Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, amelynek kiemelt eseménye a mostani hétvége programja: a kulturális örökség napjai. Ez az a hétvége (a szeptemberi harmadik), amelyen a kulturális és történelmi jelentőségű épületek, múzeumok, emlékhelyek vagy műemlékek különleges programokkal várják az érdeklődőket, és még egyébként nem látogatható helyek is megnyitják kapuikat. Idén is rengeteg izgalmas program közül lehet válogatni: megnézhetjük, milyen az, amikor az Országgyűlési könyvtár szabadulószobává válik, megismerhetjük a Fiumei úti sírkert titkait, vagy épp zenés nyomozásba kezdhetünk Lipótváros utcáin. Szegeden pedig azt is megtudhatjuk, hogy mely magyarországi értékekkel bővül a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.

Immár hagyomány, hogy szeptemberben az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben foglalja össze az elmúlt év eredményeit, az Unió előtt álló legjelentősebb kihívásokat, és megjelöli a következő időszak prioritásait. A beszédet az EP strasbourgi ülésén vita követi. Bizottság jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker most tartja negyedik, egyben utolsó évértékelőjét. A beszéd minden bizonnyal kitér a jövő évi európai parlamenti választásokra és az ez előtt, márciusban Nagyszebenben tartandó uniós csúcsra is, amelyen az európai vezetők kijelölik az Egyesült Királyság nélküli EU által követendő hosszú távú célokat. A beszédet és a vitát élőben lehet követni szeptember 12-én 9 órától az Európai Bizottság Facebook oldalán.

A francia törvényhozás nemrégiben elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében a most kezdődő iskolaévben központilag tovább szigorítják az iskolai mobilozásra vonatkozó szabályokat. Általános iskolától középiskoláig (écoles maternelles – écoles élémentaires – collèges) tilos lesz használni a mobiltelefonokat, tableteket és okosórákat. Franciaországban eddig is szigorú szabályok vonatkoztak a tanórai mobilozásra, de a most kezdődő tanévtől a diákok alapesetben az udvaron sem vehetik elő a készülékeiket. A kérdés nagyon megosztja a francia és az európai közvéleményt is: az okoseszközök kikerülhetetlenek, nagyon sok lehetőséget rejtenek, ugyanakkor egyre több felmérés hívja fel a figyelmet a fiatalok mobilfüggőségének káros hatásaira.

Jelentősen megbolygatta a lakáskiadások piacát az Airbnb. Az online piactéren a magánszemélyek által hosszabb-rövidebb időre meghirdetett szálláshelyek komoly konkurenciát jelentenek a szállodáknak. A rendszerhez rengetegen csatlakoztak saját ingatlannal, ez pedig a legtöbb európai országban jelentősen felverte az ingatlanárakat. Az Európai Bizottság megvizsgálta a cég gyakorlatát, és úgy találta, az több ponton ellentmond az EU szigorú fogyasztóvédelmi előírásainak.

Az idei augusztus különösen meleg, ilyen időben nagyon jól esik egy-egy frissítő fogás, mondjuk hideg, tápláló leves friss alapanyagokból. Bár a magyar konyha inkább az édes, gyümölcsös leveleseket ismeri ebben a műfajban, érdemes kipróbálni a sós, paradicsomos változatot is.

A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

Túlsúlyosság és elhízottság

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

Negatív következmények

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

Növekvő trend

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

Európai körkép

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

Cselekvés minden szinten

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az Európai Bizottság nemrégiben ismertette elképzeléseit az EU jövőbeli költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF). Régi és új prioritásokat mutatott be: sok sikeres program folytatódik, de vannak teljesen új kezdeményezések is a javaslatok között. A tervezet hosszú távon meghatározza majd a közösség jövőjét – ezt a javaslatcsomagot mutatta be játékos formában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kvízjátéka. A hétfordulós játékban több ezren vettetek részt, az összes feltett kérdésre 284-en válaszoltatok helyesen. Ebben a posztban a válaszokon keresztül bemutatjuk, milyen utat jelöl ki a javaslatcsomag az EU-nak.

Egy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!