Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Ekkor ünnepeljük az EU hivatalos nyelveinek gazdagságát, emellett ez a nap a nyelvtanulás fontosságára is felhívja a figyelmet. Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. A fiatalabbak idén is izgalmas fordítói versenyen tesztelhetik nyelvtudásukat és fordítói tehetségüket.

Bár talán az idén már nem kell számolnunk több kánikulával, amikor igazán jól esik a hűsítő, savanykás leves, azért bármikor jól jöhet egy pár perc alatt elkészíthető, alakbarát, frissítő étel receptje. Összetételre sokaknak talán a görögök tzatzikijét idézheti (más formában, kis kaporral megbolondítva), az elkészítés könnyedsége miatt pedig többek között a litvánok céklára építő hideg šaltibarščiai levese juthat róla eszünkbe. Egy biztos: a bolgároknál nincsen nyár tarator nélkül – mutatjuk az autentikus receptet!

Az újkori nyári és téli olimpiai játékokat eddig többször is törölték. Erre minden alkalommal világháborúk miatt került sor, és nem egyszer Japán lett volna a rendező ország. Halasztás még csak egyszer történt: 2020-ban. Az idei tokiói olimpia kapcsán az Europeana képes gyűjteményt készített a meg nem rendezett olimpiák történetéről az olimpiákról fennmaradt tárgyak és feljegyzések segítségével – ez alapján most mi is bemutatjuk röviden az elmaradt játékokat.

Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.

Együttgondolkodás, a jövőt formáló mozgalom, vitafórum, kreatív tervezési folyamat – mindez egyszerre az Európai Bizottság új kezdeményezése, az új európai Bauhaus, amelyben kreatív szakemberek és kreatív gondolkodású polgárok közösen tervezhetik meg Európa jövőjét. A folyamat elindult: már várják az ötleteket, és hamarosan indulnak a kapcsolódó pilotok és támogatások is. Ez az izgalmas kezdeményezés volt legutóbbi programunk fókuszában, ahol a témával foglalkozó neves hazai szakértőkkel beszélgettünk.

A tavalyi évhez hasonlóan, sajnos idén sem tudunk személyesen találkozni az Európa-napi fesztiválokon, de az idei Európa-napon az online térben létrejöhet a világ valaha volt legnagyobb virtuális zenekara. Sőt, most bárki – profi vagy amatőr zenész – csatlakozhat hozzá!

A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.