…legalábbis ha azt nézzük, átlagosan hány napot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazt a fizetést vigyék haza. Bár a megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, mégis jelentős különbség van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely a legfrissebben publikált uniós felmérés alapján még mindig 16,4% a nők és a férfiak átlagos bére között. Az Európa Pont nőnapi beszélgetése ezt a jelenséget járja körül – nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez!
Ez a szám országonként változik, Magyarországon az átlagnál egy kicsit nagyobb a különbség (17,6%), de közel sem olyan nagy, mint mondjuk Észtországban (27,6%), Csehországban, vagy épp Ausztriában (25,5%). A legkisebb különbség a nemek javadalmazásában a legfrissebb adatok alapján Lengyelországban (1,9%) Szlovéniában (4,4%) és Olaszországban (5,5%) volt kimutatható.
A jelenség háttere
Miből adódik ez a különbség? Ennek egy része közvetlen diszkrimináció következménye, amikor a nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk még ilyennel. Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan alulértékelt területeken, amelyeken átlagosan alacsonyabb az átlagfizetés – többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban vagy pedagógusként. A hagyományoknak és a sztereotípiáknak is nagy szerepe van abban, hogy bizonyos – egyébként magasra értékelt és jól bérezett szektorokban – kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben). Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, 2010-ben az EU-ban az egyetemi hallgatók majdnem 60%-a volt nő. A nők emellett kevésbé vannak jelen vezető pozíciókban – a vállalatvezetők 32%-a, a mérnökök és tudósok mindössze 29%-a nő, az „üvegplafon” sok esetben tartja vissza a nőket attól, hogy szakmájukban egy bizonyos szintnél feljebb jussanak. Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely szintén összeütközésbe kerül sok esetben a karrierrel – a családi és gyermekgondozási feladatok zöme még mindig a nőkre hárul, a nők gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat.
Miért érdemes küzdeni a nemek közötti fizetésbeli egyenlőségért?
A bérszakadék a legtöbb nőt végigkíséri karrierje és nyugdíjas évei során is: a kevesebb fizetéshez általában alacsonyabb nyugdíj is társul, így a nőket jobban veszélyezteti az időskori elszegényedés. Erkölcsi érvek mellett gazdaságiak is alátámasztják, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan bért kapjanak ugyanazért a munkáért: a nemek közötti egyenlőség a minőségi munkahelyek és a magasan motivált munkaerő elérésének kulcsa. A minőségi munkahelyek erősítik a pozitív munkahelyi légkört, ahol minden dolgozó megbecsülésnek örvend az általa elvégzett munkáért. A munkaadók nyernek azzal, ha hatékonyabban hasznosítják a nők készségeit és tehetségét például képességeik elismerésével, a munkahely és a család közötti egyensúly megteremtését segítő irányelvekkel, továbbá képzési és karrierépítési lehetőségekkel. Azok a vállalatok, amelyek egyenlőségi terveket és stratégiákat hoznak létre, a férfiak és a nők számára egyaránt a legjobb munkahelyeket teremtik meg. A munkájuk megbecsülését érző alkalmazottak nagyobb magabiztosságra tesznek szert, ami hatékonyságuk mellett innovációs készségüket is erősíti. A pozitív munkahelyi légkör vonzza az ügyfeleket, fokozza a teljesítményt és szárnyakat adhat a versenyképességnek.
Ha érdekel a női esélyegyelőség kérdése, gyere el hozzánk ma este – nőnaphoz kapcsolódó programunkon Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea, az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátora beszélget a témáról. Az este folytatásában Takáts Eszter akusztikus koncertjét hallgathatjátok meg. Az eseményről további információ Facebook oldalunkon olvasható.
A témát folytatjuk, írásunk második részében a bérszakadék elleni küzdelemről, az EU és a tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységéről és a jó példákról olvashattok.
További információ a bérszakadékról:
Márciusban két jeles nemzetközi ünnepnap szolgáltatott témát programjainkhoz: március 8-án világszerte a nőket ünnepeljük, 21-én pedig a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről emlékezünk meg. Ennek megfelelően márciusban a „jogok Európája”, ezen belül is a női esélyegyenlőség és az antirasszista törekvések kerülnek fókuszba az Európa Pontban.
A nem
zetközi nőnap alkalmából egy beszélgetéssel és egy koncerttel várjuk az érdeklődőket: 8-án, csütörtökön elsőként a férfiak és nők fizetésénél tapasztalható bérszakadékról lesz szó. Meghívott előadóinkkal (Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátor) arról beszélgetünk, hogy mennyiben érvényesül jelenleg Európában és Magyarországon az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelve. A beszélgetés után Takáts Eszter és zenekara lesz a vendégünk, akik akusztikus felállással érkeznek az Európa Pontba.
A női egyenjogúság kérdéskörénél minduntalan felvetődő dilemma, az anyaság és karrier összeegyeztethetősége. Március 22-én Péterfy Bori, a sikeres énekeső és a Nemzeti Színház művésze jön el hozzánk, aki első gyermeke, Doma születése után a közeljövőben tér vissza az életét eddig meghatározó színpadokra. Az est során többek között anyaságáról és jövőbeli terveiről faggatjuk.
Az aktuális kiállításunk is a női vonalat erősíti: főszereplője Karen Blixen dán bárónő, a huszadik századi dán irodalom nagy alakja, aki életének jelentős részét Afrikában élte le, és ennek hatására lett belőle igazi író. Blixen élete az önéletrajzi regényéből készített, számos díjjal kitűntetett Távol Afrikától című filmből lehet ismerős a magyar közönségnek. Blixennek íróként és asszonyként is egyaránt része volt sikerben és kudarcban – az életét bemutató kiállítást a Dán Kulturális Intézet jóvoltából március 27-től látogatható az Európa Pontban.
Filmklubunk Jasmila Žbaniæ bosnyák rendező Úton (Na putu) című 2010-es filmjét mutatja be. Luna és Amar boldogan élő fiatal pár, akiknek kapcsolatát váratlan akadályok nehezítik. Amikor Amar egy fundamentalista közösség hatása alá kerül, Lunának szembe kell néznie azzal, hogy a szerelem talán nem elég ahhoz, hogy összetartsa őket. A filmet 2010-ben a Berlinale versenyprogramjában mutatták be, rendezőjének korábbi filmje, a Szerelmem Szarajevó 2006-ban ugyanitt a Berlinale fődíját nyerte. A március 9-i vetítés után vendégünk Pilcsik Tünde, a Regina Alapítvány elnöke.
Március 21-ét 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ettől kezdve ezen a napon ünnepeljük az antirasszizmus világnapját. A világnap alkalmából 21-én, szerdán 6 órától előre felkészített csapatok vitáznak erről a tételmondatról: „az ember alapvetően önző lény”. A vitában bemutatjuk a magyar történelem több kiemelkedő, a jogvédelem és az emberi jogok érvényesítése terén maradandó nyomot hagyott személy (pl. Raoul Wallenberg, Sztehlo Gábor) életművének részleteit, dilemmáikat, sorsukat. A vita után a győri Romano Trajo lép fel nálunk. A roma, magyar és német muzsikusokból álló zenekar autentikus lovári és beás cigány népzenét játszik hagyományos roma hangszereken, mint az akusztikus gitár, kanna, kanál – ezeket egészíti ki az ének és a szájbőgő, nagybőgő, mandolin és darbuka. Az est végén a Dresch Quartet ad koncertet – a névadó Dresch Mihály a magyar jazz egyik legsokoldalúbb szaxofonosa, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
A hónap elején még egy különleges vendégünk lesz: 7-én, az Európa Szalon e havi rendezvényén a világhírű fiatal cseh közgazdász, Tomáš Sedláček tart előadást nálunk a jelenlegi válság okairól és bestseller könyve alapján „a jó és a rossz közgazdaságtanról”. Ezt követően egy beszélgetés keretében bizonyítja, hogy miért sorolja őt a Yale Economic Review az „öt legnagyobb közgazdász elme” közé. Sedláček jelenleg a Cseh Kereskedelmi Bank (CSOB) fő stratégiai tanácsadója, számos egyetemen tart előadásokat, korábban Václav Havel köztársasági elnök valamint a cseh pénzügyminiszter tanácsadójaként is dolgozott.
A hónap végén (30-án) folytatódik a bevándorlók helyzetével foglalkozó Media4us program, amelynek célja, hogy a nagyközönség számára láthatóbbá tegye a bevándorlókat és beilleszkedési erőfeszítéseiket. A mostani angol nyelvű műhelyfoglalkozás a hazánkban élő bevándorlók médiában történő megjelenítéséről szól, amelyre elsősorban olyan újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalokat várunk, akik részt vennének az itt élő külföldiek életét bemutató weboldal írásában, vagy szerkesztésében.
Márciustól folytatódik a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös előadássorozata, az Európa Akadémia – ebben a félévben a migráció témáját járjuk körül. További információ az előadások időpontjáról és témájáról a www.euakademia.info oldalon található.
Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Minden generációnak megvan a maga sajátossága, jellemző problémái. Tari Annamária klinikai szakpszichológus, ismert pszichoterapeuta több könyvet is írt már korunk generációiról, a korcsoportok közötti párbeszéd fontosságáról. Az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás évéhez kapcsolódóan kérdeztük Tari Annamáriát ezekről a generációs különbségekről, aki február 16-án az Európa Pontban is vendégünk lesz.
X, Y, Z – a szociálpszichológiában különböző generációk jelölésére szolgálnak. Az 1965 és 1979 közöttiek az X, a 1980-1995-ösök az Y, az 1996 után születettek pedig már a Z generáció tagjai. Az ezek előtti a hajdani „nagygeneráció”, a második világháború utáni baby boom idején, 1946 és 1964 között születettek, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, a náluk is idősebbek pedig a „veterán” vagy „építő” generáció tagjai.
Az egymást követő generációk közötti kapcsolat sosem volt konfliktusmentes, a felnőtt generációk mindig találtak valamilyen kivetnivalót az ifjabb nemzedék viselkedésében – mennyiben más mégis korunk X, Y és Z generációinak viszonya, mi jellemzi korunk generációs konfliktusait?
A generációk kapcsolatában az Információs Kor beköszöntével jelenik meg a fordított szocializáció (amelyben az internetes és mobilkommunikációs tudást a fiatalabbak birtokolják inkább és ők adják át az idősebbeknek), ami átrendezi a korábbi hagyományos tekintély – tisztelet – bizalom fogalmának megszokott tartalmát. Többek között ez az oka annak, hogy nagyon kell figyelnünk a korosztályok kapcsolatának alakulására. A mai szülők (X) nemzedéke még egy más korban szocializálódott, nekik elég sok fejtörést okoz, hogyan viszonyuljanak kisebb-nagyobb gyermekeik megváltozott szemléletéhez. Jó lenne, ha továbbra is érvényes segítséget tudnának adni, ehhez viszont ismerniük kell ezt a mai világot, ami sok szempontból keményebb, mint valaha.
A jelenkori társadalomban nagyon fontos szerepet játszik a virtuális élet, az internet, a közösségi oldalak, a blogok, az interneten keresztül folytatódó kommunikáció. Mennyiben formálja ez a különböző korúak viszonyát – összehoz, vagy épp mélyíti a generációk közötti szakadékot?
Az Információs Kor a maga törvényszerűségei mentén halad előre, és a technológiai fejlődés több ponton írja át például a korábban megszokott társas viselkedés szabályait, a kommunikációs jellemzőket, a személyiség intimitáshatárait, az exhibíció (énbemutatás), oversharing (megosztás) egyre erősödő tendenciája is sok mindenbe beleszól. A ma már ismerősen csengő „digitális bennszülött és bevándorló” fogalmak is jelzik, hogy az internethasználat mértéke szerint kezdik a kutatók értelmezni a különböző korosztályok magatartását. De én azt remélem, hogy a „szakadék” kezelésére még mindig jó eszköz az offline kommunikáció, a jó érzelmi kapcsolat, a megtartó családi közösség és barátságok.
Az idősödéstől ma mindenki fél, ilyen-olyan eszközökkel igyekszik elkerülni ennek nyomait. A társadalom idős tagjai manapság sokszor inkább koloncként, mint példaképként és az értékek, a tudás és bölcsesség megjelenítőjeként tűnnek fel. Mikor és miért változott így meg az idősek megítélése?
Ezzel kapcsolatban hadd idézzek Tom Wolfe Amerikai kapcsolat című könyvéből: „A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején az idősek Amerikában azért imádkoztak, hogy »Uram, ne nézzek ki szegénynek«. Kétezerben ez így hangzott: »Uram, ne nézzek ki öregnek«. A nemi vágyat a fiatalsággal azonosították, és a fiatalok uralkodtak. Az öregséggel leggyakrabban fellépő betegség nem a szenilitás, hanem a fiatalkodás volt. A társadalmi ideál azt követelte, hogy az ember úgy nézzen ki, mint egy huszonhárom és úgy öltözzön, mint egy tizenhárom éves. Az egész országban idős férfiak és nők minden alkalomra lezseren öltözködtek: farmernadrágokba, feltűnő színekkel csíkozott edzőcipőkbe, sortokba, atlétatrikókba, zakókba és pulóverekbe bújtak, függetlenül attól, hogy mindez hogyan mutatott elöregedett testük lehangoló vonalain, púpjain és a visszeres lábakon” – írta könyvében, amelyben egy amerikai szemével írta le, hogy milyen volt az élet a második évezred fordulóján. Ez hasonlóképpen jelentkezett Európában is – az idősek megbecsülését kikezdte a fogyasztói társadalom a maga médiaüzeneteivel, a látszólagos egészségnevelési kommunikációval, melynek alapvetően az a célja, hogy minél erőteljesebben növekedjen a szépségipar.
Európa folyamatosan öregszik, és az idősek Európában – köszönhetően az orvostudomány fejlődésének és a javuló életkörülményeknek – egyre hosszabb kort élnek meg, miközben úgy tűnik, egy idő utána mintha nem lenne szükség rájuk. Az aktív élettől visszavonuló idősek (az egészségügyi és a szociális rendszer egyre nagyobb igénybevételével) fokozódó terhet rónak az országok költségvetésére, de a jelenség nyilvánvalóan feszültséghez vezet az idős emberek személyes életében is. A probléma megoldásának kulcsa az „aktív időskor” lehet, de ennek megvalósítása nem tűnik olyan egyszerű feladatnak. Hogyan lehet ezeket a feszültségeket kezelni, mit tehetnek az idősek, hogy egy bizonyos kor felett is aktív, tevékeny és boldog tagjai maradhassanak a társadalomnak?
Az Információs Korban már nehezebb közös nyelvet találni az idősebb korosztállyal a fiataloknak, olyannyira más világban élnek. Egy nagyi azonban még ma is hiteles személy lehet, ha bölcsességét szeretettel adja át, és nem indulat feszül a generációs konfliktusok miatt. A nehézség, azt hiszem, pont abban áll, hogy a technológiai fejlődés ellenére azért az életünk még offline körülmények között zajlik, és ebben az idősebbek tapasztalata nagyon sokat segíthetne, de a fiatal korosztály néha valóban azt érzi: felmenőinek nincs pontos fogalma a mai élet kihívásairól, a szinte állandó szorongásokról, a folyamatos megfelelésről, és olyan jövőképről, amiben a bizonytalanság az egyik biztos jellemző. Egy idősebb ember azért ma még sokszor azt gondolja, a fiatal azért is veszíti el az állását, mert „nem volt elég jó”. Miközben a helyzet az, hogy ennek a tényezőnek sok esetben nincs köze a munkaerőpiaci mozgásokhoz.
Milyen módszerek, eszközök segíthetnek áthidalni ezeket a meglévő kommunikációs szakadékokat?
Remélem, nem hangzik sziruposan, de a hitelesség és a megtartó érzelmek (szeretet, tisztelet, figyelmesség) azok a tényezők, amik a legfontosabbak még ma is. Az idősebbeknek meg kell érteniük, hogy a fiatalabbak már egy gyors sebességű világban pörögnek, a fiataloknak meg azt, hogy ettől még vannak olyan dolgok, amiket érdemes meghallgatni...
Tari Annamária személyesen is vendégünk lesz most csütörtökön, február 16-án az Európa Pontban, ahol további gyakorlati tanácsokat ad a generációk közötti feszültségek kezeléséhez. Az esemény részleteiről Facebook oldalunkon tájékozódhattok, szeretettel várunk a beszélgetésen, bármelyik generációhoz is tartozol!
Európában arányaiban egyre kevesebb gyermek születik, míg a születéskor várható élettartam az orvostudomány fejlődésének és a javuló életkörülményeknek köszönhetően nő (1960 óta átlagosan 8 évvel), így az EU lakossága folyamatosan öregszik. Európában évente megközelítőleg kétmillióval nő a hatvan év felettiek száma, akik tehát egyre hosszabb és egészségesebb életre számíthatnak. Míg 1990-ben lakosság 25 százaléka volt 55 évnél idősebb, addig mára ez az arány már 30 százalékos, és előrejelzések szerint 2060-ra a lakosság 60 százaléka (!) ebbe az életkori csoportba fog tartozni. Ha ez megvalósul, úgy 2060-ra csak két aktív dolgozó jut majd egy 65 év felettire, szemben a mostani néggyel. A második világháború utáni baby-boom időszakában (1950 és 70 között) születettek igen népes csoportja pedig lassanként átlépi a nyugdíjkorhatárt valamennyi tagállamban. Az aktív élettől visszavonuló idősek (az egészségügyi és a szociális rendszer egyre nagyobb igénybevételével) fokozódó terhet rónak az országok költségvetésére, de a jelenség hasonló feszültségforrást jelenthet a családok mindennapi életében is.
Ma már nem lehet csak legyinteni – nagyszüleink és szüleink lassan elérik a kort, amikor már nem mi fordulunk hozzájuk, ha valami baj ért, hanem nekik lesz szükségük a támogatásunkra valamilyen formában. A társadalmak elöregedése nem csupán távoli vízió már, hanem a nagyon közeli jövő egyik legjelentősebb kihívása, amellyel mind az Európai Uniónak, mind az egyes tagállamoknak foglakozniuk kell, még időben. Fontos, hogy ez a folyamat tudatosuljon az emberekben, hogy személyes életükben mindent megtegyenek a jelenség negatív következményeinek elkerülése érdekében. Ugyanilyen fontos, hogy az egyes országok vezetői, a döntéshozók megfelelően és időben kezeljék a problémát, a jó példákat pedig megosszák egymással.
A megoldás kulcsa is megvan, ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is propagált „aktív időskor”, amelyben az idősebb generáció a társadalom és a munkaerőpiac részese marad, emellett élete végéig egészséges és aktív életet él. A megoldás tehát adott, de ennek elérése – az, hogy a tagállamokban lehetővé váljon az idősebbek aktív és hosszú élete – nemcsak attitűdbeli változást követel, de kőkemény gazdasági (foglalkoztatási, nyugdíj-politikai, stb.), egészségügyi és szociális kérdések sokaságával függ össze. Mindezek tipikusan olyan területek, amelybe közvetlenül az EU nem szólhat bele, csak támogathatja az egyes országok ezzel kapcsolatos politikáit, valamint elősegítheti az ezzel kapcsolatos mind szélesebb körű eszmecserét. Ezért is szentelte az EU az idei évet az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás évének, amely számos programmal és kezdeményezéssel igyekszik támogatni Európa felkészülését, hogy minél hamarabb megtaláljuk a módját, hogy a különböző generációk tagjai egymást támogatva hogyan küzdhetnek meg az öregedő társadalmak kihívásaival.
Az európai év keretében – egy kiterjedt információs kampány, valamint hazai és európai programok sokaságán keresztül – egyrészt a jelenségről tudhatunk meg többet, de megismerhetjük azt is, hogy más országok mit tesznek az aktív időskorért. Ehhez csatlakozunk most mi is, ugyanis az Európa Pont februári programjában is ez a jelenség játssza a központi szerepet – beszélgetések, előadások, koncertek, illetve filmklubunk is a generációk közötti párbeszéd fontosságát, illetve az aktív időskort járják körül.
Az idősödés tehát a nyakunkon. Hogy ez milyen lesz, az csak részben függ a külső körülményektől, ugyanígy befolyásolja, hogy mi milyenné tesszük – jó példa erre egyik e havi vendégünk, Bródy János, aki hatvanon túl is új dalokkal jelentkezett, teltházas koncerteken játszik és mesél aktív „nyuggerségéről”. Mert játszani hatvanon túl sem felejtett el, ahogy G. B. Shaw is megfogalmazta: „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”
Európa öregszik. Régóta hallunk erről, de a jelenleg lezajló demográfiai változások kedvezőtlen hatásai, a társadalmak elöregedése már az egészen közeli jövőben konkrét kihívásokat jelentenek Európában. Az emberek minden eddiginél hosszabb ideig élnek, és idősebb éveiket is egészségesebben töltik, mint korábban, ugyanakkor egyre kevesebb aktív korú emberre jut egyre több időskorú, már nem aktív személy. Éppen ezért kiemelten fontos a tevékeny időskor – az, hogy minél több idősebb ember maradjon aktív részese a társadalomnak. Ebben pedig kiemelt szerepet játszik a nemzedékek közötti szolidaritás. Erre kívánja felhívni a figyelmet az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve, ezt a témát járjuk körül mi is februári programjainkkal.
A generációk közötti párbeszéd kérdésével foglalkozik február 16-i estünk, ahol Tari Annamária pszichológus beszél majd arról, hogyan hidalható át a generációk közötti szakadék. A világon szülők milliói érzik és látják a változásokat, szembesülnek azzal, hogy gyerekük más, mint ők voltak. A 12-13 évesek idősebbnek próbálják magukat mutatni, miközben tetteikkel épp az ellenkezőt bizonyítják. Hova vezet ez, és mit tehet a szülő, hogyan lehet hatással a gyerekére? Hogyan érthetik meg a hálózat csapdájába került netgeneráció „félnőtt” gyermekeinek online világát az X generáció tagjai?
Februárban filmklubunk is az idősebb generációt helyezi a fókuszba: február 23-i vetítésünkön a Cannes-ban különdíjat kapott (Un Certain Regard) Kilencedik mennyország című filmet mutatjuk be Gyenge Zsolt filmkritikus kalauzolásával. A film az időskorban kialakult szerelemről és testi vonzódásról mesél: a főszereplő Inge a hatvanas éveiben jár, aki harminc éve házas és szereti a férjét. De Karlhoz vonzódik, aki hetvenhat éves. „Szenvedély. Szex. És Inge újra fiatalnak érzi magát.”
Februárban két Bródyt is vendégül látunk. Elsőként február 28-án a nagy magyar novellista, Bródy Sándor unokáját, a harmincas években született, többkötetes írót, könyvkiadót és szerkesztőt, Alexander Brodyt. Az Európa Szalon sorozatunkban Nagy József újságíró beszélget az íróval életpályájáról – többek között arról, mivel tölti jelenleg napjait, mit jelentenek számára ma, Magyarországon a külföldön, főleg Amerikában töltött évtizedek, vagy hogyan lett a világ legnagyobb reklámcége, a Young & Rubicam International és a Reklám Világszövetség elnöke.
Egy nappal később a magyar könnyűzene emblematikus alakja, Bródy János jön el hozzánk egy beszélgetés és egy koncert erejéig. Bródy János többszörösen is a „hatvanas évek” sztárja: az Illés zenekar tagjaként a hatvanas években tűnt fel, most pedig saját, személyes hatvanas éveiben nyújt kiemelkedőt. Az 1946-ban született Bródynak – tíz év után – tavaly jelent meg új lemeze Az Illés szekerén címmel. Új albuma jól példázza: nem az számít, hogy az ember hány éves, hanem az, hogyan érez. Bródy a nyugger szónak is új értelmet ad albumán: nála a nyugger öreg rockert jelent. „Amíg a föld kerek, mindig lesznek nyuggerek” – mondta egyik interjújában. Ahogy az új albumán szereplő Nyugger dalban is megfogalmazza:
„Tudom, hogy minket már leírtak rég a tévén hirdetők
De a fészbukon még megtalálnak oh, a régi nők
S ha választok, hát meggondolom, hogy kiket lájkolok
Nincs miért szégyenkeznem – nyugger vagyok.
S ha alkalmanként összejön még a baráti társaság
Sírva-nevetve meséljük újra kalandjaink sorát
És mindig van, ki dédelget még újabb terveket
Hát ne mondd azt, hogy nekem már nem lehet.”
Az Európa Akadémián sikeresen vizsgázó hallgatók ünnepélyes oklevél-átadójára február 6-án kerül sor, ahova várjuk azokat is, akik kíváncsiak rá, hogyan léphet fel az EU az uniós jog vagy a közös értékek megsértése esetén. Erről tart előadást dr. szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.
Februárban az Európa Pont nyitvatartási idejében az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája rajzversenyén született alkotásokból készített kiállítást is megnézhetitek.
Mindezek mellett a megszokott módon – minden hétköznap 10 és 18 óra között – személyesen válaszolnak az érdeklődők EU-val kapcsolatos kérdéseire az EUvonal munkatársai, akik február 10-én nyílt napot is tartanak. A tájékoztató szolgálat kilencedik születésnapja és újraindulása alkalmából a résztvevők betekintést nyerhetnek az EUvonal munkájába, és ezen a napon születésnapi EU-s kvízzel várják a látogatókat.
Az Európa Pont valamennyi februári programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható, minden program ingyenes.
Fókuszban a kutatás és innováció
Házigazdák: Gyárfás Dóra és McMenemy Márk
Szeptember 8. csütörtök 17.00
In memoriam Habsburg Ottó
A Habsburg Történeti Intézet programja. Meghívott vendégek:
- Balázs Péter, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó szerepe Magyarország európai integrációjában
- Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója: Az „Ottó-jelenség”
- Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó és Magyarország két történelmi fordulóponton
Szeptember 19. hétfő 16.00
Képzeld el 2 keréken - Kiállításmegnyitó és díjátadó
A Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub által közösen szervezett „Képzeld el 2 keréken” című pályázat 10-18 éves diákokat szólított meg, hogy ábrázolják az ideális kerékpárosbarát lakókörnyezetet, rajz, fotó vagy videó formájában. A legjobb alkotások az Európa Pontban kerülnek kiállításra, a legkreatívabb alkotók pedig értékes díjakat kapnak, melyeket Robert Milders holland nagykövet ad át.
További információ: http://kerekparosklub.hu/kepzeldel/
Szeptember 20. kedd 13.00
Galileo program tájékoztató
Európa saját műholdas navigációs rendszert épít ki, melynek neve Galileo program. Ez lesz az Európai Unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere, s lehetővé teszi, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság rajzpályázatot hirdet a Magyarországon élő 9-11 éves korú gyermekek számára. A pályázat nyerteséről a Galileo műholdprogram keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el. A tájékoztatón a sajtó és az érdeklődők a rajzpályázat zsűritagjait kérdezhetik a programmal és a pályázattal kapcsolatban.
Szeptember 20. kedd 19.00
Lumiére filmklub: Vigyázat, ehető! - A francia bioforradalom (Nos enfants nous accuseront, 2008, 112 perc, rendező: Jean-Paul Jaud)
Európában minden évben 100 000 gyerek hal meg környezeti okok miatt. Európában a rákos megbetegedések 70%-a köthető a környezethez: 30%-uk a környezetszennyezéshez, 40%-uk az élelmiszerekhez. A Cévennes hegység lábánál található kis falu polgármestere úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgokat és az iskolai étkezdét biokantinná alakítja. Egy olyan harc veszi most kezdetét, amely szeretné megállítani a szinte már visszafordíthatatlanná váló folyamatot.
Vendégek:
- Balázs Bálint szociológus, a Lumiére Filmklub kurátora
- Bujdosó Bori, újságíró
Szeptember 21. szerda 16:30
Európa Akadémia: Az eurozóna válsága
Piaci elemzők és szakértők beszélgetnek arról, hogy vajon jövő nyáron drachmáért veszünk-e fagyit Görögországban, merre halad a gazdasági kormányzás Európában, az euró a probléma vagy a megoldás része-e.
Vendégek:
- Dr. Jankovics László, Európai Bizottság
- Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhelyettese
- Moderátor: Martin József Péter, gazdasági újságíró
Megnyitó beszédet mond: Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Képviseletének vezetője
Szeptember 23. péntek 13.00
Tudomány a zene hangján
Multimédia performansz workshop az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében (http://art.pte.hu/211orchestra)
2011. szeptember 23. 13:00-19:00
Műhelybemutató: szeptember 23. 19:00
Minden érdeklődő alkotót szeretettel várunk egy közös multimédia akció létrehozásához, amelynek során interaktív multimédia alkalmazásokat, mikrokontrollereket és szenzorokat használunk. Várjuk képi és hangzó médiumok iránt nyitott alkotók, táncosok, képző- és előadóművészek jelentkezését, akik bekapcsolódnának az alkotói folyamatba. A műhely vezetője Kovács Balázs, a PTE-MK Elektronikus zenei médiaművész szak oktatója. A workshop nyitott, az érdeklődőket kérjük, hogy email útján szeptember 22-ig regisztráljanak.
Kapcsolat: Kovács Balázs, mmi@art.pte.hu
Szeptember 23. péntek 19.00
Kutatók éjszakája
19:00 - Multimédia performansz workshop műhelybemutató az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében
20.00 - Bolcsó Bálint hangszobrász interaktív "hangkiállítása", ahol a látogatók hétköznapi tárgyak és saját hangjuk segítségével hozhatnak létre komplex zenei struktúrákat. A létrejövő; hangzó folyamat alakításában véletlen-algoritmusok és valósidejű; internetes források is részt vesznek, így a születő; hangzóanyag minden esetben egyedi és megismételhetetlen.
20.30 - Grandpierre Attila: Bartók Béla népzene-felfogásának jelentősége a természettudomány legújabb eredményeinek fényében - beszélgetés
22.00 - rubik.erno.trio kísérleti jazz koncert Az egy éve alakult együttes free jazz-t és improvizált zenét játszik – ad hoc groove-okkal és elektronikus hangzásokkal fűszerezve. Egyaránt nyitottak az absztrakcióra és a mindennapi élet “talált tárgyainak” játékos beemelésére. Legfontosabb azonban számukra a közös lélegzet és a pillanat sodrása, ami mindent eldönt.
Szeptember 30. péntek 19.00
Nők a tudományban és a művészetben
Beszélgetés olyan nőkkel, akik komoly tudományos karriert futottak be. Hogyan érték el mindezt, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? Az este folyamán ezekre a kérdésekre kapunk választ.
A programok Rutkai Bori és a Specko Jedno koncertje zárja. A formáció dalai radikálisan eltérő műfajok keveredéseiből születnek (punk, tango,verbunkos, zsoltár, disco, freejazz, himnusz, metál, stb.). A végeredmény: egy zeneileg folyamatosan változó, intenzív, szórakoztató és egyéni költészettel áttüzesített üzeneteket hordozó repertoár.
Fókuszban a Duna stratégia és az Lengyel-magyar EU elnökségi átadás
Júniusi naptár
Június 7. 18.00 Lettre Duna Est
Június 8. 19.00 Török Kávéházi Estek
Június 11. 11.00 Gyerek ARC kiállítás megnyitó
Június 16. 18.00 Balázs Péter könyvbemutató
Június 21. 18.00 Zene Ünnepe!
Június 23. 19.00 Szentivánéji Lengyel-Magyar Akusztik
Június 27. 18.00 Lett kiállítás megnyitó
Június 28. 18.00 Lengyel-magyar nyelvi staféta és táncelőadás
Június 29. 19.00 Lengyel-Magyar Action és Slam Poetry
Részletes program
Június 7. Kedd 18.00 - Lettre Duna Est
Egy Duna-parti csónakházban: zenés irodalmi kalandozás a Duna menti régiókban a Lettre európai kulturális folyóirattal.
Közreműködik: Balázs Attila, Erdős Virág, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos; Várady Szabolcs – Darvas Ferenc, Varró Dániel – Darvas Bence dalait előadják Both Gabi és a szerzők.
Június 8. Szerda 19.00 - Török Kávéházi Estek
Nagy Zoltán Távol-Kelet szakértő, szociológus, idegenvezető kalauzol minket Budapesten az Oszmán-kori emlékek nyomában. A 150 éves török uralom meghagyta ujjlenyomatát városunkon. Nagy Zoltán idegenvezető olyan különleges túrákat vezet Budapesten, melyek során felfedezhetjük a megmaradt török házakat, temetkezési helyeket, mecsetromokat és nem utolsó sorban a még mindig működő fürdőket. Ezen helyek történetéről és Szulejmán szultán magyarországi sírjának felfedezéséről hallhatunk majd a júniusi Török Kávéházi Esten.
Június 11. Szombat 11.00 - 4. Gyerek ARC kiállítás megnyitó és díjátadó
4. Gyerek ARC kiállítás megnyitója és díjátadója Szalóki Ági koncertjével
Résztvevők: Geszti Péter, ARC, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Selymes Erik, a Vöröskereszt főigazgatója.
A 4. Gyerek ARC kiállítás idei témája: Ötletkaland Energiaországban. A pályázathoz az Európai Bizottság Képviselete Tervezz járgányt, nyerj egy bringát! altémával kapcsolódott.
Június 16. Csütörtök 18.00 - Balázs Péter könyvbemutató
Balázs Péter Magyarország és Európa című könyvének a bemutatója egy kerekasztal beszélgetés keretében a szerző, továbbá Pócs Balázs, a Népszabadság újságírója, Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója és Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének a vezetője részvételével.
Június 21. Kedd 18.00 - A zene ünnepe: Meszecsinka, Fókatelep és a Cirkusz-KA
A Franciaországból indult mozgalom csaknem harminc éve köszönti nagyszabású és változatos zenei programmal a nyár első napját. A világ több mint száz országában megrendezésre kerülő ünnep megtölti a köztereket, bárokat, kulturális központokat és egy teljes napig minden és mindenki csak a zenére koncentrál. Az Európa Pont csatlakozva a mozgalomhoz három koncerttel várja az érdeklődőket.
Fellépnek: Meszecsinka, Fókatelep és a Cirkusz-KA.
További infromációk: https://www.dalok.hu/zeneszinfo/zeneszeknek/zenekarok/13#zenekarok
Június 23. Csütörtök 19.00 – Szentivánéji Lengyel-Magyar Akusztik: Paprika Korps (PL) és G. Rass and the Riddim Colony
A lengyel-magyar elnökség átadás apropóján, a Lengyel Intézet közreműködésével, Varsó egyik legnépszerűbb alternatív zenekara érkezik az Európa Pontba. A több mint 20 országban rendszeresen turnézó Paprika Korps az erős rock gyökerek, a kompromisszumok nélküli reggae pulzálás, valamint a látványos színpadi jelenlét révén vált az európai alternatív szcéna visszatapsolt zenekarává. S nem lesznek egyedül, az Európa Akusztik színpadán Magyarország is képviselteti magát a G. Rass and the Riddim Colony csapatának köszönhetően.
Június 27. Hétfő 18.00 - Aleksejs Naumovs és Kristaps Zariņš lett festőművészek kiállításmegnyitója ("Budapest, Riga, Venice, Vienna – Európai városok lett festőművészek szemével")
A kiállítást megnyitja Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Veronika Erte lett nagykövetasszony és az alkotók, Aleksejs Naumovs és Kristaps Zariņš lett festőművész.
Június 28. Kedd 18.00 Lengyel-magyar nyelvi staféta és táncelőadás
A Lengyel Intézet együttműködésével Az uniós elnökség átadása kapcsán kerekasztal beszélgetést szervezünk azzal kapcsolatban, hogy mit jelent az uniós hivatalos nyelvi státusz, milyen befolyással bír az uniós nyelvi közeg e két nyelvre, illetve, hogy milyen szakmai kérdések merülnek fel a terminológia, a fordítás és a tolmácsolás terén.
Résztvevők: Arkadiusz Bernaś, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Prof. Adam Pawłowski, a Wrocławi Egyetem lengyel és uniós nyelvpolitikai szakértője, Fischer Márta PhD, a Budapesti Műszaki Egyetem, Uniós nyelvpolitikai, terminológiai szakértője, Vittay-Fedinecz Katalin, az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának magyar elnökségi koordinátora és Paweł Czernecki, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának minőségirányítási megbízottja. A rendezvény nyelve a lengyel és magyar, szinkrontolmácsolást biztosítunk. A kerekasztal beszélgetést Máthé Gabriella Víz című táncelőadása követi.
Június 29. Szerda 19.00 – Lengyel-Magyar Action és Slam Poetry
A Lengyel Intézet és a litera.hu együttműködésével. A lengyel-magyar uniós elnökség átadása kapcsán vendégünk a lengyel fenegyerek Bohdan Piasecki. A magyar házigazdák, az egyre szélesebb körben ismert és elismert műfaj, az action és slam poetry jeles hazai képviselői közül most Szilágyi Ákos és a Spiritus Noister formáció (Szkárosi Endre, Ladik Katalin, Sőrés Zsolt) mellett Gyukics Gábor és Bárdos Deák Ági kettőse. Bohdan Piasecki A varsói születésű slammer nemzetközi közönség előtt is szereti forszírozni a lengyel nyelvű költészetet. Általában sokat beszél, sétál fel s alá, de utálja a rágógumit és még mindig reméli, hogy egy napon megtanul basszusgitározni. Addig is marad az európai slam poetry meghatározó figurája, aki jelenleg Angliában épp PHD dolgozatának utolsó simításait végzi.
Műsorvezető: Mavrák "Hugee" Katalin