A kempingezésnek legalább százéves hagyománya van Európában. Kezdetben a módosabbak választották ezt az utazási formát, később inkább az olcsóbb megoldást keresők körében lett népszerű. Mára a kempingezés mintha reneszánszát élné Európában, a kép pedig teljesen vegyes: a legolcsóbb és legegyszerűbb szállásoktól a legextrább igényeket is kielégítő megoldások közül is választhatnak azok, akik természetközeli élményre vágynak. Európában vannak igazi kempingnemzetek, de olyanok is, ahol az egész országban alig találunk kempingeket. Sátras körkép az EU-ból.
Természetközeli élmény
Aki szereti, az nagyon szereti. A természetközeliség, az „akárhol éjszakázhatunk” szabadsága, az egyébként megközelíthetetlen helyek meghódítása, a megfizethetőség – bármi is a mozgatórugó, évente többmillióan sátraznak hosszabb vagy rövidebb időre Európában. A mostani járványidőszakban a kempingezés viszonylag biztonságos utazási formának tűnik (mondjuk a szállodai szálláshoz képest), mert minimalizálja a társas érintkezés tereit. Ugyanakkor a közös fürdőhelyiségek nagyobb kockázatot is rejthetnek, de ha mindössze ezekre a levegő-járta helyiségekre korlátozódik az érintkezés, azt talán könnyebb biztonságosan kezelni.
Sátrak Európában
Az Eurostat adatai alapján 2019-ben összesen több mint 360 millió vendégéjszakát töltöttek el utazók Európa kempingjeiben. Összesen több mint 23 ezer kemping vagy utazóautókat fogadó nyaralóhely várta a sátrazókat. A kempingek közel kétharmada vidéki területeken fekszik, mintegy 6%-a városokon belül található. Vannak kifejezetten sátras nemzetek, ahol nagyon kedvelt ez az utazási mód, és hatalmas kínálatból választhatnak az oda látogató turisták: az összes európai kemping 70 százaléka négy tagállamban található: 35%-a Franciaországban, 13%-a Németországban, 12%-a Hollandiában és 10%-a Olaszországban.
A legsátrasabb régiók
A sátras nyaralások különösen erősek Franciaország felkapott helyszínein: a Pireneusok és a Földközi-tenger közötti Languedoc-Roussillon régióban például minden tíz eltöltött vendégéjszakából hat sátras volt, de a Loire-régió, Bretagne vagy a Bordeaux központú Aquitaine látogatói is legalább fele arányban kempingekben szálltak meg utazásukkor. Hasonlóan magas a sátras éjszakázások aránya Dánia több régiójában, Zealandon, Közép-Jutlandon és Dél-Dániában. Általában a Földközi-tenger partvidékénél és sok skandináv régióban nagyon magas még a sátrazók aránya – Dánia, Svédország és Horvátország ilyen régióiban az utazók legalább ötöde sátras szállást keresett magának 2018-ban.
Érdekes, hogy Közép- és Kelet-Európa tagállamainak turizmusa jóval kevésbé épít a kempingezésre: Bulgária, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia egyetlen régiójában sem volt 5%-nál magasabb a kempingezők aránya az összes megszálló vendég közül. A térségben egyedül a Balaton vonzza igazán a sátrazókat. Itt van egyedül jelentősebb kempinges infrastruktúra, de így is csak az éjszakák 16%-át töltötték a nyaralók ilyen helyen. A kempingezés a legkevésbé az EU kis szigetországaiban jelentős: a statisztikák szerint Cipruson összesen 2 kempinget tartanak nyilván, míg Máltán egyetlen ilyen szálláshelyet sem jelentettek (összehasonlításként Magyarországon hivatalosan 232 kemping működött 2019-ben).
Ti hogy álltok a kempingezéssel? Mennétek hosszabb utazásra sátorral Európában, vagy ha próbáltátok már, van kedvenc helyetek?
Sátrazó Európa – képek az Europeana gyűjteményéből:
Borítókép forrása: Fortepan, 1966, adományozó: Gwen Jones képszám: 46907
További képek az Europeana gyűjteményéből: 1957, Forrás: Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Franciaország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Kemping egy általános iskolai oktatóanyagban, Hollandia, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Magyarország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Svédország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0; Orbadeni kemping, 1972, Svédország, Europeana, CC BY-NC-ND 4.0
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
midnight coder 2020.08.27. 08:45:53
Akkor tényleg gyakran ott éjszakáztunk ahol épp ért minket a nap vége (= vadkemping). Ez ma már annyira nem jó ötlet. A sátor napi állítgatása is vidám dolog volt a nap végén, aztán a főzőcske a sátorban. Esőben sátrat állítani pedig aztán végképp kellemes. Aztán felfújni a gumimatracot ami reggelre aztán kellemesen leereszt. Akkor aztán bonthatod le a sátradat. Kempingtáborban pedig használhatod a közös mosdót aminek a higiéniai állapota általában finoman szólva kissé kétes. Aztán ha szerencséd van kifogsz a szomszéd sátorban egy rakás olasz makit akik reggelig üvöltöznek a füled mellett. Aztán az sem rossz, amikor elérsz mondjuk a tengerpartra és onnantól kezdve az alternatívád a 40 fokos tengerpart vagy az 50 fokos sátor.
Akkor nem volt más alternatíva, de 2020-ban Európában sátorozni szerintem nagyon hülye ötlet. És egy kempingben kb. annyira természetközeli, hogy bemennek a sátradba a szúnyogok. Ja, és szállíthatsz még kb. egy bőröndnek megfelelő plusz cuccot ami a sátor.
Bogyó 2 2020.08.27. 09:08:18
midnight coder 2020.08.27. 10:15:58
Bogyó 2 2020.08.27. 10:16:52
1. Csóróság. Mi például valóban azért IS választjuk néha mert olcsóbb, de csak ez kevés volna, ha sok a hátránya. Néha kombináltuk is másféle szállással, van amikor meg mi is hotelben, panzióban stb. szálltunk meg. De a kempingekben általában sosem a legalja, csóró népekkel szoktunk találkozni. Németország tele van kempingekkel, és óriási a belföldiek aránya, nem engedhetnék meg maguknak a jobb szállást? A Bodeni-tó mellett kempingeztünk egyszer, csak mi voltunk külföldiek. A mediterrán régióban is a legtöbb kempingező nyugat-európai vagy leruccanó helyi. Kelet-Európa nincs tele kempingekkel, Hollandia meg nagyon is.
2.Sátorállítás. Egy kétszemélyes sátrat egyedül felállítok 10-15 perc alatt, - ez egyébként akkora összehajtva mint egy csukott esernyő - de van a családnak egy olyan sátra, ami 6 személyes és teljesen fel tudok állni benne a közel 180 centimmel. 3 ember egy szűk félóra alatt felállítja.Esőben talán 3-4 alkalommal tettük, de pl. Görögországban nyáron sosem esik, összesen már több mint egy hónapot voltam sátorban Görögországban, miközben részt vettem repülős, hoteles úton is, össze tudom hasonlítani.
3. A napi sátorállítás akkor játszik, ha naponta váltogatod a szálláshelyet. Na, ez apartmannál, szállodánál se kellemes, ugyanúgy kell cuccolgatni, pakolni,csak éppen sátorállítás nincs. Ezeket a szállásokat előre le kell foglalni és szigorúan tartani a menetrendet vagy betlizni mindennap, hogy lesz-e szállás. Aznap keresve ez eléggé bizonytalan tud lenni egyes időszakokban egyes helyeken. A kempingekben szinte mindig van hely, jóval nagyobb szabadság.
4.Főzőcske a sátorban. Ez nem a kempingezés velejárója, amikor tényleg az olcsóság miatt volt ez nekünk,talán akkor főztünk utoljára ott. A sátorból indulva is beengednek az étterembe! :-)
5. Gumimatrac. Kedves MC, a mai gumimatracok már nem eresztenek le egy éjszaka alatt, ha nem a gagyit veszed. Kb.3-4 naponta kell belefújni egy kis többletet kézipumpával kb. 2 percig. Egyébként meg a szivargyújtóról elektromos pumpával fújjuk fel pár perc alatt őket. De van aki szivacsot visz magának, ha van rá helye.
6. Közös mosdó. Hát igen, ez valóban nem jó dolog,ez az egyik ami nálunk is felmerül gyakran hátrányként. De vannak nagyon jó színvonalú kempingek, még Magyarországon is, és az ember egy utazásnál, étteremben, benzinkúton, plázában stb. amúgy is rákényszerül az ilyesmire. Még sosem volt más problémánk azon túl, hogy néha nyilván belefutottunk mi is nem kellemes helyekbe. De a kempingezésben az a jó, hogy ilyenkor sokkal könnyebb továbbállni, mint egy hétre lefoglalt apartmanból. A kempingnél jellemzően nem foglalunk előre.
6. Üvöltöző szomszédok. Ez is előfordulhat egy szállodai szobában is, de igen, egy sátornál ez nyilván zavaróbb. Ez egyéni érzékenység kérdése is, engem is volt, hogy zavartak ilyenek, de volt amikor a bulizó görögök mellett vígan aludtunk, mert egyenletes volt a zaj.Az ember itt átmehet sokszor a kemping másik végébe, vagy ahogy fentebb mondtam, továbbállhat. De a kempinges múltam 80-90%-ában nem volt ilyen bajunk.
7. Meleg van a sátorban. Igen, nappal. De ki a franc van nappal a sátorban? Én nem azért szoktam utazni, hogy a sátorban töltsem a napot, meg nem is egy légkondis szobában. Árnyékba téve a sátrat ugyanaz a hő mint másutt, mert ugye nem a szobában csücsülünk amúgysem. Ugyanakkor éjszakára kiváló a klíma. Még Dél-Görögországban is kellemesen hűvös van ilyenkor és azt nem egy ki tudja mikor és hogyan tisztított légkondícionálónak köszönhetjük. Apartmanban volt amikor a meleg miatt nem tudtunk aludni, akkoriban még nem volt alap a légkondi, de olyan is előfordult, hogy büdös jött belőle, inkább kikapcsoltuk.Éjszaka inkább a hidegre kell felkészülni, Erdélyben volt, hogy 9 fok volt éjszaka augusztusban és a sátorban ez gyorsan érezhető. De kicsit felöltözve, betakarózva teljesen jó volt ez is. Vannak akik Skandináviában is sátraznak, ott is tudnak lenni hideg reggelek nyáron is. De ez huszadrangú probléma, megoldható.
8. Szúnyogok. A mai legolcsóbb sátrak is szúnyoghálósak. Valójában ha az ember nem nyitogatja a hálófülkét, szúnyogbiztosabb, mint egy szoba, ahol kellően szúnyogos helynél szinte lehetetlen elkerülni, hogy ne legyen bent is néhány. A hálófülkét minek nyitogatnánk napközben? Melegebb napokon én itthon is néha szeretek kint sátrazni, pl. csillaghullásos éjszakákon, és erre meglehetősen sok a szúnyog. De a fülkében nincs. Érdekes nézve a csillagokat hallgatni, ahogy döngicsélnek körülöttünk, de nem jutnak be.:-)
Szóval, de, a sátrazásnak igenis van létjogosultsága. Megtehetnénk, hogy nélkülözzük, de vannak egyéb előnyei is, amihez jól jön az olcsóbb ár, de nem ez az igazi motiváció. És azt látom, pont a germán nyelvű korántsem szegény országokban gondolkodnak leginkább így, nem Ukrajnában vagy Oroszországban, szóval, ez nem a csóróságról szól, mégha néha jó is, hogy olcsóbb. Ezt csak a "keletiek" gondolják így.
midnight coder 2020.08.27. 10:29:47
3. Ha csak lemész a horvátokhoz akkor nyilván nem kell sokszor sátrat állítani. De ha körbejárod az országot, akkor bizony igen. És ha csak egy napra mész a szállodába, akkor nem fogod az összes cuccodat kipakolni.
6. A szállodában van saját mosdó, zuhanyzó, WC. Egy lágerben ilyen nincs. És fordultam meg olyanban, ahol inkább a közeli erdőbe mentünk WC-re mert a közös illemhelyet gázálarc nélkül enyhén problémás volt megközelíteni (de szó szerint). Az illemhely egyébként úgy nézett ki, hogy volt egy beton lap, a közepén egy kb. 10 cm átmérőjű lyuk, és egy bot amivel korrigálni lehetett ha mellé lőttél.
7. Azért 10 óra és 15 óra között nem annyira szerencsés sokat lenni a napon a mai ózonlyukas időkben. Igazából gyerekkoromban sem lett volna az, csak akkor ezt nem tudtuk. Sajnos...
8. Nálunk anno mindig bejutottak. Pedig az is kettős sátor volt, és persze szúnyogháló is volt.
A germánoknál szerintem ez hagyomány. Anno még a szocializmusban rengeteg volt a német. Persze az is igaz, hogy ők nem annyira sátorral hanem lakókocsival, sőt lakóautóval "kempingeztek".
Bogyó 2 2020.08.27. 11:05:03
Bogyó 2 2020.08.27. 11:24:45
Mi aztán nem vagyunk az a napozós fajta. És mi is kerüljük a déli napot. Az ember ilyenkor ebédelhet, várost nézhet, templomokban, kastélyokban lehet, vagy üldögélhet bárhol az árnyékban, nemcsak a szállodai szoba lehet alternatíva, de a sátor is állhat árnyékban, persze ez nem mindig jön össze. A francia kempingekben sok igazán a lakóautós, lakókocsis. De a németeknél, beneluxoknál a sátras is sok. Sok nagy sátrat lehet kapni szerte Európában és azokat nem a hátizsákos egyetemisták veszik. Szubjektív dolog ki mit érez hátránynak, előnynek, mire helyezi a hangsúlyt, de egyelőre még élő dolog a sátras kempingezés Európában és szerintem ez így is lesz még egy ideig.
Midnight Run 2020.08.27. 13:20:37
Ezek számomra az előnyök:
1) Természetben vagy - főleg akik betondzsungelben laknak, kifejezetten élvezik azt, hogy végre a természetben lehetnek.
2) A kempingekben nyitott a társaság. Én például ezért is nagyon szeretem, mert sok érdekes ember van, mindenhol lehet jókat dumálni, beszélgetni. A másik véglet egyébként az all-inclusive szálloda - egyszer jártam ilyenbe, soha többé. Tele volt nem kedves emberekkel és most finom voltam.
3) Én élvezem, hogy magam fedezhetem fel a területet, helyi boltba mehetek, ha akarok magam csinálok kaját, ha nem, akkor meg bemegyek egy étterembe. Biciklit is mindig viszek.
Persze jár egy kis macerával, árban sem olcsóbb, mint egy apartman, de sokkal jobb élmény szerintem.