A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.
A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.
Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.
Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.
Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.
A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.
Aki szereti a Kusturica filmekből ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.
Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.
Jó bulizást!
"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől” – mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.
Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)
A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.
Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.
Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban
Fogadott hívás | Indított hívás | SMS-küldés |
Adatforgalom | |
2013. június 30-ig | 8 cent/perc | 29 cent/perc | 9 cent/db | 70 cent/MB |
2013. július 1-től | 7 cent/perc | 24 cent/perc | 8 cent/db | 45 cent/MB* |
Számlázási egység | A 31. másodperc után másodpercalapú |
A 31. másodperc után másodpercalapú |
db | kilobájt |
Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.
Az EU tanácsadással segíti azokat, akik külföldön keresnek munkát. Mai posztunk bemutatja, hogy az EURES-hálózat segítségével hogyan találhattok állást – az Európai Unió mellett akár Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban.
Számtalan lehetősége van azoknak, akik ki szeretnék használni, hogy Magyarország és a többi 26 ország közötti határok megszűntek, és fokozatosan eltűnik minden adminisztratív és jogi akadály is. A szabályozásokban tapasztalható különbségek vagy nyelvi nehézségek miatt ugyanakkor továbbra sincs egyszerű dolga annak, aki egy másik uniós tagállamban szeretne tanulni, dolgozni vagy vállalkozni. E nehézségek áthidalását az EU tanácsadó hálózatok létrehozásával segíti, amelyek közül a külföldi gyakorlatszerzés, a belső piaci vitarendezés és a kutatói ösztöndíjak terén tevékenykedő szervezeteket már korábban bemutattuk, ma a munkavállalást segítő EURES kerül sorra.
Az EU egyik legnagyobb vívmánya, hogy mára szabadon vállalhatunk munkát bármely tagállamban. A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: mindössze 3 százalék a más tagállamban élő uniós polgárok aránya. Európában ma 25 millióan keresnek állást, akik jelentősen javíthatnának elhelyezkedési esélyeiken, ha más tagállamokban is készek lennének munkát vállalni, hiszen Európában folyamatosan emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.
A meghirdetett állások felkutatásától az adott országban való letelepedésig
Miben tud nektek segíteni az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)? Az EURES működteti az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját, amelynek naprakész adatbázisában huszonhét EU-tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc aktuális állásajánlatai között lehet böngészni, foglalkoztatási ágazatokra lebontva. A honlapon részletes információ olvasatható a fenti országok élet- és munkakörülményeiről. Megtudhatjuk, milyen munkaszerződésekkel találkozhatunk Ausztriában, de segítséget adnak a németországi lakáskereséshez is.
A honlap mellett az álláskeresőket speciális képzésben részesített EURES-tanácsadók segítik, akik gyakorlati tanácsokkal tudnak szolgálni az álláskereséssel és a külföldön való letelepedéssel kapcsolatban. Magyarországon szinte mindegyik megyei munkaügyi központban, illetve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal fővárosi kirendeltségén dolgozik EURES-tanácsadó.
Az EURES-t létrehozó Európai Bizottság egyébként éppen a napokban döntött a portál további fejlesztéséről. A jövőben a honlap nagyobb hangsúlyt fektetne a fiatalokra, és ennek részeként például gyakornoki lehetőségekkel is kibővítenék az adatbázist. További változás, hogy a jövőben több magán-munkaerőközvetítő céggel alakítanak ki együttműködést, amellyel az adatbázisban elérhető állásajánlatok száma akár meg is kétszereződhet.
Jó böngészést! :-)
Talán a legtöbben programjaink miatt ismertek minket, így lehet, hogy csak munkaidő után jártatok még nálunk a Millenárison. Pedig érdemes hozzánk napközben is betérni, legalább öt okot is tudunk, amiért ez jó ötlet:
Először is: nálunk választ kaphattok uniós témájú kérdéseitekre: minden hétköznap 10 és 18 óra között tapasztalt szakértőink segítenek válaszaikkal és iránymutatásukkal, bármilyen EU-val kapcsolatos kérdésetek lenne. Mostanában a leggyakrabban a külföldi munkavállalásról és az ehhez kapcsolódó praktikus információkról faggatják tanácsadóinkat, de sokan érdeklődnek utazással, illetve EU-s támogatásokkal, vagy épp az Európai Bizottság, illetve a hazai Képviselet tevékenységével kapcsolatban is. Aki elveszne az EU-s információk labirintusában, nálunk pontos választ, vagy biztos kiindulási pontot kaphat, szóval ha kérdésetek van, gyertek el vele hozzánk! :-) (Ha személyesen nem tudtok eljönni, e-mailben is válaszolnak személyes kérdéseitekre tanácsadóink, írjatok az euinfo@eu.hu címre.)
Másodszorra nemcsak szóbeli tájékoztatást kaphattok, de számos ingyenes kiadványt, brosúrát is megtaláltok nálunk szinte valamennyi EU-s témakörben, és a készlet folyamatosan bővül. Ha az EU-s továbbtanulási vagy ösztöndíj-lehetőségek érdekelnek, az egységes piac előnyeire lennél kíváncsi (akár mint utazni szerető uniós polgár, akár mint vállalkozó), ha csak a nyaraláshoz kellene biztos utazási információ, vagy valamilyen európai témájú gyerekkiadványt keresel – mind találsz hozzá nálunk hasznos, elvihető anyagokat. De ugyanígy a komolyabb szakpolitikai területekhez kapcsolódóan is találtok rövid, aktuális tájékoztató kiadványokat, amelyek tömören elmagyarázzák egy-egy terület legfontosabb szabályozásait és uniós lehetőségeinket.
Ha tanulmányaidhoz van szükséged segítségre, elméletibb kérésedben is tudunk segíteni. Tanácsadóink válaszai mellett nálunk egyedülállóan széleskörű EU-s szakkönyvtár is rendelkezésre áll, ahol közel kétezer európai, illetve EU-s kiadvány elérhető a helyszínen olvasásra. A folyamatosan bővülő könyvtárban szakkönyvek, az uniós intézmények kiadványai mellett többek között megtaláljátok az Európai Tükör és az Európai Unió Hivatalos Lapját is CD, illetve elektronikus formában, a könyvtár rendszerezett katalógusát bárhonnan böngészhetitek online. Ha EU-s témában írnátok szakdolgozatotokat, az Európa Pont ideális hely a kutatásokhoz is – az Európa Pont ingyenesen használható wifije az online kutatást is lehetővé teszi.
Végül: az Európa Pont gyermekbarát hely – amíg tanácsadóinkkal beszélgettek, kutattok, vagy csak megisztok egy kávét, a picik számára kialakított gyermeksarokban játékok várják a legkisebbeket.
Mindezek mellett futnak még nálunk EU-s tanórák is, amelyeken általános és középiskolás osztályokat látunk vendégül előre egyeztetett időpontban. Az órákra folyamatosan lehet jelentkezni, januárban még több osztályt tudunk fogadni (jelentkezés és további információ a tanórákról a képzésben együttműködő partnerünk honlapján található).
Tájékoztató tevékenységünkhöz kapcsolódik november végi fórumunk is, ahol a külföldi munkavállalással kapcsolatban tudhattok meg sok hasznos információt. A rendezvényen Londonban, Madridban, Brüsszelben (EP), Strasbourgban (Emberi Jogi Bíróság), Skóciában, Hollandiában és Németországban munkatapasztalatot szerzett vendégeink mesélnek majd élményeikről – elsősorban arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük kint; hogyan tudtak ügyeket intézni, beilleszkedni külföldön, illetve általánosan mi jellemző az adott ország munkaerő-piacára.
Reméljük, meggyőztünk benneteket, hogy érdemes hozzánk ellátogatni (címünk: Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35.) – akár erre az eseményre, akár más miatt jöttök, szeretettel várunk benneteket! :-)
Előző hónapban, a Kutatók éjszakájához kapcsolódóan már írtunk a legsikeresebb magyar startupokról – érdemes azonban szétnézni európai szinten is. Idén nyáron az Európai Bizottság támogatásával nagyszabású versenyt rendeztek, ahol kiválasztották a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize) is. E verseny döntőseit mutatjuk most be nektek, olyan innovatív elgondolásokat, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát – ahogy korábban berobbant például a magyar Prezi vagy a Ustream Is. Több szolgáltatás már most is ingyenesen kipróbálható – érdemes megismerni őket! Az említett versenyre több mint 250 európai startup nevezett, a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak.
A (spanyol) ChangeYourFlight készítői olyan online platformot hoztak létre, amelynek segítségével az (önhibánkból, például rossz időpont választása miatt) egyébként vissza nem váltható repülőjegyek árának egy részét kupon formájában visszakaphatjuk. Az ötlet egyszerű, és nemcsak az utasoknak jó, de a légitársaságoknak is: a rendszerbe bekerülő jegyeket ugyanis az együttműködő légitársaságok újra értékesíthetik, így a repülőutakon a lehető legkevesebb hely vész kárba. (A fejlesztés elérhető és ingyenesen használható.)
A brit Fractal fejlesztése azt a sokunk számára ismerős problémát küszöböli ki, amikor a különböző levelező kliensek ugyanazt a levelet a legtöbbször máshogy (pl. széttöredezve) vagy rosszul (nem az eredeti karakterekkel) jelenítik meg. Ez számos félreértéshez, vagy akár a levél teljes érthetetlenségéhez vezethet, ami az e-mailes kommunikációnál akár komoly veszteségekkel is járhat. Ingyenesen elérhető fejlesztésük leveleinket úgy kódolja, hogy az valamennyi levelezőrendszerben jól olvasható legyen.
Az adatvizualizáció, illetve az ezen az elven működő infografikák az ábrázolni kívánt összefüggéseket könnyen átlátható és értelmezhető, érdekes ábrák segítségével ismertetik. Nem csoda, hogy az online kommunikáció és az újságírás egyik legkedveltebb eszköze lett az utóbbi időkben. Kedvencünk, a lett Infogr.am segítségével ez már nemcsak a legjobb grafikusok kiváltsága, bárki könnyedén készíthet magának (pl. honlapjára, blogjára, termékéhez) egyszerűbb infografikákat. Az online elérhető alkalmazás előre elkészített sablonokkal dolgozik, és nagyon egyszerűen működik – bárki ki is próbálhatja a honlapon keresztül. (Vigyázat, addiktív! :-) )
Ahogy az érintéssel való navigáció egy csapásra megváltoztatta a telefonok és egyéb elektronikus kütyük (pl. tabletek) kezelését, úgy forgathatja fel ugyanezt a dán fejlesztésű Eye Tribe, amely képes a szem mozgását detektálni, és ezáltal különböző utasításokat továbbítani (bekapcsolni a készüléket, weboldalakon lapozgatni vagy játékokat irányítani). Az angol ReciteMe bármilyen számítógépes tartalmat külön program installálása nélkül alakít át olyanná, amelyet az olvasási nehézséggel élők (gyengén látók vagy diszlexiások) is könnyedén megértenek. A tizenkét döntős között volt még többek között e-kereskedelemhez kapcsolódó újítás, az online névjegykezelést megújító fejlesztés, a fődíjas pedig a legnagyobb szolgáltató cégek panaszkezelő rendszerét automatizálta a korábbinál jóval gyorsabb és olcsóbb megoldással. A spanyol CogniCor ezen fejlesztését használja mára a legtekintélyesebb spanyol telekommunikációs cég, a Telefónica is. (A tizenkét döntős listája megtekinthető itt, az egyes fejlesztésekről részletesebb információ a hiperlinkekre kattintva olvasható).
Új ötletekből tehát továbbra sincs hiány – reméljük, jövőre magyarokat is találunk a legjobb 12 startup között! :-)
Az egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…
Korábban már írtunk az uniós jogokról, amelyekkel Magyarország EU-hoz történő csatlakozása óta uniós polgárként minden magyar állampolgár rendelkezik. Ezek olyan többletjogok, amelyek biztosítják, hogy az EU-n belül egyebek mellett szabadon utazhatunk, munkát vállalhatunk, tanulhatunk; szabadon vehetünk termékeket megfelelő garanciális feltételekkel; részt vehetünk a helyi választásokon, stb. Ezek a jogok alapvető fontosságúak, de sajnos a gyakorlatban nem minden esetben érvényesíthetők zökkenőmentesen, ezért az Európai Bizottság nagyszabású konzultációt indított, hogy feltárja és orvosolja a még esetlegesen létező hiányosságokat.
Itt az idő tehát, hogy elmondjátok véleményeteket az uniós jogok működéséről – bármi olyan élményt, tapasztalatot érdemes megosztani, amely arra mutat rá, hogy a gyakorlatban valamiért nem tudtatok megfelelően élni uniós jogaitokkal. Ha esetleg egy másik uniós országba utazva akadályokba ütköztetek, vagy valamilyen gyakorlati problémával szembesültetek egy másik tagállamban folytatott tanulás vagy munkavállalás esetén, érdemes ezt jelezni e konzultáció keretében. A Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb felszámolja a még létező akadályokat, amelyek az uniós polgárok életét esetlegesen nehezítik, ehhez viszont első körben arra van szüksége, értesüljön minden ilyen hiányosságról – ehhez kelletek ti.
És hogy ez nem csupán „pusztába kiáltott szó”, bizonyítja, hogy korábbi észrevételek és visszajelzések alapján a Bizottság számos lépést tett az elmúlt években, hogy az uniós polgárok zavartalanul élvezhessék adott jogaikat az EU-n belül. Az elmúlt évek ilyen lépéseit foglalja össze ez az eredménytábla, amelyből megtudhatjátok, hogyan erősítette az EU az uniós jogok gyakorlati érvényesítését. Csak néhány példa: az utazás területén a légi és vasúti utasok jogai után az EU lépéseket tett annak biztosítására is, hogy a vízi vagy buszos utazás során is biztosak lehessünk benne, hogy utasjogainkat azonosan értelmezik és védik valamennyi tagállamban (az ezeket előíró uniós jogszabályok 2012 végén és 2013 tavaszán lépnek életbe). Mindezek mellett új kezdeményezések indultak a mozgásukban korlátozott személyek kényelmesebb utazása érdekében is, a nemzetközi online kereskedelem biztonsága, vagy a házastársak jogi helyzetének egyértelműsítésének érdekében, vagy épp a tagállami társadalombiztosítási rendszerek közötti kommunikáció meggyorsítása céljából. Számos lépést tett tehát már eddig is az EU azért, hogy minél jobban ki tudjuk használni az unió adta előnyöket – ehhez viszont elengedhetetlen, hogy értesüljön a fennálló nehézségekről.
A konzultáció még szeptember 9-ig folytatódik – mondjátok el véleményeteket!
A konzultáció honlapja:
http://ec.europa.eu/justice/opinion/your-rights-your-future/index_hu.htm
A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).