Európa számokban: egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás

Ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani. Európai körkép az első gyerekek születésének időzítéséről.

Demográfiai kihívás, ami Európa összes társadalmát érinti

Az Európai Unió számos demográfiai kihívással néz szembe, amelyek közül az egyik legjelentősebb az európai társadalmak elöregedése. Hála az egyre fejlettebb orvostudománynak, egyre hosszabb ideig élhetünk, ezzel párhuzamosan viszont egyre kevesebb gyerek születik (családonként átlagosan másfél, ami jóval elmarad a stabil népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéktől), és egyre kevesebb aktív ember jut egyre több időskorú inaktívra. A fogyó lakosság és az öregedő korfa igen komoly problémái a tagországok szinte mindegyikét érintik.

Az egyre kevesebb gyerek vállalásához bizonyosan hozzájárul a mára teljesen átlagosnak tekinthető kétkeresős családmodell, amelyben a nők éppolyan karriert építenek, amilyet a férfiak. Ez sokszor nehezen összeegyeztethető a gyerekvállalással (bár korábbi vendégeinktől tudjuk, hogy nem lehetetlen).



Egyre később születik az első gyerek

Az első gyerekek születése a modern társadalmakban úgy tűnik, egyre későbbre tolódik, és párok közül is sokan döntenek tudatosan hosszú ideig (vagy örökre) a gyermektelenség mellett. Ők a dinkyk: „double income, no kids (yet)”, azaz a két fizetésből gyerek nélkül élő párok. Nem véletlen, hiszen a gyerekvállalás után sokan lesznek sitcomok, azaz egykeresős, kétgyerekes családok, nyomasztó jelzáloghitellel.

Ugyanígy van ez az Európai Unió országaiban is, ahol az elmúlt tíz év alatt is jelentősen későbbre tolódott az első gyerek születése: míg 2013-ban még 29 éves kor alatt (28,8) szülték első gyermeküket a nők, addig 2021-ben már közel 30 év (29,7) volt az átlagéletkor.




Eszközök a trend ellenében

A trend valószínűleg marad, amelyet a tagországok – mivel a család- és népességpolitika meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik – különböző programokkal és kezdeményezésekkel igyekeznek megfordítani, több-kevesebb sikerrel. Emellett természetesen az EU is igyekszik a maga eszközeivel támogatni a gyerekes családokat, de a lényegi kérdések szabályozása az államok kezében van. A családosok számára igénybevehető kedvezmények – például adókedvezmény és hitelek, állami garanciák formájában, vagy épp fejlett, könnyen és ingyenesen elérhető gyermeknevelési intézmények formájában, a munkaidő szabályozásában – különböző eredményességgel próbálják elérni, hogy a párok mielőbb és minél több gyereket vállaljanak.

Ti mit gondoltok erről? Mi az, ami leginkább magyarázza, hogy napjainkban egyre később születnek a családban az első gyerekek? Mivel lehetne ezen változtatni? Egyáltalán mit gondoltok, rossz / veszélyes ez a trend? Írjátok meg kommentben!

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!