Európa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Az EU az élelmiszerek címkézésének, tápértékjelölésének megújítására készül. A 2022 végén bemutatandó új szabályok és a csomagolt élelmiszerek új tájékoztató feliratai révén a vásárlók könnyen értelmezhető formában, gyorsan megtudhatják majd, hogy az adott élelmiszer mennyire egészséges, emellett éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információt kapnak majd. Az EU-n belül már létezik egy hasonló, francia fejlesztésű rendszer, amelyet hat tagállam használ is, bevezetésétől viszont több mediterrán ország is félti hagyományos élelmiszereit. Vajon milyen lesz, milyennek kellene lennie az új rendszernek?

Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek. Az EU ugyanis nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít.

Együtt sokat tehetünk az éghajlatváltozás ellen, ha változtatunk a saját világunkon belül – legyen az iskolai, munkahelyi, otthoni vagy tágabb közösségünk. Az európai zöld megállapodás részeként elindított európai éghajlati paktum keretében minden résztvevő lépéseket tehet a fenntarthatóbb Európa érdekében. Csatlakozzatok ti is a kezdeményezéshez – az akció június 29-én egy online rendezvénnyel indul.

Az éghajlatváltozás már zajlik, következményeire pedig fel kell készülnünk. Az EU nemrégiben fogadta el ezzel kapcsolatos stratégiáját, de a kérdéssel minden szinten foglalkozni kell. Dimitrijevics Annával, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának szakértőjével, valamint Ürge-Vorsatz Diánával, a Közép-európai Egyetem éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetőjével beszélgettünk.

Szeretnél fenntarthatóbb módon élni, fogyasztani? Helyit és szezonálisat venni és enni? Eddig nem volt feltétlenül egyszerű utánanézni, mikor melyik gyümölcs és zöldség érik itthon vagy más uniós országokban – ebben segít új eszközével az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC).

Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.