4napos.jpgA világon több helyen kísérleteztek a munkahét négy napra rövidítésével. Nézzük, milyen tapasztalatokat szereztek néhány EU-országban és itthon. A cikk végén te is szavazhatsz, melyik napot hagynád ki legszívesebben.

Európában is régebbi téma a négynapos munkahét, és a trendet a COVID-19 csak felerősítette. Az elképzelés lényege, hogy a munkavállalók fizetése és juttatásai nem változnak, a munkaterhelés is ugyanaz marad, csak heti négy napra leosztva. A négynapos munkahét hívei szerint nem romlana ettől a hatékonyság, sőt, kifejezetten nőne a termelékenység: csökken a sokszor időrabló megbeszélések száma, a munkavállalók nagyobb önállósággal végzik a munkát, így jobban osztják be munkaidejüket és motiváltabbak. A munka és magánélet egyensúlya értelemszerűen javulna , ha több idő van regenerálódni, a dolgozók elégedettsége, mentális egészsége és jólléte is nő. A környezetnek is jót tesz: ahol nincs lehetőség a távmunkára, ott a négynapos munkahét révén csökkennek az üzemanyag- és ingázási költségek, és a karbonlábnyom is kisebb.

Az elmúlt években több helyen kísérleteztek rövidített munkahéttel, és az eredmény a legtöbb helyen hasonló volt: a többségnek bevált az új munkarend, a munkavállalók és a cégek tapasztalatai is inkább pozitívak. A termelékenység a várakozásoknak megfelelően nem romlott, viszont kevesebb lett a hiányzás és a fluktuáció, és az alkalmazottak is kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat. Sikeresnek értékelt projekteken vannak túl az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Brazíliában vagy Japánban.

Néhány uniós példa

4napos2.jpg

Belgiumban tavaly óta a munkavállalóknak joguk van arra, hogy eldöntsék, a szokásos öt vagy inkább négy napot dolgozzanak, miközben a fizetésük nem változik. Nem dolgoznak kevesebbet, csak kevesebb napba sűrítenek ugyanannyi feladatot. A kormány ettől azt is reméli, hogy a változtatás segít rugalmasabbá tenni az amúgy merev belga munkaerőpiacot, és dinamizálja a gazdaságot.

Ha az emberek és a cégek nagyobb szabadságot kapnak a munkaidő beosztásában, az a foglalkoztatottság növelésében is segít. Erre pedig a belga gazdaságnak nagy szüksége van: az Eurostat 2021-es adatai szerint 20-64 év között 71 százalékos a foglalkoztatottság, ami kevesebb, mint az eurózóna 73 körüli átlaga, a szomszédos Hollandiánál és Németországnál pedig 10 százalékponttal kevesebb. Az országot irányító koalíció 2030-ra 80 százalékos foglalkoztatási arányt tűzött ki célul, ami finanszírozni tudná a nyugdíjak megfizethető szinten tartását és akár a jövőbeli adócsökkentéseket is.

Bár Hollandiában hivatalosan nem működik a 4 napos hét, a polgároknak joguk van részmunkaidőben dolgozni, kivéve, ha „nyomós üzleti ok” nem teszi ezt lehetővé. Ennek eredményeként a holland munkavállalóknak a világon a legrövidebb az átlagos munkahete: 29 óra. Sokak, különösen a dolgozó anyák számára ez a norma: a statisztikák szerint 86 százalékuknak heti 35 óránál rövidebb a munkaideje, és a dolgozó apák 12 százaléka is alacsonyabb óraszámban dolgozik más országokhoz képest. A munkavállalók 61 százaléka – a nők 78 százaléka – részmunkaidőben dolgozik.

Dániában hasonló a helyzet: nincs hivatalosan 4 napos munkahét, de a világon itt a második legrövidebb, mindössze 33 órás az átlagos munkahét.

A 4 Day Week Global szervezet tavaly – a Boston College vezetésével, a University College Dublin, a Cambridge-i Egyetem és más tudományos partnerek közreműködésével – 2022 februárjától fél évig tesztelte a négynapos munkahetet 614 munkavállaló bevonásával az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandból és Írországból. Az ír tapasztalatok – amelyek részletesen itt érhetők el – 12 kkv véleményét mutatják, elsősorban az IT- és szolgáltatási ágazatból. Kilenc cég biztosan folytatná az új munkarendet, a fennmaradó három is ezt tervezi, de még nem kötelezte el magát a hosszú távú megtartása mellett. A vállalatok tízes skálán átlagosan 9,2-re értékelik a tapasztalataikat, 8,2-re a vállalat általános teljesítményére gyakorolt hatást, és 7,6-ra a munkavállalók termelékenységét a kísérlet alatt, és a cégek nagy többségének a bevétele is növekedett. A másik oldalon, a munkavállalók esetében még egyértelműbb a siker: 100 százalékuk szeretné így folytatni a munkát, nőtt az alvással és a hobbival töltött idejük, és csökkent a stressz, a kiégés és a fáradtság. A kísérlet különösen sikeres volt a nők esetében, akik jelentősen nagyobb életminőség-javulásról számoltak be.

Litvánia tavaly fogadott el törvényt, amely biztosítja a négynapos munkahetet, egyelőre a három év alatti gyermeket nevelő közalkalmazottak számára: ők heti 32 órát dolgozhatnak majd fizetésük csökkentése nélkül. A parlament szerint a négynapos munkahét révén a közszféra versenyezni tud majd a tehetségekért a magasabb fizetést kínáló magánvállalatokkal szemben, illetve számítanak a nemek közötti bérszakadék csökkenésére is. (A litvániai női alkalmazottak 2020-ban átlagosan 13%-kal kevesebbet kerestek óránként, mint a férfiak – ez egyébként az Eurostat adatai szerint az uniós átlag.)

Spanyolország most decemberben kezdett hasonló kísérletbe, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások fél nappal csökkenthetik a teljes munkaidős, állandó szerződéssel rendelkező munkavállalók munkahetét, a fizetések csökkentése nélkül. A projekt célja, hogy teszteljék, növelhető-e ilyen módon a termelékenység. A csatlakozó cégek tízmillió eurós kormányzati alapból kaphatnak támogatást, amelynek fejében a termelékenység növelését célzó fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. A kísérleti program első évében a kormány részben finanszírozza a bérköltségeket, és beszáll a hatékonyságot javító képzések költségeibe.

4napos3.jpg

És itthon?

Magyarországon a Cégmenedzser a kkv-k körében készített felmérést arról, megvalósíthatónak tartják-e a négynapos munkarendet. A magyar cégek egyelőre felemásan állnak az ötlethez: egyharmaduk már teszteli vagy tervezi a bevezetést, 43%-uk tartja jó, de kivitelezhetetlen ötletnek saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek), 23%-uk pedig egyáltalán nem hisz benne.

A nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom jelentette be még tavaly nyáron, hogy négy csapatával, összesen 150 fővel teszteli a négynapos munkahetet, változatlan alapbér mellett. A cég belső felmérése szerint a programban résztvevő munkatársak 90 százaléka szívesen folytatná az új munkarendben. A projektet a Telekom is sikeresnek ítélte, ezért idén februártól nyár végéig meghosszabbították, és ki is bővítették. A korábbi tesztidőszakhoz képest dupla annyi résztvevővel zajlik a munka, akiktől 40 órás bér mellett 90 százaléknyi munkaidőt, tehát 36 órát várnak el.

A Libri-Bookline tavaly október óta teszi lehetővé irodai dolgozói számára, hogy heti négy napban végezzék munkájukat. Nem csökkentik a munkavállalóik fizetését, de az eddigi 8 órásról nyolc és félórásra – azaz összesen heti 34 órára – emelik a napi munkaidőt. Az új munkarendet öt hónapos tesztidőszakban vizsgálják, és nem kötelező a dolgozók számára.

Ti melyik napot hagynátok ki a hétből?



---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

3 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr9818102570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2023.04.15. 18:36:28

Én most tanítok. Az iskolák nem lesznek négy naposak. Tehát a dolog engem nem érint.

Egyébként arra is gondolni kellene, hogy a héten már csak négy nap maradna ügyintézésekre, utána három napig döglött minden. Ha valamit csütörtökön nem tudtam elintézni, akkor legközelebb négy nap múlva lesz rá lehetőségem. Kicsit lassulni fog az ügymenet.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2023.04.15. 19:11:40

Nem meglepő, hogy ezt a közigazgatásban tudják csak bevezetni, Ha az öt napnyi munkát négy nap alatt is el lehet végezni, az azt jelenti, hogy a munkaidő minimum 20%-a semmittevéssel telt eddig.

Igazi, termelő munkahelyeken meg a többség várja az öt napos vagy a 40 órás munkahetek bevezetésést...

Bicskanyitogató az, hogy a közalkalmazottak már csak 30 órát dolgoznak, miközben a többi embernek emelik a nyugdíjkorhatárát, 3 műszakban dolgozik, túlórázik és szabadság se biztos, hogy jár neki.
süti beállítások módosítása