2017 első félévében Málta az Európa Unió Tanácsának soros elnöke. Újoncként nincsen egyszerű helyzetben, mert az EU óriási kihívások előtt áll. Az EU-n belül zajló folyamatok – amelyeket pl. a Brexit jelez –, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatásos válaszokat kíván az EU-tól. Ahogyan azt Donald Tusk megjegyezte az elnökség ünnepélyes nyitóünnepségén: a kihívások kezelésénél előnyt jelenthet, hogy éppen a kis szigetország van az EU kormányrúdjánál. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban a briteket – akik épp megkezdik az EU-ból való kiválást – és a Földközi-tengeri migrációs helyzetet.

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).

Érdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

Az elmúlt 40 évben világviszonylatban megduplázódott a háztartási hulladék mennyisége, és ez a mennyiség alig csökken. Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon egy fő naponta átlagosan több mint 1 kg, azaz éves szinten összesen 385 kg szemét megtermeléséért felelős. Uniós szinten ez a mennyiség még magasabb, összesen 485 kg kommunális szemetet jelent.

Az előállított szemét mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő, Az egy főre jutó hulladék nagysága az EU legtehetősebb országaiban a legnagyobb, de ott általában magasabb az újrahasznosítás aránya is. A hulladékot lehet egyszerűen kezelés nélkül lerakni valamilyen szeméttelepen vagy lerakóban – ez a gyakorlat pazarló és könnyen lehet egészségtelen is. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetéssel energiát generálunk vele (ahogy korábban írtunk róla, ebben például Svédország nagyon erős); a legjobb pedig az, ha újrafelhasználjuk a hulladékot. Az EU-ban átlagosan a kommunális hulladék 16%-át komposztálják, kb. 28%-a kerül újrahasznosításra, ugyanennyi kerül szemétlerakókba, és közel ennyit (27%) égetnek el. Magyarországon ehhez képest sajnos a teljes szemétmennyiségnek közel 60%-a még mindig a hulladékgazdálkodás szempontjából legelőnytelenebb módon, azaz hulladéklerakóban végzi.

Mindannyian tehetünk azért, hogy ez a mennyiség csökkenjen, és ami szemetet „megtermelünk”, azt minél okosabban kezeljük / használjuk fel. Ez persze nem egyszerű, mert nagyon régi szokásokon kell változtatnunk, sokszor egy kicsit kényelmetlenebb megoldást kell választanunk, vagy előre kell gondolkodnunk. Ez mind plusz energia-befektetést igényel. Hosszú távon ez az erőfeszítés viszont mindenképpen kifizetődő: többek között ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek. A kezdeményezés 2009 óta minden év november utolsó hetében (idén 19. és 27. között) kerül megrendezésre Európa-szerte. Ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját akcióötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladék lehetséges csökkentésére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés hat éve alatt eddig összesen 49 501 akciót valósítottak meg szerte Európában, tavaly már összesen 33 ország közreműködésével.

A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz éppen ez a lényege: ismerjünk meg, sajátítsuk el és tegyük mindennapjaink részévé a fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez a magyar koordináló szervezet, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) remek honlapot készített. Az oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg. Korábban volt például olyan kezdeményezés, amelyben összegyűjtött cigarettacsikkekből műanyag hamutálakat készítettek; volt, amelyik ovisokkal ismertette meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát; vagy épp a már megunt, de még használható dolgoknak szerevezett munkahelyi bolhapiacot.

A lehetséges vállalás tehát szinte bármilyen lehet: a lényeg, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a hét célkitűzéséhez. A www.vallalom.eu oldalon saját vállalásotokat is regisztrálhatjátok egészen november 27-ig. Ha pedig ötletekre lenne szükségetek, akkor, íme, a vállalom.eu oldal 16 akciója. Te mit vállalsz be? :-)

Az emberben mindig ott a gonosz, és ott a jó is. Még ha a szituációk, a környezetünk, írott és íratlan normák befolyásolják is viselkedésünket, legtöbbször tudjuk kontrollálni, hogy mit hozunk a felszínre. Szabadon engedjük-e a gonoszt, vagy úgy döntünk, hogy a jó irányítja cselekedeteinket a mindennapokban, és aktívan teszünk-e azért, hogy mások életét – akár apróságokkal is – jobbá tegyük. Kevesen vizsgálták annyit az emberi lélek két oldalát, mint Philip Zimbardo, a híres szociálpszichológus, aki a Hősök Tere Kezdeményezés jóvoltából nemrégiben nálunk járt. A professzor Al Ghaoui Hesnával beszélgetve mesélt nekünk híres börtönkísérletéről, aktuális céljairól, valamit arról, hogyan próbál a magyarok gondolkodásába mindennapi hősiességet csempészni.

Az Európa Pontot a legtöbben a rendezvényeinkről, programjainkról ismeritek személyesen, esetleg kérdeztetek már EU-tanácsadóinktól, a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről érdeklődtetek, vagy kutattatok a szakkönyvtárunkban. Ezen szolgáltatások mellett azonban sok általános és középiskolás diák is eljött hozzánk, hogy rendhagyó EU-tanóráinkon részt vegyen. Szeptembertől ismét várjuk az érdeklődő osztályok jelentkezését!

Van, hogy valamely európai nemzet művészeti alkotásainak megismerése, azok anyanyelven történő terjesztése egy igazán szuper, soknyelvű és izgalmas játékká áll össze. Mindehhez kell egy online elérhető, nemzetközi művészeti platform (Europeana), a világ legnagyobb és legnépszerűbb szabadon szerkeszthető lexikonja (Wikipédia) és az ehhez kapcsoló adatokat könnyen kezelhető és vizualizálható formában rögzítő felület (Wikidata). Meg persze 27 ország 60 lelkes önkéntese, akik másfél hónap alatt a versenybe benevezett alkotások közül annyit dolgoznak fel (írnak meg vagy fordítanak anyanyelvükre) a Wikipédiára, amennyit csak tudnak. Ez az Europeana művészettörténeti verseny, azaz az Europeana Art History Challenge.

„Nem könnyű helyzetben veszi át az EU Tanácsának vezetését az aktuális elnökség” – az utóbbi pár évben sajnos szinte bármelyik elnökség terveit bemutató írásunkat kezdhettük hasonló felütéssel. A külső és belső krízisek nem kímélték az elmúlt években az EU-t. Globális pénzügyi válság, ukrán válság, görög krízis, terroristamerényletek Európa szívében, menekültválság: számos olyan körülmény befolyásolta az utóbbi idők uniós elnökségeit – és az egész unió működését – amelyekkel nem lehetett előre tervezni.