Az Európai Bizottság még tavasszal terjesztett elő javaslatokat a vezetői engedélyekkel kapcsolatos szabályok korszerűsítésére. Többek közt bevezetnék a próbajogosítványt, a teljes EU-ban érvényes digitális vezetői engedélyt, és megkönnyítenék a közlekedési szabályok határokon átívelő érvényesítését. Alig kezdődött el az európai parlamenti vita, máris rengeteg érv, ellenérv és tévedés hangzott el azzal kapcsolatban, mi várható. Érdemes ezért átnézni, mit és hogyan tartalmaz az eredeti jogszabályjavaslat.

Tavaly több mint húszezer ember vesztette életét az uniós utakon. A Bizottság elkötelezett abban, hogy 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig közel nullára csökkenjen a halálesetek és a súlyos sérülések száma (ez a Vision Zero) – a javaslatok e célok eléréséhez járulnának hozzá.

A halálos áldozatok többsége gyalogos vagy kétkerekű járműves volt – a javaslatcsomag célja ezért az is, hogy a járművezetők jobban fel tudjanak készülni az olyan elsősorban városi utakra, ahol több a kerékpár, a roller, a robogó és a járókelő. Ennek érdekében a járművezetők képzését és vizsgáztatását is ehhez a környezethez igazítanák. A vizsgaszabályok emellett kitérnének a kibocsátásmentes járművekhez, a fejlett vezetéstámogató rendszerekhez és más automatizált technológiákhoz kapcsolódó ismeretekre. A kezdő vezetőket arra is megtanítanák, hogy vezetési stílusuk milyen hatással van a károsanyag-kibocsátásra.

A javaslat a vizsga letétele után legalább kétéves próbaidőt vezetne be a kezdő sofőröknek, ugyanakkor hamarabb, 17 éves kortól kezdhetnénk az autózást. A fiatalok 18 éves korukig viszont csak kísérővel vezethetnének, hogy tapasztalatot szerezzenek (kivéve ott, ahol már most is 17 év a korhatár). Ez azért fontos, mert a halálos közlekedési balesetekben érintett autósok között kétszer annyi a fiatal (16%), mint amennyi a részarányuk az összes autóvezető közt (8%). Hasonló rendszer Németországban és Ausztriában már jó eredményekkel működik.

A kétéves próbaidőszak alatt egységes lenne az ittas vezetéssel kapcsolatos zéró tolerancia. Ez jelenleg tagállami hatáskör, és az EU nagy részében valamennyi alkohol fogyasztása megengedett. Korábbi infografikánkon megnézheted, hol mi a helyzet – Magyarországon egyébként zéró tolerancia van érvényben.



A jogosítványok tagállamok közötti elismerését is egyszerűsítenék. Bevezetnék a digitális vezetői engedélyt, amit az unión kívüli országból érkezők számára is kötelező lenne. Az online ügyintézés révén sokkal könnyebb lesz a jogsi pótlása, megújítása vagy cseréje. Ebben egyébként jól állunk – itthon idéntől már nem kell magunknál tartani sem a jogosítványt, sem a forgalmit, mert a rendőr a helyszínen online is ellenőrizni tudja ezek érvényességét.

Bár a közlekedési bírságok 2015 óta elvileg az egész EU-n belül behajthatók, 2019-ben a határokon átnyúló jogsértések mintegy 40 százaléka gyakorlatilag szankció nélkül maradt, mert vagy nem azonosították az elkövetőt, vagy nem lehetett a bírságot behajtani. Ez az arány elég magas: a hasonló szabálysértéseknél a legsikeresebb országokban (Hollandia, Svédország és Lengyelország) 5%, a kevésbé sikereseknél (például Luxemburg, Írország, Észtország és Magyarország) 10-20% között mozog a büntetlenek aránya. A javaslatcsomag ezért hozzáférést biztosítana a végrehajtó hatóságok számára a nemzeti nyilvántartásokhoz – így a külföldi közúti szabálysértők nem bújhatnának ki a felelősségre vonás alól. A jelenlegi szabályozás a leggyakoribb és legkirívóbb szabálysértések közül csupán néhányra terjed ki, például a gyorshajtásra és az ittas vezetésre. A Bizottság ennek kiterjesztését javasolja, többek közt bekerülne a nem megfelelő követési távolság, a veszélyes előzés és parkolás, a záróvonal átlépése, a forgalommal szembeni vezetés, a biztonsági folyosók szabályainak be nem tartása és túlterhelt járművek használata.

Ma a járművezetéstől eltiltás nem érvényesíthető az egész unióban, ha a sofőr máshol követi el a jogsértést. A javaslat megszüntetné ezt a kiskaput, és a jogosítvány elvétele az egész EU-ban érvényes lenne.



Forrás: Európai Bizottság

Eddig tart a javaslat, de ez csak az uniós jogalkotás első lépcsője, és a jogszabályig még hosszú az út: először az Európai Parlamentnek kell elfogadnia. Ilyenkor egy jelentéstevő tervezetet készít a Bizottság javaslatáról, amelyről először több szakbizottságnak kell szavaznia, majd a Parlament fogadja el azt az álláspontot, amelyet a Bizottságnak visszaküldenek.

A Parlament ősszel megkezdte a csomag megvitatását, így természetesen érkeznek a módosítási javaslatok, az érvek és ellenérvek. A jelentéstevő – aki ez esetben Karima Delli francia képviselő – például a mostani B kategóriás jogosítványt osztaná B és B+ kategóriákra: az alap B-be a kisbusz, sőt a SUV és a 110 km/óra fölötti sebesség sem férne bele, ráadásul a korlátozás a meglévő jogosítványokra is vonatkozna. Ez természetesen többszörös ellenállásba ütközött – az autógyártóktól a kisbuszos fuvarozókon keresztül az autósoktatókig –, meg van az esély rá, hogy az európai parlamenti álláspontba végül nem fog bekerülni. És még csak annak elfogadása után következik a tagállamok közti egyeztetés a Tanácsban.

A folyamat tehát hosszú, rengeteg javaslattal, véleménnyel és ellenvéleménnyel. Ha nyomon követjük a jogszabály alakulását, érdemes ennek tudatában tenni és inkább megvárni a végét. Az viszont biztos, hogy a javaslat által felvetett problémákra fontos lenne megoldást találni.

Illusztrációk: Pexels

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!