Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.
A páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.
Régebben a csecsemők túlélésének egyik legfontosabb biztosítéka volt, mára az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma. Az állam praktikus ajándéka, amit senki nem vált pénzre. A kismamák évről évre izgatottan várják, hogy mit rejt az aktuális évi összeállítás: bemutatjuk a finn babadobozt és babakelengyét.
Ebben a sorozatunkban egy-egy ország öt legfontosabb – vagy mindenképpen elolvasásra érdemes – könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent. Célunk egy olyan lista összeállítása az ország szerzőinek könyveiből, amelyek közelebb viszik az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Természetesen minden ilyen lista szubjektív, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!
Márciusban két témát, a női egyenjogúságot és az európai kulturális örökséget járjuk körbe vendégeinkkel. Az Európai Unió támogatja a férfiak és nők közötti egyenlőséget, feladatának tekinve az egyenlőtlenségek megszüntetését. „Hogy vagy?” című talkshow-nkban Jakupcsek Gabriellával, Réz Annával és Skrabski Fruzsinával beszélgetünk a témáról. Lumière Filmklubunkban ezúttal egy igazi filmtörténeti kuriózumot vetítünk. Egy francia dokumentumfilmből megismerhetjük filmklubunk névadói, a Lumière testvérek munkásságát – amely egyébként az európai kulturális örökség része. Egy csésze Európa sorozatunkban pedig – Szent Patrik nap alkalmából – ezúttal Írország úti célunk.
Mindjárt itt a filmvilág egyik legjobban várt eseménye, az Oscar-díjak átadása, és ismét nyomós érvek szólnak a hosszú vasárnap éjszaka mellett. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez, és Mária és Endre szerelmi története erősen aranyszobor-esélyes. Szerencsére az európai filmművészet folyamatosan ontja a jobbnál jobb alkotásokat, így ebben az évben is számos művész produkciójáért szoríthatunk. Ahogy a korábbi években is, most is összeszedtük a legjelentősebb európai szálakat az Oscar-gálán.
Február 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.
Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.
Miről mesélnek a vendégéjszakák?
Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.
Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)
Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!