Mi jut eszetekbe először Plzeňről vagy Csehországról? Mondjuk a jó (pilseni) sör, a jó kocsmák, a knédli, Smetana zenéje, a Skoda, a fanyar és önironikus humor? Mindezekből egy adagot, de még ennél is sokkal többet kaphattok, ha ellátogattok a nyugat-csehországi Plzeňbe, amely idén a belga Mons-nal közösen viseli a kulturális fővárosi címet. A város ehhez méltóan izgalmas, a tradicionális helyi érdekességeken messze túlmutató, közel 600 programot magába foglaló eseménysorozattal készül. Plzeň mindössze másfél órányi útra fekszik Prágától, így Budapestről is könnyen megközelíthető autópályán kocsival (6 óra alatt) vagy akár vonattal – a város nagyszerű célpont lehet idén egy rövidebb európai kiruccanáshoz.

Idén – a svéd Umeå mellett – Lettország fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A program hatalmas élőláncos könyvtárköltöztetéssel, Wagner-operával és tűzijátékkal vette kezdetét Rīgában (ejtsd: Ríga). Lettország számára 2014 más szempontból is jelentős: január elsejétől a régi fizetőeszközt, a latot az euró váltotta fel.

Rīga a balti államok legnagyobb városa, a Hanza-szövetség jelentős hídfőállásaként már a középkortól jelentős regionális kereskedelmi, ipari és a kulturális központ. Szecessziós belvárosát az UNESCO 1997 óta világörökségi listáján jegyzi. (A remekül dokumentált szecessziós mementók megérnek legalább egy virtuális sétát a helyi Szecessziós Múzeum oldalain.) Ahogy Inese Vaidere, Rīga korábbi alpolgármestere, jelenleg néppárti EP-képviselő fogalmazott: „Rīgában a modernitás és a történelem, a kortárs művészek és a múlt nagyszerű alkotói találkoznak a szecesszióban és a modern építészetben.”

A kulturális főváros programjában fontos szerepet tölt be a könyv és a könyvnyomtatás: a rendezvénysorozat nyitásaként Rīgában helyiek és idelátogatók alkottak élőláncot, és kézről-kézre adva költöztették a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét a most megnyíló, „Fény kastélyának” (Gaismas pils) nevezett új, nemzeti könyvtárba. Az élőláncban a zord időjárás ellenére több mint 14 000 önkéntes vett részt. Ezzel emléket állítottak a balti államok 1989-ben alkotott több mint hatszáz kilométeres láncának is, amelyben Észtországtól Litvániáig több százezer balti tüntetett békésen országuk függetlenségéért. Az új könyvtár megítélése Lettországban elég vegyes: a Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész által megálmodott épületet sok támadás érte a beruházás költségei és az épület kinézete miatt. Az új könyvtár a kulturális főváros programjának központi helyszíne és jelképe. A könyv főszerepet kap a könyvtárban hamarosan megnyíló, a könyvnyomtatás ötszáz éves történetét feldolgozó kiállításon.

A megnyitóünnepség másik főszereplője Richard Wagner volt, aki karmesterként több éven át élt és dolgozott a városban. Itt kezdte el komponálni Rienzi, az utolsó tribunus című operáját, amely a megnyitón is felcsendült a rigai operaházban. A komolyzene fontos szerepet kap az évadban, számos lett származású karmester, zenész, operaénekes ad majd koncertet a „Rīgában született” sorozat keretében.

Nagy erőkkel készül a város a júliusi Világ Kórus Játékokra, a világ legnagyobb nemzetközi kórusversenyére, amelyre kilencven ország több mint húszezer énekesét várják. A nyár másik nagy eseménye a napforduló ünnepéhez (Līgo) kapcsolódik, ahol az európai szokások sokszínűsége kerül előtérbe. Novemberben a Staro Rīga elnevezésű fesztivált Észak-Európa legnagyobb fény köré szerveződő ünnepségének szánják, amikor fényművészek sokasága tölti majd meg az utcákat. Decemberben pedig az európai film legnagyobb alakjai érkeznek Rīgába, ahol átadják az Európai Filmdíjakat. A „nagy nevek” között még fontos kiemelni Isaiah Berlin huszadik századi politikai gondolkodót, aki itt született, de családja még gyerekkorában áttelepült Angliába – hozzá is több program kapcsolódik az évben.

Rīga emellett a római korban kialakult, az Észak-Európát a Földközi-tengerrel sok évszázadon át összekötő kereskedelmi útvonal, a borostyánút névadójára is épít programjában. (Az útvonal a térségből dél felé szállított borostyánkőről kapta a nevét.) Számos kiállítás mutatja be a borostyánt kulturális, képzőművészeti, geológiai, gyógyászati és történelmi szempontból a város múzeumaiban és galériáiban. A borostyánút emellett jól szimbolizálja az út menti városok és országok kortárs kulturális csereprogramjait. A programok kulcsszava a „bevonás” – a szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mai művészeti alkotásokról, előadásokról párbeszéd kezdődjön –, számos workshop és előadás vizsgálja e témát.

Az évad során Rīga több mint kétszáz programot szervez, részben a fővárosban, részben Siguldában, Rīga helyi partnervárosában. A program megismerhető a kulturális főváros hivatalos honlapján, az eligazodásban és ráhangolódásban tökéletes útmutatót jelentenek az évadhoz készített, angol nyelven is elérhető magazinok.

Aki még nem látta a nyár közepére teljesen lilába öltözött provence-i levendulamezőket, az okkersárga hegyekre épült kis városkákat vagy az Olympique Marseille stadionját, ahol a város szülöttje, Zinedine Zidane is kezdte pályafutását, annak most több mint kilencszáz kulturális érvvel is szolgálunk arra, hogy idén pótolja ezt az elmaradást. Idén ugyanis nemcsak a közeli Kassa, de Marseille-Provence is az európai kulturális főváros címét viseli. A két város földrajzilag és éghajlatilag meglehetősen különbözik, de egyéb jellemzőket tekintve korántsem esik olyan messze egymástól: mindkét városban fontos szerepet játszik a különböző népek együttélése, a multikulturalizmus. Míg a kelet-közép-európai Kassa történelmén a magyarok és a szlovákok osztoznak, addig a Mediterráneum egyik kapujaként számon tartott Marseille számos helyről (elsősorban Észak-Afrikából) vonzza a bevándorlókat, ami sokszínű és izgalmas várossá formálta Marseille képét.

A marseille-i kulturális évadban kiemelt helyett kapott, és az éves programban számtalanszor felbukkan a Földközi-tenger felé nyitott kikötőváros imázsa. E tekintetben van min javítania a gyakran „rebellisként, hangosként vagy erőszakosként” emlegetett Marseille-nek. A városról az utóbbi években sokszor szinte csak bandaháborúk, kelet-európai illegális bevándorlók vagy korrupciós ügyek kapcsán lehetett hallani. A kulturális program lebonyolítói a város erodált hírnevén is szeretnének javítani. Ambícióban nincs hiány – az év során mintegy tízmillió (!) látogatót várnak a dél-franciaországi régió kilencven településén rendezett közel ezer kulturális rendezvényre. A rendezvénysorozatba a francia szervezők bevonták Provence több városát (Arles-tól Aix-en-Provence-on át Aubagne-ig), így nemcsak Franciaország legnagyobb kikötővárosa, de egyik legszebb és legismertebb tájegysége, Provence is kiveszi a részét a kulturális év programkínálatából.

Természetesen lesznek kiállítások – például Picasso kevésbé ismert, ám annál különlegesebb kerámiáival, Rodin anticizáló szobraival, vagy Camus életéről –, táncos programok a modern tánctól Preljocaj kortárs ballettjéig, vagy épp koncertek az operától a fúziós nemzetközi zenei projektekig. Emellett – a  kassai programhoz hasonlóan – a francia program is nagyban épít az utcai művészetekre, a járókelők bevonására, ehhez kapcsolódóan is számos programot találunk a hivatalos műsorrendben. Aki ismeri és szereti a francia Cirque de Soleil művészetét, annak a cirkuszi kultúrára épülő programok nem okoznak majd csalódást.

Nehéz kiemelni néhányat a sok száz programból – lesz még például operafesztivál Aix-en-Provence-ban, táncfesztivál Marseille-ben, kiállítás Van Gogh, Bonnard, Cézanne, Matisse, Raoul Dufy vagy Le Corbusier remekeivel…) Ezért is ajánljuk mindenkinek, hogy saját érdeklődése és ízlése szerint böngéssze az eseménysorozat hivatalos honlapját, ahol időpont, város, illetve programtípus alapján kereshetünk a programok között. Bár egyelőre csak franciául, kis fordítási segítséggel ez sem lehet leküzdhetetlen akadályt. (A honlap kezelése talán picit szokatlan elsőre, de ez ne ijesszen el senkit – amint hozzászoktunk, kincsesbánya. Jól kereshető még az eseménysorozathoz kapcsolódó másik kereső is, itt is érdemes szétnézni.)

Aki követni akarja az évad eseményeit, annak a már említett forrásokon kívül figyelmébe ajánljuk a kulturális főváros Facebook, Flickr, Pinterest, vagy Youtube oldalát – idén különösen érdemes odafigyelni Marseille-re és Provence-ra!

A tavalyi évhez hasonlóan 2013-ban sem kell messzire utaznunk, ha fel akarjuk keresni az EU egyik kulturális fővárosát. A tavalyi szlovéniai Maribor után ugyanis idén Szlovákia második legnagyobb városa, a számos magyar vonatkozással rendelkező Kassa (Košice) tölti be ezt a címet.

Kassa neve a magyar történelem számára jelentős személyiségekkel forrt össze – kezdve Nagy Lajos magyar királlyal - akitől a város Európában elsőként kapott saját címeres oklevelet - a Rákócziakon át egész Márai Sándorig. A kassai születésű Márai kiemelt helyet kapott a kulturális évad programjában is - bár sohasem alkotott szlovákul, az író élete és művei szorosan összefonódtak a várossal, amely számos művében visszaköszön. Márai emlékét többek között színházi előadás, film, kiállítás, kultúrturisztikai kiadványok és várostörténeti séták idézik fel az év során. Az íróról az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik nyitóeseményeként egy teret is elneveztek az óvárosban.

A kulturális főváros Márai mellett számos kassai kötődésű alkotót is bemutat – többek között megnyílt már a kassai építész Oelschläger Őry Lajos kiállítása, bemutatják a kassai kötődésű Juraj Jakubisko filmrendező teljes munkásságát, tavasztól pedig a latin-amerikai nonfiguratív képzőművészet megteremtője, a Kassáról induló Fernando Falli (Gyula Kosice) életmű-kiállítását lehet majd megtekinteni.

Mindemellett a programsorozat gerincét a kreatív gazdaságra építő „Košice Interface 2013” című program adja, amellyel Kassa elnyerte a kulturális főváros címét. A pályázat szlogenje „Use the city” azaz „Használd a várost”, amely kifejezi, hogy Kassa a kulturális évad során nem az ilyen programsorozatoknál jellemző nagyberuházásokra helyezi a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a város meglévő adottságaira fókuszál. A szervezők egyik legfontosabb célja, hogy helyzetbe hozzák a Kassán és környezetében élő kreatív alkotókat, akik számára találkozóhelyet, teret és bemutatkozási lehetőséget biztosít az év. Mindezt a kassai szervezők többek között úgy kívánják elérni, hogy a kulturális és művészeti programok jó részét utcákon, köztereken látogathatják az érdeklődők. Az óváros utcái mellett akár lakótelepekre vagy egyéb elhanyagolt, korábban iparilag hasznosított külterületekre – amilyen például a Kaszárnya / Kultúrpark – is szerveznek programokat. Mindez hosszú távon akár gazdasági előnyökhöz is juttathatja ezeket a városrészeket, egyben perspektívát mutathat a kassai fiataloknak.

A programsorozat minden korosztálynak, mindenféle művészeti ág kedvelőjének tartogat valami izgalmasat. A már említett várostörténeti séták mellett lesz közép-európai színházi találkozó, a bor szerelmeseit a kelet-szlovák térség, valamint Eger és Tokaj borait is bemutató borfesztivál várja, lesz városi utcafesztivál,  Andy Warhol-kiállítás, és a fényeket ünneplő „Fehér éjszaka” számos kortárs művésszel… Több mint háromszáz programot rendeznek az évadban, érdemes böngészni az eseménysorozat részben magyarul is elérhető hivatalos honlapján található ajánlókat, illetve az eseménynaptárt (angolul vagy szlovákul).

Kép forrása: Flickr / Pedro (CC BY 2.0)

Februári első programunk Bálint-napra esik – nem is lehet más a témája, mint a szerelem – és a bor. Február 14-én este Sebestyén Márta Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekest, az UNESCO kitüntetett művészét látjuk vendégül. A világ minden részéről rengetegen ismerhették meg általa a Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merült magyar népdalokat, amelyek többek között a számos Oscar-díjjal kitűntetett hollywoodi sikerfilm, az Angol beteg közvetítésével milliókhoz juthattak el. Sebestyén Márta tehát igazi kulturális nagykövet. Művészetről, kultúráról, európaiságról, mobilitásról beszélgetünk vele, ez után pedig a Bor és szerelem című műsorát hallgathatjátok meg, amelyet Andrejszki Judittal ad elő.

Az EU minden évet egy-egy fontos témának szentel, amellyel valamilyen korunkra jellemző jelenségre – lehetőségre vagy kihívásra – irányítja a figyelmet. Tavaly ez a generációk közötti párbeszéd volt, idén pedig az európai polgárság, az uniós tagsághoz kapcsolódó többletjogok kerültek a fókuszba. Ehhez kapcsolódóan az év során – és már februárban is – több program keretében foglalkozunk majd az uniós polgárság témájával a szabad utazás, munkavállalás jogától egészen az európai parlamenti választásokon való részvételig. Az európai demokrácia lesz egyik februári programunk témája is, amikor John Dunn cambridge-i professzort látjuk vendégül, aki többek között a King’s College és a British Academy tagja. Dunn a demokrácia szakértője, munkáiban a modern politikai elméleteket történelmi távlatból vizsgálja – február 18-i programunkon őt kérdezzük a modern demokráciák problémáiról és a demokrácia jövőjéről.

Filmklubunkban ezúttal a Balatonhoz látogatunk, és 21-én a Német egység @ Balatonnál című film vetítése kapcsán azokat a nyarakat elevenítjük fel, amelyek nemcsak nekünk, magyaroknak, de „német barátainknak” is emlékezetesek maradtak. Forgács Péter filmrendező Can Togay János, a berlini Collegium Hungaricum vezetőjének támogatásával készített dokumentumfilmet arról, hogy hogyan jöhetett létre sok kis német egység a Balatonnál 1961 és '89 között. A berlini fal évtizedeken keresztül választott el családokat, akiknek csak itt, Magyarországon volt lehetőségük találkozni. A film számos személyes történetet mesél el kelet- és nyugatnémet turisták, no meg a Stasi-ügynökök szemszögéből. A Balatonban ugyanis az államvédelmi szervek képviselői is megmártóztak, akik egyik szemüket folyamatosan a gyanús elemeken tartották. A film vetítése után a Lumière Filmklub háziasszonya, Gyárfás Dorka beszélget Hans-Henning Paetzke műfordítóval.

Egy csésze Európa sorozatunkban ebben a hónapban úticélunk Kassa és Szlovákia lesz. Kassa idén – Marseille-Provence mellett – az EU egyik kulturális fővárosa. Február 27-i programunkon beszélgetünk a kulturális főváros programjairól, de szó lesz a kassai születésű Márai Sándor törzshelyeiről, és arról is, hogy milyen kalandos úton jutottak II. Rákóczi Ferenc hamvai Törökországból a Szent Erzsébet dóm altemplomába. A menü ezúttal pozsonyi kifli lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró.

Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a februári programok részletes leírása Facebook-oldalunkon olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A képek forrásai: SebestyenMarta.hu, Origo.hu - Szabó Balázs