wroclaw_1.jpgDecemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.


December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

december6.jpgAz Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

Másnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

december4.jpgDecember 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

1 Vissza


tavasz.jpegHa április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban hagyományosan a zöld témákat járjuk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom legizgalmasabb személyiségeit is. Alternatív energiaforrások és fenntartható fejlődés mellett ebben a hónapban a szerzői jogok XXI. századi védelméről beszélgetünk Presser Gáborral – aki fel is lép nálunk –, Lumière Filmklubunkban pedig Ciro Guerra, az idei legjobb idegennyelvű Oscar-díjra jelölt filmjét, A kígyó ölelését vetítjük.

0 Vissza

amsterdam-2799491_960_720.jpgAz első tavaszi hónap rendezvényei elsősorban a férfiak és nők közötti egyenlőség mint alapvető jog témájához kapcsolódnak. Márciusi európai gondolkodónk Philippe Legrain brit író és közgazdász, aki sajátos megközelítésével ismertet meg minket többek között az Európai Unióról, a globalizációról, az európai gazdaságról és a bevándorlás hatásairól. Emellett folytatódik népszerű sorozatunk, sokak kedvence, az Egy csésze Európa is. Márciusi vendégünk Hollandia lesz – érdemes biciklivel érkezni! :-) Lumière filmklubunkban a Csajkor című filmet vetítjük, amelyben megismerkedhettek egy hátrányos helyzetből induló francia tinilány történetével. Az áprilisi költészet napjára való hangolódásként pedig Jordán Tamás és Sebő Ferenc irodalmi estjén vehettek részt, ahol prózában és dalban hangzanak el József Attila művei.

0 Vissza

lux1.jpgAz Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitatottabb pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint támogatja 35 milliméteres filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

0 Vissza

mero.PNG

A hosszú nyári pihenés után szeptemberben újult erővel és változatlanul sokszínű programokkal várunk benneteket. E havi fókusztémánk az innovatív és tudásalapú Európa – mindaz, ami képessé teszi öreg kontinensünket arra, hogy megállja a helyét az egyre digitalizálódó világ globális versenyében. Ebben a folyamatban kulcsszereplők a fiatalok: olyan innovatív ötletekre és oktatási módszerekre van szükség, amelyek segítségével Európa fiataljai képesek a kor vívmányait megfelelően kiaknázni és saját boldogulásuk javára felhasználni. A digitális írástudás, az oktatási szemlélet változása, az élethosszig tartó tanulás mind kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa a világ élvonalában legyen a tudományos teljesítmények, kutatás-fejlesztés tekintetében. Szeptemberben ezért olyan módszereket, programokat, kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek segítenek felkészülni a fiatal európai generációnak az új kihívásokra.

0 Vissza

bw.jpg

Társadalmi összefogás és közös felelősségvállalás: e kettő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalom kihívásokkal küzdő tagjai is boldogulást találhassanak: legyen a hátrányos helyzet oka testi fogyatékosság, etnikai kisebbséghez való tartozás, vagy az, hogy valaki nőnek születik. Az EU egyik legfontosabb célja, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkentse a hátrányos helyzetben és társadalmi kirekesztettségben élők számát. Ehhez kapcsolódóan márciusra olyan programokkal készülünk, amelyek azt mutatják be, hogy miként érvényesül itthon és tágabban Európában az esélyegyenlőség, hogyan lehet a társadalom befogadóbb, mit tesz az EU, és mit tehetnek az egyes emberek a helyzet javítása érdekében. A fejlesztés európai éve kapcsán nemcsak hazai és európai történeteket, személyes sorsokat mutatunk be, de fejlesztési projektekben dolgozó magyar nők is mesélnek majd az élményeikről.

0 Vissza

ii_helyezett_gugg_kinga_szent_piroska_gk_ait_isk_nyiracsad.jpgFebruári programunkkal igazi színes patchworkot ajánlunk a téli szürkeséghez: képzeletben Kolozsvárra, az idei év ifjúsági fővárosába utazunk, iskolások rajzaiból készül kiállítással várunk benneteket, filmklubunkban pedig a Suszter, szabó, baka, kémet vetítjük. Több programunk közelebbi képet ad arról, hogyan élnek emberek itthon és a világ távoli pontjain nehéz körülmények között, és a fejlesztés európai évéhez kapcsolódóan megtudhatjátok, hogyan segíthettek a fejlődő országok mélyszegénységben élő lakosainak.

 

A hónap első programján, 12-én a Szputnyik Mentőcsónak Egység és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület segítségével megtapasztalhatjátok, milyen nehéz körülmények között – például munka nélkül – megélni a mai Magyarországon. Az interaktív, elgondolkodtató színházi előadás a játék érzelmi energiáját használja arra, hogy a munka, pénz és erőforrások nélküli megmaradás helyzetét átélhessék a résztvevők, ahogy a játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy órára. Ha egy játékos átéli, hogy mire elég a segély vagy a családi pótlék, hogy csak rossz lehetőségek közül választhat, akkor lehet esély arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritást válassza. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a regisztracio@eu.hu e-mail címen lehet.

 

Február 19-én az idei ifjúsági főváros kapcsán a menü: egy csésze Kolozsvár. Bemutatjuk a kincses város látnivalóit és titkait, a színes egyetemi várost Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőn keresztül a Bulgakov irodalmi kocsmáig. Miközben elmeséljük, hogy milyen programok várnak a Kolozsvárra érkező és az ott élő fiatalokra 2015-ben, megkóstoljuk az erdélyi konyha pár specialitását. Az est műsorvezetője: Szederkényi Olga újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: regisztrálni 2015. február 12-től lehet, a regisztracio@eu.hu e-mail címen.

 

Ahogy korábban már írtunk róla, az EU idén különös hangsúlyt fektet az uniós fejlesztéspolitika megismertetésére, hogy minél többen tudjanak róla, hogyan lett az EU a világ legnagyobb segélydonora, és pontosan hol, kiket, milyen formában támogat. Az európai fejlesztési év fontos célja az is, hogy minél több uniós polgárt bevonjon a fejlesztési segélyezésbe. Február 24-én, az évad hivatalos magyarországi nyitóeseményén megismerkedhettek az ebben aktívan résztvevő magyar szervezetekkel is, akiket akár személyesen is támogathattok munkátokkal.



Lumière filmklubunkban 27-én egy igazi brit kémjátszmát láthattok: a számos európai díjat besepert Suszter, szabó, baka, kém kerül majd a vászonra Gary Oldman, Tom Hardy és Benedict Cumberbatch főszereplésével.

Idén is rengeteg szebbnél-szebb alkotás érkezett az EP Tájékoztatási Irodája hagyományos rajzversenyére – a legjobb pályamunkákat február 27-től nézhetitek meg nálunk.


Az Európa Pont februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Illusztráció: A rajzpályázat II. helyezettje, Gugg Kinga a nyíracsádi Szent Piroska Görög Katáltalános iskola tanulója 

0 Vissza

Decemberi programunk két téma – kiváló kortárs (magyar és külföldi) filmek, és jelentős nemzetközi díjak – köré épül. E kettő metszetében is kínálunk jó időtöltést: kétnapos filmfesztiválunk az Európai Parlament Lux-filmdíjához kapcsolódik. Levetítjük 2014 két, talán legjobb magyar filmjét, az Utóéletet és a „VAN... filmet”, de eljön hozzánk a Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas pakisztáni lány, Malala életrajzi könyvének brit írója is.

20140806utoelet1.jpgErős filmes programmal indítjuk a hónapot: a Lux-filmdíjhoz kapcsolódó Lumière filmfesztiválunk december 4-i, első napján két idei magyar filmet láthattok nálunk, melyek számos nemzetközi elismerésben részesültek. A vetítések után pedig a rendezőkkel beszélgetünk. Elsőként Zomborácz Virág Utóélet című filmjét láthatjátok Gálffi Lászlóval és egy amatőr színésszel, Krisfóf Mártonnal a főszerepekben. A film tele van abszurd jelenetekkel, amiben „végig jófajta humor a jussunk, térdcsapkodós, percekkel később is nevetős, belegondolós és magunkon is mosolygós. Szóval a legjobb fajtából való.” Másodikként Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét vetítjük. Sokak szerint a Török Ferenc rendezte Moszkva tér óta ez a leghatásosabb generációs film. A Moszkva térben budapesti fiatalok épp az érettségire készültek a rendszerváltás évében, a VAN pedig a mai húszas-harmicas éveiben járó korosztály budapesti mindennapjainak nagyon pontos korrajza. És végre egy magyar film, amit a hazai filmkritikusok is egyöntetűen szerettek. Mi erre csak ráerősíteni tudunk, úgyhogy megtekintése „a mai harmincasoknak kötelező”.

A filmfesztivál második napján az idei Lux-díj egyik legnagyobb esélyesét, a lengyel-dán koprodukcióban készült Ida című filmet vetítjük. Az Európai Parlament a Lux-díjat minden évben olyan európai mozifilmnek adományozza, amely témájában az európai értékeket, szolidaritást, integrációt dolgozza fel. Az Ida egy apácának készülő lány történetét meséli el, ahogy szembesül családja történetével egy közeli rokon segítségével. A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.” A vetítés után Bognár Péterrel, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagjával beszélgetünk. (A részvétel a kétnapos filmfesztiválon ingyenes, de regisztrációhoz kötött: lux@prime-time.hu.)

IDA23.png


December 12-én
az emberi jogi világnaphoz és a Szaharov-díjhoz kapcsolódóan a világhírű haditudósító, Christina Lamb lesz a vendégünk, aki a 2013-ban Szaharov-díjjal, 2014-ben pedig Nobel békedíjjal kitüntetett Malala Juszufzai életrajzi könyvét írta. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította, és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975-ös Nobel-békedíj kitüntetettje.

Malala, a ma 17 éves pakisztáni lány azért kapta ezeket az elismeréseket, mert hazájában a talibán erőszakkal szembeszállva kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért. „Szegénység van, nincs mindenhol szabadság, van ahol a félelem és a terror uralkodik. De van remény. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezeknek a gyerekeknek, hogy kiálljunk értük, hogy cselekedjünk” – mondta a díj átvételekor. Az est folyamán Az én, Malala című könyvről, a lányok oktatásáról és a nők egyenjogúságáról beszélgetünk Christina Lambbal.

Az Európa Pont minden decemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza