Tegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.

Ahány ország, annyi szokás: ez olvasható ki az egyes tagállamokra jellemző, családi és együttélési modellekből, társadalmi szokásokból is. Hogy valaki mikor költözik el otthonról, mikor köti (első) házasságát, vagy mikor születik az első gyereke, azt rengeteg dolog befolyásolja. Fontosak a nemzeti és családi hagyományok, a látott minta, az anyagi helyzet, és természetesen nem kevésbé az egyén mentalitása és személyes sorsának alakulása.

Ezt vizsgáltuk meg most; kizárólag hivatalos, uniós vagy nemzetközi szervezetek által publikált statisztikák alapján, erről készítettük nektek egy átfogó infografikát, amiből nagyon sok érdekes dolog derül ki. Elsőre talán sokan gondolnák, hogy az élet jelentős mozzanatai kb. ebben a sorrendben követik egymást: megszületés, első intim együttlét, elköltözés a szülői házból, házasság, első gyerek megszületése, majd sok év után a halálozás. A statisztikákat megnézve azonban feltűnik, hogy a legtöbb esetben nem ez az átlagosnak vélt sorrend a jellemző. A legtöbb tagállamban például átlagosan később házasodnak a párok, minthogy az első gyermekük megszületik; sőt, több országban előfordul, hogy csak mindezek után következik a szülői ház elhagyása. Erre számos magyarázat létezik – például az a jelenség, hogy a modern társadalmakban egyre inkább kitolódik a házasság időpontja, vagy, hogy manapság rengeteg gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból.

Teljes megfejtést most nem adunk azonban az infografikához, de érdemes bogarászni: számos vélt és valós összefüggésre lehet rábukkanni. Véletlen lenne csak, hogy átlagosan a mediterrán országokban élnek a leghosszabb ideig az emberek, és ugyanitt hagyják el a legkésőbb a szülői házat a fiatalok? Sokan tudjuk, hogy az édesanyák főztjénél nincsen jobb a világon, de eszerint ez lehet a hosszú élet titka is…

Jó bogarászást (kattintásra megnő)! :-)

Most már tényleg nem sokat kell aludni, és a Franciaország-Románia mérkőzéssel június 10-én 21 órakor Párizsban elindul a 2016-os Európa-bajnokság, amely egészen július 10-ig meghatározó program lehet a nyári délutánokon és estéken. Az idei EB több szempontból is más lesz, mint a korábban megszokottak (erről írtunk egy korábbi posztunkban is). Idén már kibővített mezőny, 16 helyett 24 csapat vetélkedik a bajnoki címért, és hosszú idő, 44 év után lehet ismét a magyar válogatottnak szurkolni. A helyszínen vagy otthon, a képernyők előtt figyelemmel kísérhetjük a Bordeaux-ban (június 14., Ausztria elleni), Marseille-ben (június 18., Izland elleni) és Lyonban (június 22., Portugália elleni) csoportmérkőzéseket – és reméljük, a kiesési szakaszban is lesz okunk a magyaroknak szurkolni.

Aki a franciaországi stadionok egyikében drukkol kedvenc csapatának, érdemes tisztában lennie a Külgazdasági és Külügyminisztérium figyelmeztetésével: Franciaországban jelenleg szükségállapot van érvényben, és a terrorfenyegetettségi szint a legmagasabb fokozatú. Ezért többek között arra kérik a labdarúgó Európa-bajnokságra utazó magyar állampolgárokat, hogy a hatékonyabb konzuli védelem érdekében regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján.

Vajon a világbajnok Németország el tudja nyerni az Európa-bajnoki címet is, vagy 2008 és 2012 győztese, Spanyolország ismét képes lesz a címvédésre? Esetleg egy harmadik ország válogatottja lesz a végső befutó? Ráhangolódásként infografikánkban megtalálhatjátok az eddig Európa-bajnokságok helyszíneit, döntőseit, győzteseit és az EB-gólkirályok örökranglistájat (nagyobb méretben a képre kattintva, vagy itt találjátok). Jó szurkolást!

Kép forrása: UEFA

Európai különböző tájait járva számos jellegzetes helyi játékkal találkozhatunk, legyen az táblajáték, labdajáték vagy valami teljesen őrült érdekesség az extrém hintázástól a mocsárfocin keresztül az emberi toronyépítésig.

Az angoloknak számos játékot köszönhetünk, amelyet a világ minden szegletében ismernek (ilyen a foci, a rögbi vagy a krikett), de számos olyan nemzeti játék van, amelyet nem feltétlenül ismernek széles körben az országok határain kívül.

Számos ország vagy nemzetiség büszke hagyományosnak tekintett játékára. Tudtátok például, hogy évszázados hagyományra tekint vissza az észtek „extrém hintázása”, a Kiiking? A franciák pétanque-jához hasonló játék kedvelt több európai országban (ilyen a római időkből fennmaradt olasz bocce / bocci, vagy az angoloknál a bowls. Az Amerikában óriási népszerűségnek örvendő baseballnak is számos európai változata van: ami a finneknek a Pesäpallo, az a lengyeleknek a palant, a svédeknek a brännboll, az oroszoknak a lapta, a briteknek és íreknek a rounders vagy épp hasonlóan a méta a magyaroknak– mind a baseball távoli, európai rokonai.

Az észt extrém hintázáshoz hasonló örültségnek tűnik elsőre a holland (frízlandi) fierljeppen, ami tulajdonképpen víz feletti rúdugrást jelent, vagy a katalánok emberi toronyépítése, a Castell. Érdekes játék a hollandoknál a kézilabda-szerű kaatsen, a kosár- és kézilabda közötti korfbal, esetleg a hosszú távú korcsolyázás vagy a gael kézilabda, a finnek és a skótok mocsárfocija.

A sort nagyon sokáig lehetne még folytatni – a május 8-i Európa-napon ráadásul ezek közül párat ki is próbálhattok. A mi kedvenceinket alább mutatjuk. Ti milyen különleges nemzeti játékokat ismertek más országokból?





További érdekes "nemzeti sportok":

A Kiiking (extrém hintázás) Észtországból:

Immár hagyományosan futóversenyre invitálunk benneteket az Európa-naphoz és Magyarország uniós csatlakozásához kapcsolódóan: idén 12 éve, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ehhez idén már 12 leküzdendő kilométer dukál. A május 8-i futóverseny útvonala idén is uniós támogatással megvalósult budapesti fejlesztések mentén vezet.

Az alábbi infografikán összefoglaltuk, melyik tizenkét állomást ejtik majd útba a futók a Margitszigetről indulva és ugyanide érkezve (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):

A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu12) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!

A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és a Főváros.

Idén korán jön a húsvét, amely az egyik legváltozatosabb hagyományok által kísért ünnep szerte Európában. Tojás, nyuszi, locsolkodás, körmenet – a magyar szokásokat jól ismerjük, amelyekben a pogány és a keresztény elemek különös keverékét figyelhetjük meg. A legtöbb európai országban hasonlóképpen vegyes képet mutat az ünnepi szokások eredete.

Infografikánkon (nagyobb méretben itt) néhány különleges (svéd, lengyel, német, görög és spanyol) húsvéti szokást gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül egyéb különleges európai ünnepi tradíciót, osszátok meg velünk!

Szép ünnepet Nektek! :-)

A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

честита нова година! | Gelukkig Nieuwjaar! | Head uut aastat! | Bonne année! | Boldog új évet! | Athbhliain faoi Mhaise Duit! | Laimīgu Jauno gadu! | Is-sena t-tajba! | Szczęśliwego nowego roku! | An nou fericit! | Šťastný nový rok! | Gott nytt år! | Godt nytår! | Happy New Year! |Onnellista uutta vuotta! | Ein glückliches neues Jahr! | Καλή Χρονιά! | Felice Anno Nuovo! | Laimingų Naujųjų Metų! | E gudd neit Joër! |  Feliz ano novo! | Srečno novo leto! | Sretna nova godina! | ¡Próspero Año Nuevo! 

Boldog új évet kívánunk nektek! :-)

(A kép ide kattintva nagyobb méretben megnézhető.)