Europikano Ekipen

Van egy nép, melyről még a szakemberek sem tudják, hányan vannak pontosan. Egy nép, melynek soha (legalábbis az emberi emlékezet szerint soha) nem volt saját országa, ám tucatnyi ország kultúráján rajta hagyta a keze nyomát. Egy nép, mely talán az utolsó szereplője volt a középkori nagy népvándorlásnak – és reméljük, lassan révbe ér.

A romákról van szó. Azokról a romákról, akik hiába élnek évszázadok óta velünk, még azt sem tudjuk igazán, hányan vannak szétszóródva a világban. A becslések a minimum gyanús 5 milliótól a 12 millióig terjednek. Legyenek akárhányan is, nincs még egy ilyen nép, mely ennyire ezerarcú lenne: úgy őrizték meg saját gazdag hagyományaikat, hogy minden kultúrából képesek voltak meríteni.

A romák történelméről nem blogposztot, hanem könyvet érdemes írni. A kérdés friss európai uniós vonatkozásai azonban – szerencsére – megkerülhetetlenné teszik a témát.

Romák szinte mindenhol vannak a világban, Brazíliától Andalúzián át Törökországig. A világ roma népességének nagyobb része azonban négy országban él, Spanyolország mellett Magyarországon, Romániában és Bulgáriában (itt majdnem 5 százalék az arányuk). 2004, különösen pedig 2007 után világossá vált a hiányosság: az Uniónak nincs igazából véleménye a roma integrációról, nincsenek a párbeszédet segítő programok, nincs egységes európai álláspont.

A felismerés cselekvést szült, méghozzá az Európai Unió működési rendjéhez képest kifejezetten gyors és hatékony cselekvést. Az európai állam- és kormányfők a jövő héten minden valószínűség szerint aláírják az Unió első romastratégiáját, melyben elévülhetetlen érdemei vannak magyar elnökségnek.

A keretstratégia – mert a részletek kidolgozását a dokumentum bölcsen a tagállamokra hagyja – elsősorban az oktatásra és a foglalkoztatásra koncentrál. Arra a két területre, mely nem is elsősorban a jelen, hanem a jövő szempontjából megkerülhetetlen. A halmozottan hátrányos helyzetű, diszkriminációval küzdő roma népesség szempontjából fontos az akut problémák kezelése – de talán ennél is fontosabb, hogy a most születő roma gyerekek már egy másik világban nőhessenek fel.

Jó hír, hogy Brüsszelben a különböző világnézetű magyar politikusok gyakorlatilag 2004, tehát a kezdetek óta képesek felülemelkedni a politikai viszályokon. A romastratégia kialakításában a Fideszes Járóka Lívia mellett az előző kormány által kinevezett biztos, Andor László is kulcsszerepet játszott, és a háttérintézményekben is a magyar kollégák vitték a hátukon a projektet. A munkájuk gyümölcse az Európai Tanács jövő heti ülésén érhet be: itt fogadhatják el a dokumentumot az állam- és kormányfők.

A romastratégia siker Brüsszelben, siker itthon, és – ez a legfontosabb – siker a sok milliónyi európai roma számára, akire végre felfigyelt a nemzetközi nagypolitika. Megérdemlik, hogy révbe érjenek.