Szerepelt már a Forbes legígéretesebb harminc alatti vállalkozóinak listáján, cége kapott már elismerést az ENSZ-től, nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének. Minden ötlete és vállalkozása a szemét körül forog: vagy annak ad új életet, vagy épp ezt akarja eltörölni a Föld színéről. Legújabb vállalkozásával épp a legnagyobb napi fogyasztói termékeket áruló cégeket teszi csomagolásmentessé. Európai gondolkodók sorozatunk következő, online vendége a magyar származású Tom Szaky lesz.
Ma Európában rettentően pazarlóan bánunk az élelmiszerekkel: hatalmas mennyiségű feleslegesen kidobott élelmiszerért vagyunk felelősek. Az EU igyekszik változtatni a jelenségen, de mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.
Egy műanyag szívószál vagy zacskó sokkal tovább itt marad a Földön, mint mi: az életünkben elhasznált műanyagot valamilyen formában, valahol biztos, hogy örökül hagyjuk unokáinknak és az ő unokáiknak. A világ műanyagéhsége pedig egyre nagyobb: modern életünk számtalan, a műanyagok által nyújtott megoldástól lett kényelmesebb, biztonságosabb vagy energiahatékonyabb. Ennek következtében az előállított műanyag mennyisége világszinten folyamatosan nő. Néha elkerülhető a műanyag használata, és van, amikor ezeket okosan újrahasznosíthatjuk. Egyének, vállalkozások, országok és az EU – mind tehetnek egy műanyagszemét-mentesebb jövőért.
Az elmúlt 40 évben világviszonylatban megduplázódott a háztartási hulladék mennyisége, és ez a mennyiség alig csökken. Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon egy fő naponta átlagosan több mint 1 kg, azaz éves szinten összesen 385 kg szemét megtermeléséért felelős. Uniós szinten ez a mennyiség még magasabb, összesen 485 kg kommunális szemetet jelent.
Az előállított szemét mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő, Az egy főre jutó hulladék nagysága az EU legtehetősebb országaiban a legnagyobb, de ott általában magasabb az újrahasznosítás aránya is. A hulladékot lehet egyszerűen kezelés nélkül lerakni valamilyen szeméttelepen vagy lerakóban – ez a gyakorlat pazarló és könnyen lehet egészségtelen is. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetéssel energiát generálunk vele (ahogy korábban írtunk róla, ebben például Svédország nagyon erős); a legjobb pedig az, ha újrafelhasználjuk a hulladékot. Az EU-ban átlagosan a kommunális hulladék 16%-át komposztálják, kb. 28%-a kerül újrahasznosításra, ugyanennyi kerül szemétlerakókba, és közel ennyit (27%) égetnek el. Magyarországon ehhez képest sajnos a teljes szemétmennyiségnek közel 60%-a még mindig a hulladékgazdálkodás szempontjából legelőnytelenebb módon, azaz hulladéklerakóban végzi.
Mindannyian tehetünk azért, hogy ez a mennyiség csökkenjen, és ami szemetet „megtermelünk”, azt minél okosabban kezeljük / használjuk fel. Ez persze nem egyszerű, mert nagyon régi szokásokon kell változtatnunk, sokszor egy kicsit kényelmetlenebb megoldást kell választanunk, vagy előre kell gondolkodnunk. Ez mind plusz energia-befektetést igényel. Hosszú távon ez az erőfeszítés viszont mindenképpen kifizetődő: többek között ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek. A kezdeményezés 2009 óta minden év november utolsó hetében (idén 19. és 27. között) kerül megrendezésre Európa-szerte. Ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját akcióötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladék lehetséges csökkentésére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés hat éve alatt eddig összesen 49 501 akciót valósítottak meg szerte Európában, tavaly már összesen 33 ország közreműködésével.
A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz éppen ez a lényege: ismerjünk meg, sajátítsuk el és tegyük mindennapjaink részévé a fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez a magyar koordináló szervezet, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) remek honlapot készített. Az oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg. Korábban volt például olyan kezdeményezés, amelyben összegyűjtött cigarettacsikkekből műanyag hamutálakat készítettek; volt, amelyik ovisokkal ismertette meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát; vagy épp a már megunt, de még használható dolgoknak szerevezett munkahelyi bolhapiacot.
A lehetséges vállalás tehát szinte bármilyen lehet: a lényeg, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a hét célkitűzéséhez. A www.vallalom.eu oldalon saját vállalásotokat is regisztrálhatjátok egészen november 27-ig. Ha pedig ötletekre lenne szükségetek, akkor, íme, a vállalom.eu oldal 16 akciója. Te mit vállalsz be? :-)
Képzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.
Évi 481 kg: ennyi szemetet termel egy átlagos európai egy évben. Ha megnézzük a magyar számokat, a helyzet egy picit jobb – mi csak évi 378 kg szemetet gyártunk –, de ez is jóval több a szükségesnél. Miből jön össze ez a rengeteg hulladék? Ez a mennyiség csak a kommunális / települési szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.