött ezen a területen. Ezért is indította útjára az EU Európa 2020 stratégiában az EU az „Innovatív Unió” koncepcióját, amely célul tűzte ki, hogy a 2010-es 1,93%-ról 2020-ig átlagosan 3%-ra növeli a terület GDP-arányos támogatását az EU-ban.
Célzott támogatások
Az EU támogatja és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, és a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok eddigi jelentései alapján az uniós támogatások (strukturális és beruházási alapok) forrásainak közel negyedét ilyen jellegű fejlesztésre fordítják a tagállamok, emellett az EU külön kutatás-fejlesztési és innovációs programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális keretprogram, a Horizont 2020 program összesen közel 80 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá uniós együttműködésekben megvalósuló kutatásokhoz.
…és hogy állunk?
Bár az uniós együttműködések számtalan jelentős innovációt szállítottak az utóbbi években, ha csak a számokat nézzük, egyelőre sajnos még messze vagyunk EU-s szinten is az átlagos 3%-os céltól. 2016-ig 2,03%-ra sikerült növelni átlagosan a ráfordítási arányt, de továbbra is csak két ország van a bűvös 3%-on felül: Svédország és Ausztria. Az Európa 2020 stratégiában külön meghatároztak célértékeket az egyes tagállamoknak is, de még csak Ciprus érte el (nem túl ambiciózus) 0,5%-os célját. Magyarországnak saját vállalása szerint 2020-ig a GDP 1,8%-ra kellene növelnie a kutatásra költött összeget, jelenleg 1,21%-on állunk, valahol az uniós középmezőnyben – úgyhogy van még tennivaló e téren. Reméljük, a hátralévő két évben még sikerül egy kicsit javítani itthon és uniós szinten is ezen a mutatón.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.12.30. 13:38:30
Nem még, hanem már. Európa gyorsuló ütemben leszakad.
Na meg nem egyértelműen az elköltött pénz mennyisége számít. Ha bürökraták döntenek arról, mire menjen a fejlesztési pénz, akkor abból minden lesz, csak nem fejlődés.
"A tagállamok eddigi jelentései alapján az uniós támogatások (strukturális és beruházási alapok) forrásainak közel negyedét ilyen jellegű fejlesztésre fordítják a tagállamok"
Papíron biztos. Nálunk leginkább ellopják. Tőlünk nyugatabbra meg presztízs- vagy látszatberuházásokra megy szerintem.
Ez engem arra emlékeztet, amikor azt olvasni, hogy egy ország fejlettségére jó mérőszám a villamosenergia-fogyasztása. Na igen, Hát igen, az energiazabáló gépek valóban megnövelik a fogyasztást, de vajon nő ettől a fejlettségi szint?