Nemrégiben ért véget az EU történetének egyik legjelentősebb demokratikus gyakorlata – az uniós polgárok a kontinens minden szegletéből több mint egy éven keresztül beszélgettek, vitáztak arról, milyen Európában szeretnének élni. Az EU jövőjéről szóló konferencia közel 6500 eseményt hozott tető alá és több mint 700 ezer résztvevőt mozgatott meg – az eszmecsere-sorozat végül egy konkrét javaslatcsomagban csúcsosodott ki. A vétójog vége, uniós minimálbér, uniós digitális személyazonosság, dezinformáció elleni uniós szerv, uniós sportcsapatok, egységes európai egészségügyi adattér – mutatjuk a polgárokól érkező legérdekesebb javaslatokat.

Tavaly májusban, az Európa-napon indult útjára az Európa jövőjéről rendezett konferenciasorozat és a hozzá tartozó online platform azzal a céllal, hogy a szélesebb közvélemény közvetlenül is megossza a témával kapcsolatos elképzeléseit az európai döntéshozókkal. A konferencia résztvevői átlagemberek, a platformon pedig mindenki hozzászólhat. A mindeddig példa nélküli demokratikus gyakorlat lehetőséget kínál minden európai számára, hogy elmondja, mit vár az Európai Uniótól, milyen európai jövőt szeretne, milyen ötleteket látna szívesen megvalósulni. Pontosan miről szól ez az egész, és milyen volt magyarként részt venni benne? Erről beszél két, fiatal magyar vitacsoport-tag, Alexandra és Péter.