Európai példák a túlfogyasztás mérsékléséért

Idén augusztus 8-ra esett az a nap, amikorra az emberiség a Föld éves erőforrásait felhasználta (ez az ún. „túlfogyasztás napja”). Innentől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a „jövő hitelét” költjük. Ennek enyhítésére, és a folyamat megfordításához szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre lenne szükség – egyéni és közösségi szinten egyaránt. Legyinthetnénk rá, hogy mit számít az egyén felelőssége, de igenis fontos, hogy olyan szemléletet valljunk és terjesszünk, amely a természetet védi és a Föld erőforrásait tartalékolja. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát mutatunk be arra, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik, és amelyeket bárki követhet – mind fontos lépés a környezetünk óvása és kizsákmányolásának megakadályozása szempontjából.

Szelektív gondolkodás

Egyre nagyobb arányban gyűjtjük szelektíven a hulladékot az EU-ban. Szerencsére Magyarországon is egyre inkább megfigyelhető a tendencia, hogy szétválogatjuk a szemetet, és a még felhasználható hulladékfajtákat elkülönítjük. Az ilyen szemléletváltozás hosszú időt vesz igénybe, de minél inkább mérvadó lesz a világra nyitottabb és tudatosabb gondolkodás a társadalomban, annál több esély van arra, hogy ne a legegyszerűbb, legkényelmesebb „egykukás” megoldást válasszák az emberek, ha kidobják a szemetüket.

Palackozott probléma

A műanyag palackok kérdése rendkívül fontos, világszerte ez az egyik legnagyobb mennyiségben előállított termék, amely többnyire egy használat után a szemétben végzi. Több megközelítést is megfigyelhetünk Európa-szerte: amellett, hogy szelektív gyűjtőben helyezzük el a palackokat, egyre vékonyabb műanyagból gyártják az üvegeket, így kevesebb nyersanyagot használnak fel (mint például Olaszországban), vagy épp vastagabb, tartósabb, de visszaváltható formában kezelik a palackokat (például Németországban).
 

Zacskós megoldások

A bevásárláskor használt műanyag, többnyire polietilén alapanyagú zacskók szintén óriási mértékben terhelik a környezetet. Ennek megoldására megszigorították EU-szerte a bevásárló zacskók ingyenes osztását. További jelentős problémát okoznak azonban azok az általában csak egyszer használatos „könnyű” (lightweight – 50 mikronnál vékonyabb) zacskók, amelyekbe jellemzően gyümölcsöt, zöldséget vagy pékárut csomagolunk. 2010-ben az EU-ban fejenként átlagosan közel 200 db műanyag zacskót használtunk el fejenként, legtöbbször újabb felhasználás nélkül, mivel ezek közel 90%-át teszik ki könnyű zacskók. Ez a mintegy 100 milliárd zacskó (amely összesen 12 millió hordó kőolaj felhasználásából készül) 8 százaléka, tehát évi 8 milliárd darab (!) a felszíni vizekben vagy a földeken végzi, komoly károkat okozva ezzel az élővilágnak – amely sok esetben bekerül a természetes táplálékláncba is.

Magyarországon a helyzet még rosszabb, itt 2010-ben évi több mint 500 db, döntő többségében könnyű műanyag zacskót használtunk el fejenként, míg Írországban és Luxemburgban összesen 20 darabot, azonos arányú felhasználás mellett. A többször használatos zacskók elterjesztésének mintaországai Dánia és Finnország, ahol a zacskók 95%-a többször felhasználható, így csupán fejenként évi 4 db egyszer használatos zacskót pazarolnak el – ezzel szemben a magyar adat évente 466 db, a fejlődési irányt tehát láthatjuk magunk előtt.

Az adatok forrása

Az Európai Parlament a probléma megoldása érdekében egy olyan irányelvet (2015/720/EU) fogadott el, amely célul tűzi ki, hogy a fejenkénti műanyagzacskó-felhasználást 2019 végére 90 darabra, 2025 végére 40-re csökkentse; vagy 2018 végétől teljesen megtiltja a műanyag zacskók ingyenes terjesztését a boltokban (a tagállamok választhatnak a két opció közül). A jogszabályt minden tagállamnak 2016 november végéig kell átültetnie, Magyarország várhatóan még idén szeptember előtt módosítja vonatkozó jogszabályát. 2019-re ugyanakkor a könnyű műanyag zacskókat teljes mértékben biológiailag lebomló és komposztálható zacskókra kell cserélni. Jelenleg problémás a biológiailag lebomló zacskók témaköre is, mivel sok esetben olyan csomagolóanyagokon tüntetik fel ezt a jelölést, amelyek esetében a természetes környezetben nem, csupán speciális ipari komposztáló berendezésben képesek lebomlani, emiatt 2017-től az Európai Bizottság szabályozza, hogy milyen jelölés minősítheti a természetes környezetben lebomló és komposztálható műanyag zacskókat.

Az EU több tagállamában is találkozhatunk jó példákkal, így Írországban és Dániában zacskóadókkal próbálják visszaszorítani a szemétképződést, Belgiumban a kereskedőkre vetett illetékkel enyhítik a műanyag zacskók visszagyűjtésének és újrahasznosításának költségeit, míg Olaszországban teljes mértékben betiltották a biológiailag nem lebomló zacskók forgalmazását. Angliában a 2015 októberében bevezetett 5 pennys zacskóilleték hatása azonnal látványosan megmutatkozott: a bevezetés óta közel 85%-kal csökkent a zacskófelhasználás. Franciaországban idén júliustól tiltották be teljes mértékben minden kereskedelmi szektorban az egyszer használatos műanyag zacskók használatát, ezzel olyanokhoz csatlakozva, mint a nejlonszatyrokat már korábban betiltó Kalifornia, Ruanda, Mauritánia és Mali (utóbbiak bár meglepőek lehetnek egy ilyen listán, de Afrikában az újrahasznosítás elkeserítően alacsony aránya miatt nagyobb probléma a műanyag szemét, mint bárhol máshol a világon). A megdöbbentően rossz statisztikákkal jellemezhető hazai helyzet sem reménytelen, itthon is vannak jó kezdeményezések a környezettudatos vásárlásra: ilyen például a Magyarországon elsőként Budaörsön megnyitott csomagolásmentes „noPack” bolt, ahova saját kis tárolókkal kell érkezni.

Végül tehát fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy mi magunk is sokat tehetünk a környezetünk és a Föld erőforrásainak megóvásáért, elég, ha a következő, és ezekhez hasonló számos apró figyelmességgel tudatosan élünk:

• bevásárláshoz vigyünk magunkkal többször használható (papír)zacskót, textiltáskát vagy kosarat;
• vásároljunk minél több helyi termelésű, előállítású terméket;
• ne szemeteljünk sehol;
• gyűjtsük szelektíven a hulladékot;
• lehetőleg ne műanyag palackos ásványvizet fogyasszunk, hanem (tisztított) csapvizet, vagy legalább nagyobb kiszerelésű, ballonos ásványvizet;
• ne folyassuk a vizet feleslegesen (pl. fogmosás közben); kádban fürdés helyett zuhanyozzunk, minél kisebb vízfelhasználással, és minél kevésbé forró vízzel;
• légkondicionálás helyett szellőztessünk;
• városi közlekedésre vegyük igénybe a tömegközlekedést, vagy biciklizzünk.

Az Európai Parlament kapcsolódó infografikája: