Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

Február havi kiemelt témánk a „szolgáltató Európa” – Európa, amely értünk dolgozik. Sokszor nem is vesszük észre vagy nem is tudjuk, hogy mi mindennel függ össze uniós tagságunk, mit köszönhetünk a hétköznapokban az Európai Uniónak. Sokan kritizálják az EU-t a túlszabályozás miatt – de azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a szabályozásoknak számtalan előny is köszönhető. Bárhova gond – és a legtöbb esetben megállás – nélkül utazhatunk szabadon (köszi, Schengen); nemzetközi online vásárlásainkat biztonságosan és gyorsan tehetjük meg (köszi, SEPA); a külföldön vásárolt áruk esetén otthoni garanciák illetnek meg bennünket (köszi, uniós garancia) – mindez uniós szabályoknak köszönhető. Sok, néha nehézkesnek, túlzónak, függetlenséget korlátozónak tűnő szabály teszi lehetővé, hogy a tagállamok mindegyikében ugyanazokat a jogokat élvezzük, minden tagállamban hasonló esélyeink legyenek például a boldogulásra, és időskori napjainkat egészséges környezetben és egészségben élhessünk meg. AZ EU ezért szabályoz és támogat: ennek eszköze a sok uniós szabály és rengeteg közös büdzséből finanszírozott program.

Míg Európa nagy részében vízkereszttel (január 6.) lezáródott a karácsonyi időszak, addig a görögkeleti országokban az ünnep épp akkor kezdődött – mostanra azonban minden EU-s országban véget ért a karácsonyi időszak – bárki is hozta a karácsonyi ajándékokat.

Európa hagyományainak gazdagsága az ilyen ünnepek alkalmával látszik talán a legjobban. Rengeteg hasonló szokással találkozhatunk Európa nagy részén – a karácsonyfa-állítás, az ajándékozás vagy épp a kántálás / regölés mind itthon is jellemző –, ugyanakkor még ennél is több érdekes, helyi, nemzeti szokás kíséri az ünnepeket. Ilyen például az ostya kitüntetett szerepe a lengyeleknél vagy szlovákoknál; a jászol szerénységét idéző hagyományos vacsora a fölre terítve a bolgároknál; a nissék (a Télapó kis manó segítői) csínytevései Dániában; vagy épp a svéd értelemben vett karácsonyi „donaldkacsázás”.

Egyetlen európai fiatal se maradjon négy hónapnál hosszabb ideig munka vagy munkához segítő (át)képzés, szakmai gyakorlati lehetőség nélkül – ez a lényege az EU új kezdeményezésének, amelyet októberi utolsó rendezvényünkön mutattuk be szakértő vendégeink – az Európai Bizottság, az Európai Parlament, , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal képviselői – segítségével.

A válság sújtotta Európában az egyik legnagyobb kihívás az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség. A fiatalok elhelyezkedési nehézségei még ezen belül is minden korábbinál aggasztóbb képet festenek. Míg az EU-ban a munkanélküliség 8-9 százalék körül áll, ugyanez a fiatalok körében (15-24 éves kor között) 23,5 százalékos, de vannak olyan tagállamok, ahol minden második fiatal nem talál munkát. Mivel a gazdasági fellendülés egyik kulcsa a munkahelyteremtés, különös figyelmet kell szentelni a fiatalok foglalkoztatása kérdésének. Bár a foglalkoztatáspolitika meghatározása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet az uniós intézkedések csak kiegészítenek, az EU mégis igyekszik plusz programokkal és eszközökkel támogatni az országok ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az egyik legfrissebb ilyen kezdeményezés az ifjúsági garanciaprogram, amelynek megvalósításában – uniós támogatással, de a maga eszközeivel – valamennyi tagállam részt vesz. Ahogy Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos a program rövid ismertetése során elmondta, a program keretében valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy egyetlen fiatalt sem hagy négy hónapnál tovább munka vagy valamilyen munkához segítő képzés vagy gyakorlat nélkül. A program megalkotására vonatkozó javaslatot viszonylag gyorsan elfogadták az uniós intézmények, és az EU ehhez a kezdeményezéshez jelentős forrást is rendelt: hatmilliárd eurót a következő 7 éves periódusra, amelyből a tagállamok szükségleteik, azaz a fiatalok elhelyezkedési nehézségeinek függvényében részesülhetnek. Természetesen e hozzájárulás az uniós támogatások logikájának megfelelően csak egy része a költségeknek, amelyhez minden tagállamban hozzá kell adni a nemzeti forrásokat is.

A program 2014 januárjában indul majd, egyelőre valamennyi tagállamban a részletek kidolgozása, előkészítése zajlik – a konkrét eszközök kialakításában az egyes országok ugyanis szabad kezet kaptak. Ahogy azt Őry Csaba EP-képviselő is hangsúlyozta, a probléma nem ugyanolyan mértékben jelentkezik az EU valamennyi országában, és a problémák jellege is országról országra változik. Nincsen univerzális módszer, amellyel a kérdés minden országban hatékonyan kezelhető. Ami egyelőre biztosnak látszik: a garanciaprogram által kínált lehetőségekből a 25 év alattiak részesülhetnek, mégpedig mindazon régiókból, amelyeket a probléma leginkább sújt, azaz ahol nagyjából az uniós átlag (pontosabban 25%) feletti arányban vannak a munkanélküli fiatalok. Bár országos szinten Magyarországon jelenleg 28% körüli a fiatalok munkanélkülisége, de az arányok területileg változók – ennek értelmében a hét magyarországi régió közül összesen négy kaphat támogatást a programra szánt keretből. Az előkészítés egyik fontos feladata, hogy megtalálják a programokhoz a megfelelő hazai forrásokat, így az ehhez kapcsolódó kezdeményezések végül valamennyi magyarországi régióban elérhetők legyenek – mondta Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: a gyakorlatban teljesen mást jelent egy nyugat-európai országból származó fiatalnak és egy kelet-európainak a munkanélküliség problémája. Míg Nyugat-Európában az, hogy nem áll valaki tanulmányai után egyből munkába, lehet az önmegvalósítás egyik velejárója, míg a kevésbé jómódú társadalmakban felnövő fiataloknak a munkanélküliség sokkal inkább egzisztenciális gondokat jelent. Rétvári Bence a magyarországi helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is számos program segíti a munkaerőpiacról kiszorultak reintegrációját és a fiatalok munkába állását. Ezek a garanciaprogram közös keretéből Magyarország számára a lehívható nagyjából 15 milliárd forintnál is nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak. A közelmúlt foglalkoztatás serkentő intézkedései kiemelte a közmunkaprogramot, a foglalkoztatást ösztönző járulékcsökkentő intézkedéseket, a jelenleg is futó gyakornoki programot – amely kilenchónapos szakmai tapasztalatszerzést tesz lehetővé a fiatalok számára – és a fiatalok cégalapítását támogató „Vállalkozz itthon!” nevű kezdeményezést. Rétvári szerint ezek jó alapot szolgáltatnak a garanciaprogramhoz.

Andor László egyetértett azzal, hogy a már bizonyított és sikeres nemzeti kezdeményezésekre épülhetnek a garanciaprogramban megvalósuló intézkedések, ugyanakkor fontos lenne a hangsúlyt a nagyon nehezen foglalkoztathatóakra – például a korai iskolaelhagyókra – helyezni. A sikeres nemzeti kezdeményezések megismeréséhez kulcsfontosságú a jó és sokoldalú, folyamatos kommunikáció, amely tekintetében a résztvevők egybehangzó véleménye alapján jelenleg Európában nincs hiány. Ezt Komáromi Róbert is megerősítette, aki szerint az EU-ban a kérdés jelenleg kivételesen nagy figyelmet kap, és a tagállamok közötti egyeztetések a döntéshozatal minden szintjén nagyon intenzívek. Komáromi mindezek mellett beszélt arról, hogy a foglalkoztatást segítő támogatások közül hosszabb távon azok bizonyultak sokkal hatékonyabbnak, amelyek inkább az egyének képzésére, további „fejlesztésére” koncentráltak, azokkal szemben, amelyek például a munkakeresők valamilyen időtartamra szóló foglalkoztatását támogatták. Szerinte ez lehet a követendő út a garanciaprogram magyar modelljének összeállításakor is.

A magyar program előkészületeivel kapcsolatban Komáromi elmondta: az már biztos, hogy hazánkban „egykapus” rendszer keretében működik majd a program, azaz az új eszközök is a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lesznek elérhetők január 1-től. Arról még folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen lehetőségekre pályázhatnak még a fiatalok, de a rendszer a jelenleg is ismert eszközöket fogja alkalmazni, a különböző képzések, átképzések mellett gyakornoki programokon keresztül a járulékcsökkentéssel serkentő intézkedésekig.

A fiatalok jövője, elhelyezkedési lehetőségei és az ezt támogató uniós lehetőségek a témája egy november 11-i programnak is, amelyen három tagállam EP-képviselői vesznek részt. Akit érdekel a téma, de nem tud elmenni az eseményre, a #ReactGyor kulcsszóval kérdezheti a résztvevőket Twitteren vagy Facebookon keresztül. Részletek a rendezvényről az esemény Facebook oldalán.

Nagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

További információs oldalak a gyakornoki programokról:

• Az Európa Portál gyakornoki lehetőségekkel foglalkozó oldala
• Az EUvonal kapcsolódó összefoglalója (részben frissített)
• Az Eurodesk ösztöndíjakat és pályázatokat gyűjtő oldala
• Európai Unió Tanácsa
• Európai Bizottság
• Európai Parlament (további infó)
• Bíróság
• Európai Gazdasági És Szociális Bizottság (további infó)
• Régiók Bizottsága (további infó)
• Európai Külügyi Szolgálat
• Európai Központi Bank
• Európai Beruházási Bank (további infó)
• Európai Számvevőszék
• Az Európai Ombudsman Hivatala

Ebben a kánikulában az ember a legszívesebben vízparton henyél, ha teheti – és nagyon jól is teszi. Miután ilyen melegrekord-döntögető időben kevésbé szívesen járunk hivatalokba vagy irodákba, a nyár beköszöntével az EU-s tájékoztató központok tanácsadói ismét bikinit és fecskét öltenek, és ott adnak tanácsot, ahol a legtöbb ember van: a strandokon.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és a magyarországi Europe Direct tájékoztató irodák idén már negyedszerre települnek ki a népszerű fürdőhelyekre – összesen 38 strandon Gárdonytól Jászberényig, Bükfürdőtől Szekszárdig június 16. és augusztus 17. között. Ha kérdésetek van európai utazásotokkal kapcsolatban, uniós pályázatokkal, esetleg uniós munkalehetőséggel, továbbtanulással, vagy bármilyen EU-val kapcsolatos témában, ezt most a roadshow keretében is feltehetitek a szakértőknek.

A hasznos információ mellett persze kisebb játékokkal és ajándékokkal is várnak a partokon, emellett fotópályázatra is nevezhettek a helyszíneken. A feladat egyszerű: mindössze egy-egy jól felismerhető európai emblematikus épületet, tárgyat vagy hagyományt kell bemutatni a családdal vagy a baráti társasággal.Az erről készített fotók közül a legjobbat internetes szavazással választják ki, a győztesek a július 1-jén csatlakozó új tagország, Horvátország egyik legszebb vidékére, a Plitvicei-tavakhoz utazhatnak.

Az alábbi időpontokban és strandokon találkozhattok az uniós tájékoztató irodák munkatársaival:

Június 16. Fonyódliget
Június 21. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Június 22. Gárdony, Sport Beach
Június 23.  Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Június 25-26.  Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 28. Tamási Termálfürdő
Június 29. Gyulai Várfürdő
Június 30. Pécs, Széchenyi tér - Isten hozott Horvátország!
Július 3. Demjén Termál Völgy Strandfürdő
Július 4. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5-6. Nyíregyháza, Sóstógyógyfürdő
Július 7. Aquaworld, Budapest
Július 8. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Július 9. Kapuvár, Flóra Termálfürdő
Július 13.  Berekfürdői strand, fürdőbál
Július 14. Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő
Július 15. Balatonfüred, Kisfaludy strand
Július 19. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 20. Fadd-Dombori strand
Július 21. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 23. Szekszárdi strand
Július 25. Cegléd, Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Július 26. Thermal Spa Siklós
Július 27. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, Sportnap és Strandi Party
Július 28. Napfényfürdő Aquapolis Szeged
Július 30.  Végardó Fürdő Sárospatak
Augusztus 1. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 2. Sukoró, Északi Evezős pálya (VVSI Strand)
Augusztus 3. Szécsény, Robinson Szigetek
Augusztus 4. Kiskunhalas, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 7. Dunaújvárosi szabad strand
Augusztus 8. Jászberény, Csángófesztivál
Augusztus 9. Gyöngyösi Uszoda és Strandfürdő
Augusztus 10. Orfűi Aquapark
Augusztus 14. Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Aquacity Zalaegerszeg
Augusztus 17.  Zalakarosi Fürdő

A kulturális és kreatív ágazatokra általában amolyan puha területként tekintünk, amelynek gazdasági hatásai szinte elhanyagolhatók, megtérülésüknél jóval fontosabbnak gondoljuk jóléti vagy társadalmi hatásukat. Ebben természetesen van némi igazság. Egy jó film, színházi előadás vagy könyv sosem lesz olyan közvetlen hatással egy ország, vagy akár az unió gazdasági teljesítményére, mint más, „keményebb” területek – mondjuk az autóipar, a kereskedelem vagy a szolgáltatóipar termékei –, de a kreatív szektor hatása jóval nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Ez a szektor ugyanis számtalan más területtel összefügg, és emellett ez adja az EU összesített GDP-jének 4,5%-át, munkaerejének 3,8%-át – azaz ma kb. 8,5 millió embert foglalkoztat az Unió országaiban. Ezt a komoly gazdasági potenciált érdemes megfelelően kihasználni. Többek között ez a felismerés vezette a Bizottságot, amikor az EU kulturális területeit támogató új keretprogramra tett javaslatot.

A mostani hétéves költségvetés lezárultával búcsúzunk sok már ismert programtól – persze azok tovább élnek, de mindenképpen valamennyit változnak. Egy-egy költségvetési periódus végén, az uniós keretprogramok felülvizsgálata után igyekeznek a programok legújabb generációját minél inkább a kor aktuális kihívásaihoz igazítani, az esetleges korábbi hiányosságokat pedig orvosolni. (Ilyen beazonosított kihívások voltak az új program megalkotásánál az EU töredezett belső kulturális piaca, a globalizáció és a digitális átállás okozta új típusú jelenségek kezelése, vagy a magánberuházások hiánya és a forrásokhoz való hozzáférés nehézségei.) A kulturális területeket támogató programokat, a Kultúra 2007-13, a Media és Media Mundus programokat a jelenlegi tervek szerint 2014-től egy integrált program, a Kreatív Európa program váltja majd fel. Az új program az uniós döntéshozó szándéka szerint egyszerűsített hozzáféréssel, nagyobb forrásból támogatja majd az európai kultúrát, a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzését, valamint az Európa 2020 stratégiával összhangban a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést.

Ami marad az új programban: jelentős támogatás – elismerve a kultúra és a kreatív ágazatok gazdaságban betöltött fontos szerepét, a korábbi összkerethez képest 35%-kal nagyobb összegből (1,8 milliárd euróból) gazdálkodik majd a program. Az új program több mint 900 millió eurót szán a (jelenlegi MEDIA programhoz tartozó) filmművészet és audiovizuális ágazat támogatására. A kultúrára csaknem 500 millió euró jut, a fennmaradó rész ágazatok közötti területeket támogatja. Megmarad az audiovizuális (Media és Media Mundus), valamint a kulturális ág és az ehhez kapcsolódó források.

Ami újdonság: az integrált, közös keret – mivel az audiovizuális és a kulturális szektor nagyon hasonló kihívásokkal küzd, egységesítik ezek keretrendszerét. Egységesedik a hozzáférés is: a kulturális területen működő szakemberek ezután egyablakos rendszer keretében kaphatnak majd információt  valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára elérhető forrásról.

Amiben több: egy új, pénzügyi garanciaeszköz – a Kreatív Európa keretprogram nemcsak pályázható forrásokkal segíti a kulturális és kreatív területen működő cégeket, de azok banki hitelekhez való hozzáférését is elősegíti. Mivel a kreatív területeken alkotók többsége kisvállalkozás, sokszor nem rendelkeznek egy kulturális projekt kivitelezéséhez szükséges forrással. Banki forráshoz sem egyszerű jutniuk, mert a kulturális és kreatív kkv-k pénzügyi szolgáltatások iránti kereslete gyakran nem elég jelentős ahhoz, hogy azt a bankok kereskedelmileg vonzónak találják – az új program megkönnyíti a kulturális kkv-k számára a banki kölcsönhöz való hozzájutást.

Az új keretprogram végleges változatáról még jelenleg is egyeztetnek az uniós intézmények, de a program alapvonásai valószínűleg nem változnak. A Bizottság ambiciózus célkitűzései szerint az új keretprogram 2020-ig többek között több mint ezer európai film terjesztését támogatja majd, legalább 2500 európai mozi számára nyújt támogatást, hogy az általuk vetített filmek legalább fele európai legyen, emellett több mint 5000 könyv és más irodalmi mű fordításához járul hozzá, és közel 300 000 művész és kulturális szakember külföldi érvényesülését segítheti. Legyen így!