A világon több helyen kísérleteztek a munkahét négy napra rövidítésével. Nézzük, milyen tapasztalatokat szereztek néhány EU-országban és itthon. A cikk végén te is szavazhatsz, melyik napot hagynád ki legszívesebben.

Európában is régebbi téma a négynapos munkahét, és a trendet a COVID-19 csak felerősítette. Az elképzelés lényege, hogy a munkavállalók fizetése és juttatásai nem változnak, a munkaterhelés is ugyanaz marad, csak heti négy napra leosztva. A négynapos munkahét hívei szerint nem romlana ettől a hatékonyság, sőt, kifejezetten nőne a termelékenység: csökken a sokszor időrabló megbeszélések száma, a munkavállalók nagyobb önállósággal végzik a munkát, így jobban osztják be munkaidejüket és motiváltabbak. A munka és magánélet egyensúlya értelemszerűen javulna , ha több idő van regenerálódni, a dolgozók elégedettsége, mentális egészsége és jólléte is nő. A környezetnek is jót tesz: ahol nincs lehetőség a távmunkára, ott a négynapos munkahét révén csökkennek az üzemanyag- és ingázási költségek, és a karbonlábnyom is kisebb.

Az elmúlt években több helyen kísérleteztek rövidített munkahéttel, és az eredmény a legtöbb helyen hasonló volt: a többségnek bevált az új munkarend, a munkavállalók és a cégek tapasztalatai is inkább pozitívak. A termelékenység a várakozásoknak megfelelően nem romlott, viszont kevesebb lett a hiányzás és a fluktuáció, és az alkalmazottak is kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat. Sikeresnek értékelt projekteken vannak túl az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Brazíliában vagy Japánban.

Néhány uniós példa



Belgiumban tavaly óta a munkavállalóknak joguk van arra, hogy eldöntsék, a szokásos öt vagy inkább négy napot dolgozzanak, miközben a fizetésük nem változik. Nem dolgoznak kevesebbet, csak kevesebb napba sűrítenek ugyanannyi feladatot. A kormány ettől azt is reméli, hogy a változtatás segít rugalmasabbá tenni az amúgy merev belga munkaerőpiacot, és dinamizálja a gazdaságot.

Ha az emberek és a cégek nagyobb szabadságot kapnak a munkaidő beosztásában, az a foglalkoztatottság növelésében is segít. Erre pedig a belga gazdaságnak nagy szüksége van: az Eurostat 2021-es adatai szerint 20-64 év között 71 százalékos a foglalkoztatottság, ami kevesebb, mint az eurózóna 73 körüli átlaga, a szomszédos Hollandiánál és Németországnál pedig 10 százalékponttal kevesebb. Az országot irányító koalíció 2030-ra 80 százalékos foglalkoztatási arányt tűzött ki célul, ami finanszírozni tudná a nyugdíjak megfizethető szinten tartását és akár a jövőbeli adócsökkentéseket is.

Bár Hollandiában hivatalosan nem működik a 4 napos hét, a polgároknak joguk van részmunkaidőben dolgozni, kivéve, ha „nyomós üzleti ok” nem teszi ezt lehetővé. Ennek eredményeként a holland munkavállalóknak a világon a legrövidebb az átlagos munkahete: 29 óra. Sokak, különösen a dolgozó anyák számára ez a norma: a statisztikák szerint 86 százalékuknak heti 35 óránál rövidebb a munkaideje, és a dolgozó apák 12 százaléka is alacsonyabb óraszámban dolgozik más országokhoz képest. A munkavállalók 61 százaléka – a nők 78 százaléka – részmunkaidőben dolgozik.

Dániában hasonló a helyzet: nincs hivatalosan 4 napos munkahét, de a világon itt a második legrövidebb, mindössze 33 órás az átlagos munkahét.

A 4 Day Week Global szervezet tavaly – a Boston College vezetésével, a University College Dublin, a Cambridge-i Egyetem és más tudományos partnerek közreműködésével – 2022 februárjától fél évig tesztelte a négynapos munkahetet 614 munkavállaló bevonásával az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandból és Írországból. Az ír tapasztalatok – amelyek részletesen itt érhetők el – 12 kkv véleményét mutatják, elsősorban az IT- és szolgáltatási ágazatból. Kilenc cég biztosan folytatná az új munkarendet, a fennmaradó három is ezt tervezi, de még nem kötelezte el magát a hosszú távú megtartása mellett. A vállalatok tízes skálán átlagosan 9,2-re értékelik a tapasztalataikat, 8,2-re a vállalat általános teljesítményére gyakorolt hatást, és 7,6-ra a munkavállalók termelékenységét a kísérlet alatt, és a cégek nagy többségének a bevétele is növekedett. A másik oldalon, a munkavállalók esetében még egyértelműbb a siker: 100 százalékuk szeretné így folytatni a munkát, nőtt az alvással és a hobbival töltött idejük, és csökkent a stressz, a kiégés és a fáradtság. A kísérlet különösen sikeres volt a nők esetében, akik jelentősen nagyobb életminőség-javulásról számoltak be.

Litvánia tavaly fogadott el törvényt, amely biztosítja a négynapos munkahetet, egyelőre a három év alatti gyermeket nevelő közalkalmazottak számára: ők heti 32 órát dolgozhatnak majd fizetésük csökkentése nélkül. A parlament szerint a négynapos munkahét révén a közszféra versenyezni tud majd a tehetségekért a magasabb fizetést kínáló magánvállalatokkal szemben, illetve számítanak a nemek közötti bérszakadék csökkenésére is. (A litvániai női alkalmazottak 2020-ban átlagosan 13%-kal kevesebbet kerestek óránként, mint a férfiak – ez egyébként az Eurostat adatai szerint az uniós átlag.)

Spanyolország most decemberben kezdett hasonló kísérletbe, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások fél nappal csökkenthetik a teljes munkaidős, állandó szerződéssel rendelkező munkavállalók munkahetét, a fizetések csökkentése nélkül. A projekt célja, hogy teszteljék, növelhető-e ilyen módon a termelékenység. A csatlakozó cégek tízmillió eurós kormányzati alapból kaphatnak támogatást, amelynek fejében a termelékenység növelését célzó fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. A kísérleti program első évében a kormány részben finanszírozza a bérköltségeket, és beszáll a hatékonyságot javító képzések költségeibe.



És itthon?

Magyarországon a Cégmenedzser a kkv-k körében készített felmérést arról, megvalósíthatónak tartják-e a négynapos munkarendet. A magyar cégek egyelőre felemásan állnak az ötlethez: egyharmaduk már teszteli vagy tervezi a bevezetést, 43%-uk tartja jó, de kivitelezhetetlen ötletnek saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek), 23%-uk pedig egyáltalán nem hisz benne.

A nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom jelentette be még tavaly nyáron, hogy négy csapatával, összesen 150 fővel teszteli a négynapos munkahetet, változatlan alapbér mellett. A cég belső felmérése szerint a programban résztvevő munkatársak 90 százaléka szívesen folytatná az új munkarendben. A projektet a Telekom is sikeresnek ítélte, ezért idén februártól nyár végéig meghosszabbították, és ki is bővítették. A korábbi tesztidőszakhoz képest dupla annyi résztvevővel zajlik a munka, akiktől 40 órás bér mellett 90 százaléknyi munkaidőt, tehát 36 órát várnak el.

A Libri-Bookline tavaly október óta teszi lehetővé irodai dolgozói számára, hogy heti négy napban végezzék munkájukat. Nem csökkentik a munkavállalóik fizetését, de az eddigi 8 órásról nyolc és félórásra – azaz összesen heti 34 órára – emelik a napi munkaidőt. Az új munkarendet öt hónapos tesztidőszakban vizsgálják, és nem kötelező a dolgozók számára.

Ti melyik napot hagynátok ki a hétből?

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!