Az Amerikai Filmakadémia ma este (éjjel) osztja ki a filmvilág egyik legfontosabbnak tartott díját, az Oscart. Európában évről évre sokan fanyalognak a Filmakadémia döntéseit látva, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ez a művészek számára az egyik legnagyobb elismerést jelentő díj, amely bár alapvetően hollywoodi beállítottságú, sohasem hagyja figyelmen kívül az európai alkotásokat sem.

A legtöbb jelölést Martin Scorsese első 3D-s filmje, a Leleményes Hugo (Hugo) kapta, szám szerint tizenegyet, többek között legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó Oscarra is jelölték.  A legjobb filmnek jelölt kilenc alkotás között ott találjuk még a George Clooney főszereplésével készített Utódokat, a Brad Pittnek ismét Oscar-jelölést hozó baseballos mozit, a Pénzcsinálót, a szintén Brad Pitt főszereplésével elkészült  Az élet fáját, Steven Spielberg háborús-lovas moziját, a Hadak útjánt. Jelölt még Woody Allen időutazós vígjátéka, az Éjfélkor Párizsban, a szeptember 11-i New York-i terrortámadásról szóló Rém hangosan és irtó közel, a házvezetőnők életét bemutató A segítség, valamint a Hollywood némafilmes korát idéző fekete-fehér mozi, A némafilmes.

Az európai filmművészetet, illetve az európai alkotókat kedvelőknek sem okozhat csalódást a jelöltek listája: a nomináltak között jó pár európai filmet, illetve európai művészt találunk – ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.

Ilyen például az est másik legnagyobb esélyese, a tíz Oscarra jelölt, és legjobb filmnek jelöltek között már említett A némafilmes című alkotás, amelynek témája ugyan hollywoodi, a film maga francia. A briteket már meghódította a film, a Brit Filmakadémia díjkiosztóján, a BAFTA-n hét díjjal már tarolt a mozi, amit ugyanígy szerettek otthon: most pénteken a francia Oscarnak számító César díjátadón hat kategóriában, köztük a legfontosabbakban nyert a film. Cannes-ból és a Golden Globe-ról sem mentek haza üres kézzel az alkotók, a film főszereplője, Jean Dujardin francia színész pedig mindhárom fesztiválról elhozta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Dujardin az Oscaron is a legnagyobb esélyesnek számít, bár kategóriájában olyan jól csengő hollywoodi nevekkel kell megküzdenie, mint George Clooney, Brad Pitt vagy Gary Oldman (az ötödik jelölt a mexikói Demián Bichir). Filmbéli partnere, az argentin származású francia színésznő, Bérénice Bejo szintén jelölt a legjobb női mellékszereplők között.

A francia szál jelen van még Woody Allen legutóbbi mozijában, az Éjfélkor Párizsban című filmben is – amellett, hogy a film Párizsban játszódik, ebben a női főszerepet az Edith Piaf megformálásért négy évvel ezelőtt Oscar-díjat kapott Marion Cotillard játssza. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb svéd(-dán-német) filmje, a Stieg Larsson bűnügyi bestsellerén alapuló, Niels Arden Oplev által rendezett A tetovált lány Hollywoodban újraforgatott remake-je szintén kapott öt jelölést. Bár sokak szerint az átdolgozás nem sok újat hoz a svéd eredetihez képest, az Akadémia kedvelte, többek között a női főszereplőt, az összelyuggatott arcú Rooney Marát is jelölte Oscarra.

A német film nagy alakja, Wim Wenders is izgulhat az Oscar éjszakáján: a Pina Bausch életéről készített 3D-s filmje a legjobb dokumentumfilmek között verseng az Oscarért – a német rendező számtalan nemzetközi díjjal büszkélkedhet, de Oscart eddig még nem nyert.

A legjobb rövidfilmnek járó Oscarra jelölt filmek között az európai kisfilmek dominálnak: az indiai gyermekkereskedelemről készített Raju című rövidfilmet Max Zähle és Stefan Gieren jegyzi a Hamburgi Media Schoolból, a filmet egy indiai filmművészeti iskolával együttműködésben készítettek. Az északír kisfilm, a Pentecost (Pünkösd) egy fiatal srác vívódásáról szól, el kell döntenie mi a fontosabb: a foci vagy a mise, a The Shore (A part) című film, amelyet a Hotel Ruanda rendezője (Terry George) jegyez, egy Amerikából 25 év után Észak-Írországba visszatérő férfi történetét meséli el. A norvég Hallvar Witzø Tuba Atlantic című filmje pedig egy halálra készülődő 70 éves férfi utolsó napjait mutatja be.

Az európai színészek közül a brit Janet McTeer jelölt a legjobb női mellékszereplők között, a Glenn Close által rendezett Albert Nobbs című filmben a rendezővel együtt olyan nőket alakítanak, akiknek a 19. századi Írországban csakis magukat férfinak kiadva érvényesülhettek – a két színésznő bizarr átalakuláson ment keresztül a film kedvéért. Szintén jelölték a brit Kenneth Branaghet a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra az Egy hét Marilynnel című filmben nyújtott alakításáért. Branagh a filmben a legendás brit színészt, Laurence Olivier-t játssza – ez a színész ötödik Oscar-jelölése, őt a legjobb rendezők és színészek között is jelölte már korábban az Akadémia. Branagh kategóriájában egy másik legendás színésszel, az idén 83. életévét betöltő svéd Max von Sydow-val versenyez a díjért, akit a szeptember 11-i New York-i tragédiát feldolgozó Rém hangosan és irtó közel című filmben nyújtott alakításáért jelölt az Akadémia.

Mindezen kategóriák mellett természetesen ott a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar kategóriája, ahol minden évben képviselteti magát az európai filmművészet egy-egy remeke is. Idén két európai filmet találunk a jelöltek között: a belga Rundskop (angol címe: Bullhead, rendező: Michael R. Roskam) egy zsarnoki természetű marhatenyésztőről szól, aki folyamatosan pumpálja magát szteroidokkal, és zavaros ügyleteket folytat egy illegális húskereskedővel. A másik jelölt a lengyel In Darkness (rendező: Agnieszka Holland) pedig egy olyan emberről szól, aki a nácik által megszállt lengyel városban, Lwówban (a mai ukrán Lvivben) saját élete kockáztatásával lengyel zsidók tucatjait menti meg a biztos haláltól. Sajnos magyar részről Tarr Béla filmjét, a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Torinói ló című művet nem válogatta be az amerikai zsűri az öt jelölt közé. Ebben a kategóriában tavaly a dán rendező, Susanne Bier Egy jobb világ című filmjét jutalmazták Oscar-díjjal, amelyet múlt hónapban filmklubunkban is megnézhettetek.

Szurkoljunk ma éjjel együtt az európai művészeknek!

Bár az uniós intézményekben kitört a nyári szünet, mi azért posztolunk, méghozzá a lengyel barátainkról szóló sorozat utolsó részét. Van olyan, aki a címben szereplő félmondatot nem tudja folytatni? Ugye, hogy nincs!

Sőt! A lengyelek még messzebre mennek: Polak, Węgier, dwa bratanki (Lengyel-magyar, két testvér), azaz egyenesen rokoni kapcsolatként aposztrofálják az évezredes viszonyt. ĺgy vagy úgy, vitathatatlan a két nép vonzalma. De miért?

Egy nap:
Március 23-a hivatalosan is a lengyel-magyar barátság napja, amelyről kölcsönös országgyűlési határozat is született. Az ünnepnap apropójából 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László és Lech Kaczynski Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. A szobor két egymásba fonódó tölgyfát ábrázol, amelyek természetesen a két nemzet szimbólumai.

Négy dinasztia:
A lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatok az Árpádok, Piastok, Anjouk és a Jagellók idejéhez kötődnek. Szinte minden generációban akadt olyan uralkodó vagy uralkodónő, aki a másik nemzetből választott párt, mintegy vérfrissítésként.

Egy védőszent:
Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet kisebbik lánya. A magyar trónt Máriának, a lengyelt pedig Hedvignek szánták, akit eredetileg Habsburg Vilmossal jegyezték el. Mivel azonban az öntörvényű lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, elűzték, Hedvig pedig elfogadta a frissen kikeresztelkedett pogány litván, Jagelló Ulászló házassági ajánlatát (egyben ez a Jagelló-dinasztia megalapításának pillanata is).

Egy baráti gesztus:
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, így a lengyel katonák és a lakosság egy része a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekült. Tízezrével érkeztek a lengyelek, akiknek a magyar kormány meg is szervezte a jogvédelmet és az ellátást.

3000 liter vér:
1956 nem csak a magyarok, de a lengyelek történelmi éve is. A lengyel testvérek szinte azonnal a magyar ’56-os forradalom ügye mellé álltak, hiszen azon a nyáron ők is ugyanabban a cipőben jártak. Az elmondások szerint közel háromezer liter lengyel vér érkezett azokban a napokban Budapestre.

Egy mutáció:
Egy kutatás szerint akár még genetikailag is alátámasztható, hogy a magyarok és lengyeleknek vérrokonok, bár ezt tudományos körökben aligha fogadná osztatlan egyetértés. Egy vizsgálat szerint a lengyelek és a magyarok génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1 mutáció. A kissé délibábos fejtegetés szerint a két nép kb. 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Két csatlakozás:
Nem lehet véletlen, hogy a két ország egyszerre lett a NATO-nak és az Európai Uniónak is a tagja. Az előbbihez még 1999-ben, az utóbbihoz 2004-ben csatlakoztak a nemzetek kéz a kézben. Ráadásul most is egy éven belül lettünk soros elnökök az Unióban.



Egy busz:
Kissé rendhagyó módon hirdette egy Báthory Expresszként elnevezett „kultúrbusz” a lengyel-magyar összetartozást. A kisbusz mindkét országon végiggurult, és minden megállóhelyen, két napon keresztül gyűjtötte a helyiek által őrzött emlékeket.

Egy tucat emléktábla:
Nem keltenek ugyan nagy feltűnést, de néhány pesti épület fala is a barátság hirdetőtáblájaként szolgál. A Szent István-bazilikában található II. János Pál pápa látogatásának emléktáblája, az Egyetemi Templomban látható a lengyelországi Częstochowai Madonna másolata, a Zeneakadémia egy szalonjában Liszt mellett Chopin-plakett csüng, az Opera épületében pedig Moniuszko lengyel zeneszerző szobra áll.

Egészen pontosan a negyedik munkanapját kezdi a lengyel elnökség. Összeszedtünk nektek néhány komoly és kevésbé komoly javaslatot, hogy átérezhessétek a lengyel hangulatot :)

Nézz meg egy lengyel animációt: Tomek Bagiński Mozgókép című filmje ugyan jókedvre nem fog deríteni, de mindenképpen megérdemli a körülbelül öt perces figyelmet. 2003-ban ugyanis Oscar-díjra is jelölték a Francisról, egy átlagosnak tűnő hivatalnokról szóló történetet. Aztán persze kiderül, hogy a történet nem annyira átlagos, hiszen a főhős a fényképezés történetében átütő jelentőségű szerkezet megalkotásán dolgozik. A rögzített képek pedig egy pillanatban mozgásba lendülnek… Ne lepődj meg, ha a film végén a főhőssel együtt egy könnycseppet te is elmorzsolsz!
http://www.imdb.com/title/tt1567247/

Tegyél be egy kis lengyel zenét: …és ne törődj a nyelvi szakadékkal! Lengyelország egyik legismertebb reggae-bandájának, a Paprika Korpsnak érdemes a zenéjét a nyári napsütésben hallgatni (a szerencsések június 23-án az Európa Pontban élőben is dünnyöghették a meg nem értett lengyel szavakat). A lengyel csapat Európa majdnem összes országát végigturnézta már, és mindenhol nagy népszerűségnek örvend. A reggae, hip-hop, dub, punk és népzenei elemeket is tartalmazó zenében talán Te is megtalálod majd a zenei ízlésednek megfelelőt.
http://www.myspace.com/paprikakorps

Főzz valami „lengyelt”: Végy 4-5 fej céklát és előre emészd meg a tényt, ebből bizony leves lesz! A lengyel gasztronómia egyik legjellemzőbb jegye, hogy levest mindenkor és mindenből készíteni lehet. A levest kedvelő nemzet legrégebbi étele, amellyel a világ egyetlen más konyhájában sem fogsz találkozni, a savanykás, sűrű, kolbásszal vagy félbe vágott főtt tojással szervírozott żur. Specialitásnak számít a fiatal céklából főzött, húsos derelyével gazdagított céklaleves, a barszcz czerwony. Kedvelt nyári étel az aludttejből és zöldségekből készült hideg leves, a chłodnik is, amelyhez régen rákhús dukált.
http://malackaraj.blog.hu/2010/09/17/panszlav_egyseg

Menj el egy kiállításra: A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó kiállítást rendezett, amely a magyar és lengyel történelmi kapcsolatok ezer évét tekinti át. Az oklevelek, arany- és ezüstérmék, beszédes műtárgyak között végre fény derülhet a sokat emlegetett mondás eredetére is (Lengyel-magyar két jóbarát). Nagyszabású építkezések látványos rekonstrukciói, gazdag multimédiás és fényképbemutatók, zenék és versek segítenek elfelejteni a sokszor doh szagú múzeumi hangulatot. A kiállítás június 1-jén nyitott meg, és szeptember 30-ig bármikor megnézheted a múzeum első emeletén.
http://www.mnm.hu/hu/kiall/Exhibition.php?ID=72580

Tanulj meg egy-két lengyel szlenget: Ha túlléptél a legalapvetőbb kifejezéseken, mint Cześć (Szia), Dziękuję (Köszönöm), Górskie Ochotnicze Pogotowie Ratunkowe (Önkéntes Hegyi Mentők), akkor nem árt elkezdeni tanulmányozni azt a nyelvet, amivel igazán beilleszkedhetnél a lengyelek közé. Például ha nagy mulatozásba szeretnénk kezdeni a polákok földjén, csak szépen artikulálva ejtsd ki az ochlaj (ivászat, tivornya) szót, és ne lepődj meg, ha vígan italozó népek néznek vissza rád. Témába vághat még, így jó, ha a kolejka szót is ismered, ami az alkoholból kikért köröket jelenti. Ha valaki egyéb tárgykörből is szeretné felvértezni nyelvtudását, irány egy nyelvtanolyam!
http://www.lengyelintezet.hu/node/3749

Ülj be bátran egy kispolszkiba: A Polski Fiat egy lengyel autómárka, a szocialista ipar csúcsterméke. A bernáthegyi kutyánál csak kicsivel nagyobb autót az olasz FIAT cég ugyanis Lengyelországban gyártatta. Sokszor nyuszibusznak, bádogbugyinak vagy egérkamionnak is csúfolták. Bátran ülj be vagy préselődj be egy ilyen gépjárműbe, és élvezd, hogy az anyósülésről könnyedén be tudsz nyúlni a csomagtartóba (amit akár kesztyűtartónak is nevezhetünk).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Polski_Fiat

Június hátralevő részében nem csak itt a blogon beszélünk majd sokat a lengyelekről, de az Európa Pont programjai is körülöttük forognak majd. Nem csak azért, mert szeretjük őket – dwa bratanki, itp. – hanem azért is, mert ők veszik át tőlünk az elnökségi feladatokat július 1-től.

A szeretet és a megbecsülés évszázados hagyomány a lengyelek és a magyarok között. Itt az idő, hogy kicsit többet is megtudjunk róluk! Csak semmi komolyság, én mondom az ábécét, te stoppolsz...

Állat (H): HERING – A hering Lengyelországban különleges elbírálás alá esik. A mélyen hívő és vallásos lengyelek még a húsvéti böjt alatt is fogyaszthatják. Van tejfölös balti hering, hering olajban, gombával, hagymásan, nyersen, göngyölve stb. Lengyelország évek óta nagyhatalom halakban, műrákban, nyúlhalkaviárban és ruszliban is. A Szovjetunióban, amikor az élelmiszerboltok kongtak az ürességtől, ruszlit azért mindenhol lehetett kapni. És persze vodka után is hering dukál!

Növény (B): BÖLÉNYFŰ – Lengyelországban él az utolsó vadonélő európai bölénycsorda. Ez a faj 1523, II. Zsigmond August rendelete óta védettnek minősül! A lengyel-fehérorosz határ környékén fekvő Bialowieza nemzeti park tisztásain nő a bölényfű, amelyet a vadon élő ritka bölények előszeretettel legelnek. Ebből a fűből hagyományosan egyetlen szálat tesznek a Zubrówka nevű lengyel vodkába, aminek kellemes ízt és zöld árnyalatot kölcsönöz.

Tárgy (K): KÉPREGÉNY – A lengyelek különleges műfajjal, képregénnyel próbálják felélénkíteni a jelenkori nemzedék történelem iránti érdeklődését. A holokauszt-képregény műfaja furcsán csenghet, nem is szoktunk hozzá, hogy Sztálin képregényalakban jelenjen meg Truman és Churchill társaságában. A borítón a 16-os korhatár szerepel, hiszen az amúgy szerelmi történet fogatlan és hajatlan halottak közt folyik.

Híres ember (C): COPERNICUS – Az közismert, hogy a lengyelek velünk ellentétben igencsak mobilak, így a világ minden részén élnek. Az viszont kevésbé, hogy egy-egy jól ismert név mögött is lengyelek állnak. Nicolaus Copernicus, aki a heliocentrikus modelljével alapjaiban változtatta meg a világról alkotott képünket, szintén lengyel gyökerekkel rendelkezett. Élete során volt plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, és nem utolsó sorban a világ egyik legtehetségesebb „hobbicsillagásza” (Kopernikusz életéről melegen ajánljuk Koestler Alvajárók című könyvét).

Ország (L): LENGYELORSZÁG – Az ország magyar elnevezéséről a legtöbb lengyel nem hallott még, cserébe viszont mi sem nagyon hívjuk magunkat wengernek. Mi az óorosz lendo szóból „fabrikáltuk” a tájegység nevét, ami irtásföldet, szűzföldet jelent. Az ország hivatalosan a Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság nevet viseli . A polák szó a polan nevű szláv törzs nevéből eredhet vagy egy másik etimológiai okfejtés nyomán a pole, azaz a mező szó lehet a kifejezés gyökere.

Város (K): KRAKKÓ – A hindu vallás szerint a Földön hét, titokzatos energiaforrás van. A hiedelem szerint ezek Delhiben, Mekkában, Rómában, Jeruzsálemben, Velehrádban, Delphoiban és Krakkóban találhatók. A csakra a Szent Gereon-kápolna maradványai között fejti ki hatását, aminek mágikus erejében jópáran hisznek. A várudvar bal oldalán húzódó falat, amely a legenda szerint a titokzatos követ rejti magában, elkerítették, hogy megóvják a hozzá simuló testrészektől.

Könyv (T): TURULPÖRKÖLT – A legrangosabb lengyel irodalmi díj, a Nike-díj tulajdonosa idén a Turulpörkölt írója, Krzysztof Varga volt. A könyv nagy visszhangot váltott ki a közönség körében. Varga ugyanis, a magyar gasztronómiát és a magyar melankóliát fűzte össze a regényben. A magyaroknak nem biztos, hogy elnyeri a tetszését a kritikus hangvételű könyv, mindenesetre álljon itt néhány fejezetcím ízelítőül: Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Búcsú és Lehel pörkölt, Szent-István szalámi, Gyurcsány és Orbán lecsó, Kossuth-szalonna, Árpád-fasírt.

Kattints ide az Európa Pont júniusi programjaiért! Paprika Korps (PL) és Riddim Colony (H) koncert, lengyel-magyar slam poetry és hasonló kulturális csemegék a terítéken.