Bár nem minden autóvezető tudja, 2015 nyara óta már utolér a hatóság, ha egy másik uniós tagországban szegjük meg a közlekedési szabályokat. Alább összefoglaltuk, mikor, milyen vétségekért, milyen büntetéseket róhatnak ki ránk, hogyan működik az országok közötti együttműködés és hol lehet tájékozódni a tagállami szabályokról.

Továbbra is sok a halálos baleset

Bár továbbra is Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, az EU tagországaiban még mindig nagyon sokan vesztik életüket autóbalesetben. 2016-ban közel 25 500-an haltak meg Európa útjain, ami olyan, mintha hetente három közepes méretű utasszállító repülőgép zuhant volna le az EU-ban. Ez a statisztika ugyanakkor az utóbbi évtizedben jelentősen javult (2001 környékén még több mint a duplája, 54 ezer körül volt ugyanez a szám). Az EU aktuális célkitűzése az, hogy a végzetes kimenetelű közlekedési balesetek számát 2020-ra a 2010-es érték felére csökkentsék.

A halálesetek háromnegyede a négy legjelentősebb közlekedési vétséghez köthető: gyorshajtáshoz (a halálos balesetek 30%-a), ittas vezetéshez (25%), a biztonsági öv használatának mellőzéséhez (17%), illetve a piros jelzés figyelmen kívül hagyásához (4%). Éppen ezek azok a vétségek, amelyek büntetésére külföldi rendszámú (azaz másik tagállamban regisztrált) gépkocsi esetében eddig nem volt lehetősége a tagállamok hatóságainak. Ez meg is mutatkozott a statisztikákban: míg az EU egészét tekintve a teljes forgalomban a külföldi gépkocsik aránya átlagosan 5% körüli, addig például a gyorshajtás elkövetői között ez az arány 15%. Tehát a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, megúszhatják a büntetést.

A határon túlról is büntetnek

Ezt a problémát orvosolta az EU egy közös uniós jogszabállyal, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok egyszerűen megosszák egymással az országukban regisztrált gépkocsik és tulajdonosaik (üzembentartóik) adatait. Ezzel a szabálytalanságot elkövető vezetőt a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján ki tudják értesíteni más tagállamból is, és a vétségért kiszabott büntetést ki tudják szabni. A vonatkozó jogszabály előkészítése már több mint tíz éve szerepelt az EU napirendjén, hatályos változata 2015 májusáig adott időt arra, hogy ezt a tagállamok átültessék a gyakorlatba, többségük ezt meg is tette. Magyarország azóta alkalmazza is a jogszabályt, és éves szinten több tízezer esetben ad ki másik tagállam hatóságai számára információkat szabálysértések esetén. A magyar fél is hasonló nagyságrendben kér le adatokat a nálunk szabálytalankodó autósokról.

Milyen típusú szabálysértést nem úszunk meg?

Az információmegosztás az alábbi nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben (jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási bírság esetén jelenleg nem).

Fontos megjegyezni, hogy az uniós szabályozás nem egységesíti a közlekedésbiztonsági előírásokat és büntetéseket, azaz minden tagállam maga dönti el, mi minősül szabályosnak és mi nem (eltérő például, hogy mely ország hogyan tolerálja az alkoholfogyasztást), és a büntetési tételeket is az országok határozzák meg. Azt is minden tagállam maga mérlegeli, hogy milyen esetekben él az együttműködés lehetőségével. Az egyes tagállamokban érvényes szabályokkal kapcsolatban érdemes a Bizottság vonatkozó „Utazás külföldre” oldalát tanulmányozni, vagy letölteni az ehhez kapcsolódó alkalmazást, de mi is készítettünk korábban egy infografikás összefoglalót, amely a legfontosabb tagállami szabályokat összesítette.

Ne lepődjetek meg tehát, ha fizetési felszólítást kaptok egy másik tagországból. A büntetést mielőbb érdemes befizetni, mert a késlekedés egyéb következményekkel járhat, amit jobb megelőzni. Ha nem valós a vád, vagy például más vezette az autót, akkor a szintén megküldött nyomtatványokon lehet ezt jelezni. Sajnos az együttműködés keretében nem biztosított, hogy magyar nyelven kapjátok az értesítőt, a tájékoztató esetleges lefordításáról a tagállamok döntenek. Négy tagállam ugyanakkor (Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország) szorosabban együttműködik a bírságok behajtása érdekében, és ehhez kapcsolódóan vállalták az értesítő lefordítását a szabálysértő nyelvére. Így a magyar vezetők számára különösen érdekes (és alaposan bekamerázott) osztrák utakon elkövetett szabálysértésekről már magyar nyelven kapjuk kézhez az információt (amely nagyjából így néz ki).



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Immár hagyomány az Európa-naphoz és Magyarország uniós csatlakozásához kapcsolódó futóverseny: idén 13 éve, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ehhez idén már 13 leküzdendő kilométer dukál. A május 7-i futóverseny útvonala idén is uniós támogatással megvalósult budapesti fejlesztések mentén vezet.

Az alábbi infografikán összefoglaltuk, melyik tizenhárom állomást ejtik majd útba a futók a Szabadság térről indulva és ugyanide érkezve (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):

A versenyről – a díjakról, az útba ejtett épületekről – mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán.

A fesztivál helyszínének (Szabadság tér) részletes térképét itt tanulmányozhatjátok (ide, vagy a képre kattintva megnő):

A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a Nagy Sportágválasztó, BBU Kft. rendezi meg. Az eseményt az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és a Főváros is támogatja.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az Európai Unió tagállamai rengeteg eredményt értek el az utóbbi években az Európa 2020 stratégia célkitűzése felé haladva, amely alapján a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig uniós szinten 20%-ra kell növelni. A villamos energia termelésébe újonnan bevont erőművek tavaly összességében már közel 90%-ban megújuló energiára épültek. Az erőművek legjelentősebb része vízi- és a szélerőmű, de szintén nagy arányban hasznosítják a biomasszát és az újrafelhasználható szemetet feldolgozó, illetve a nap- és a geotermikus energiát felhasználó erőművek által termelt energiát is.

Az Eurostat statisztikái szerint 2015-re már 11 tagállam teljesítette az országonként eltérő arányú vállalásait – köztük Magyarország, amely 2020-ig 13%-ot vállalt – nem utolsósorban az EU célzott forrásainak köszönhetően. Bár a 2004-es arányt (8,5%) 2015-re uniós szinten már majdnem sikerült megduplázni (16,7%), jut még teendő a 2020-ra vállalt 20%-os célkitűzés elérése érdekében. A listavezető Svédországban már az energiafelhasználás több mint felét megújuló forrásokból fedezik. Érdekesség, hogy a legkisebb arányban a Benelux államok és Málta használ nem fosszilis eredetű energiát. Egyes tagállamok – mint például Portugália – elérte azt a szintet, hogy az ország teljes villamosenergia-felhasználását napokig kizárólag megújuló energiából képes fedezni.

A 2016-ban telepített „szélfarmok” közül a legnagyobbat éppen Hollandia kezdte el tavaly a tengerre építeni, amely ezzel a világ második legnagyobb szélerőmű-telepe. A második legjelentősebb fejlesztést Németország tette 2016-ban, amely két, szintén tengeri szélfarmot telepített; a negyedik nagy szélerőmű-parkot ugyancsak Hollandia partjainál állították fel. Összességében Németország növelte a legnagyobb mértékben a szélenergia-kapacitásait a tavalyi évben, de Franciaország, Hollandia, Finnország, Írország és Litvánia is hatalmas beruházásokat hajtott végre ezen a területen. A tavaly kiépített megújulóenergia-kapacitások több mint a felét már a szélenergiára épülő erőművek tették ki.

Infografikánkon a megújuló energiaforrások arányait böngészhetitek a tagállamok teljes bruttó energiafelhasználásában (az Eurostat legfrisebb adatai alapján). (Kattintásra megnő!)




Borítókép forrása: Pixabay

Új sorozatunkban egy-egy érdekes statisztikának nézünk utána. Ezúttal az uniós országok halfogyasztási szokásait néztük meg, amelynek apropója egy nemrégiben ismertetett uniós felmérés, amely szerint Magyarországon fogyasztjuk az egész EU-ban a legkevesebb halat és bármilyen egyéb halászati terméket.

Ez azért szomorú, mert a változatos – és főként egészséges – étrendhez hozzátartozik a halételek fogyasztása. A halban kevés a koleszterin, ugyanakkor jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ebben pedig sajnos elég rossz statisztikákkal rendelkezik Magyarország. Emellett sok ásványi anyagot (kálium, kalcium, szelén, jód, fluor, foszfor) tartalmaz, és gazdag A-, D-, B2-, B6-, B12- és E-vitaminokban.

A halfogyasztás természetesen függ az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől: jóval jellemzőbb a jelentős tengerparttal rendelkező országokban, ahol nagy hagyománya van a halászatnak. Ugyanakkor nálunk található Közép-Európa legnagyobb tava, így nagyon kedvező feltételei vannak az édesvízi haltermelésnek és halászatnak. Nagyon sokan mégis csak karácsony környékén esznek halat – valószínűleg ebben szerepe van a magyar fogyasztók árérzékenységének is, mert sok haltermék drága, bár számos hazai halfajta, vagy akár fagyasztott hal megvásárolható viszonylag jó áron.

Egy év elején ismertetett uniós felmérés alapján az EU teljes lakosságának 42%-a eszik legalább hetente otthon halételt, míg Magyarországon éppen ugyanekkora volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem esznek otthon halat. Mindössze a magyarok negyede mondta azt, hogy legalább havonta fogyaszt halat otthon. Nem meglepő módon a legnagyobb fogyasztók mind tengerparti országok: Portugália, Spanyolország és a balti államok közül Litvánia is dobogós. Míg az adatok alapján Portugáliában mindenki hetente körülbelül egy kilogramm halételt elfogyaszt (élősúlyban mérve), Magyarországon ugyanez a mennyiség negyedévente fogy el. Az alábbiakban az EU Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) legfrissebb publikált adatai alapján összefoglaltuk, melyik ország hogy áll a halfogyasztással.

Halat az asztalra!

Ötlet: Julia Sturm L'Europe en un clin d'oeil c. könyve nyomán.

2017 első félévében Málta az Európa Unió Tanácsának soros elnöke. Újoncként nincsen egyszerű helyzetben, mert az EU óriási kihívások előtt áll. Az EU-n belül zajló folyamatok – amelyeket pl. a Brexit jelez –, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatásos válaszokat kíván az EU-tól. Ahogyan azt Donald Tusk megjegyezte az elnökség ünnepélyes nyitóünnepségén: a kihívások kezelésénél előnyt jelenthet, hogy éppen a kis szigetország van az EU kormányrúdjánál. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban a briteket – akik épp megkezdik az EU-ból való kiválást – és a Földközi-tengeri migrációs helyzetet.

Ma van a magyarra nehezen lefordítható „World Hello Day”, amely a béke, és ebben a kommunikáció fontosságára hívja fel a figyelmet. A kommunikáció a konfliktuskezelés leghatékonyabb módja – háborúskodás és agresszióval szemben. A párbeszéd pedig mindeg egy köszöntéssel indul. Hogy részt vegyél az ünneplésben, nem kell mást tenned, csak köszönj tíz embernek!

Mostani gyűjtésünkkel ehhez nyújtunk segítséget: mutatjuk, hogyan köszönnek, hogyan üdvözlik egymást az uniós országok lakói anyanyelvükön; összegyűjtöttük a tipikus, a magyar „sziá”-val kb. egyenértékű, informális köszönéseket az EU valamennyi (24) hivatalos nyelvén. Az összefoglaló a "World Hello Day" mellett jól jöhet nyaraláskor, egy külföldi kolléga üdvözlésekor, vagy épp erasmusos bulikon... :-)

(A kép kattintásra megnő)

A kulturális- és kreatív iparágak (kki) tekintetében az EU világszinten az egyik legjelentősebb szereplő, e téren igazi puha hatalommal bír. Ahogy egy korábbi programunkon is foglalkoztunk a kérdéssel, ez a terület már jelenleg is nagyon fontos szerepet játszik az EU gazdaságában és további hatalmas növekedési potenciált rejt magában. A kulturális és kreatív szektor egyfajta hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között, a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. Nagyon gyakori ezen területeken a rugalmas, online és mobil munkavégzés; számos újfajta (atipikus) foglalkoztatási forma jelent meg, mint például az együttműködésen alapuló co-working vagy a szabadúszó életforma. Mindezeknek köszönhető, hogy a kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához.

Az Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.

A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)

Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)

Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).

Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.

Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!

Képgaléria kedvenc hamis barátainkról: