Hogyan demokratizálják az oktatást a digitális eszközök, és milyen hatással vannak a mentális egészségünkre? Hogy áll ebben Magyarország, és mit tanulhatunk Európában és az egész világon élenjáró finn oktatási rendszertől? Erről szerveztünk beszélgetést Jocó bácsival, a leghíresebb történelemtanárral, Dr. Vladár Zsuzsa egyetemi tanszékvezetővel, Halácsy Péterrel, a Budapest School és a a Prezi társalapítójával, emellett jó néhány finn és magyar digitális oktatási eszközt is megismerhettük. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve podcastunkon is meghallgatható.

A neurobiológiai kutatások szerint a gyerekek agya megváltozott, követve a technológiai fejlődést. Az oktatás fő problémája viszont az, hogy 19. századi módszerekkel tanítanak 20.századi emberek 21. századi gyerekeket – mondta Jocó bácsi, azaz Balatoni József történelemtanár, blogger, író. Az már általános és középiskolában sem működik, hogy a tanár csak kiáll és beszél: a kamaszkor kezdetéig az eddigieknél sokkal interaktívabbnak kell lenniük, és ki kell mozdítani a tétlenségből a passzivitásba süppedő tiniket. Ha partnerként tekint az ember rájuk, és őszintén fordul feléjük, akkor meg lehet fogni a figyelmüket.

Jocó bácsi elmondta: nagyon durván felgyorsult minden, már a nyolcadikosok sem értik, miről és hogyan beszélgetnek az ötödikesek, a középiskolások pedig nem értik az általános iskolásokat. Szerinte az az ijesztő, hogy a felnőtt digitális bevándorlóknak kellene megtanítani a gyerekeket, akik már beleszülettek a digitális korba. Ezek a felnőttek viszont kevésbé értenek hozzá: a gyerek sokkal gyorsabban le tudja zárni a telefonját, mint hogy az anyjának esélye lenne bármiféle módon korlátozni a használatát.



Dr. Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője egyetemi tapasztalatairól beszélt. A diákoknak rövidebb a figyelmük, sokkal jobban igénylik az akciót, a mozgalmasságot és jobban is kezelik a technikát. Átalakult az, honnan szerzik meg a tudást, és ez átalakította a tanárok szerepét is a felsőoktatásban. Le kell tenni azokat az alapokat, amelyekre az után építeni tudnak. Az információk egy része viszont óhatatlanul el fog avulni, ezért azoknak a készségeknek a kialakítására van szükség, amelyekkel a megszerzett információt majd használják és az adott tudományterület problémáit meg tudják oldani.

A diákok digitális bennszülöttekként készségszinten kezelik a digitális eszközöket. Vladár Zsuzsa ezért jó lehetőségnek tartja beépítését az oktatásba: a közös kutatásokon megosztott Google-dokumentumokban dolgoznak együtt a diákok, okostelefonon keresztül szerveznek órát.

Dr. Vladár Zsuzsa a fiával közösen írt tanulmányt arról, hogy az online oktatás mennyire gátolja a hatékonyságot és a kommunikációt. Ha szakadozik a hang, nem lehet látni a testtartást, a térkezelést vagy a gesztusokat teljes egészében, az rettenetesen rombolja a hatékonyságot. Ha nincs kamera, nem lehet tudni, mikor akarja a másik fél átvenni a szót, nem tudjuk, ő hol tart a megértésben. A személyes jelenlét nem pótolható: az ELTE-n az online oktatás alatt a tanárszakos hallgatók 30 százalékát elvesztették – nem iratkoztak be a következő félévre.



Ehhez kapcsolódva Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója és vezérigazgatója, a Prezi társalapítója elmondta: a diákokat nem érdekli az, ami minket érdekelt – hiába tesszük ezt kötelezővé. Le lehet kötni őket, csak nem ezzel. A logisztikában elterjedt a just in time (éppen időben) elv, amikor a raktározást kiiktatva a nyersanyagok, alkatrészek szállítását összehangoljuk a gyártással – mindig az és ott van, amire akkor szükség van. A just in time tanulás is ezen az alapelven működik: nem adunk át 12 éven át olyan alaptudást, amire ugyanolyan szükség lesz alkalmazott nyelvészként és marketingasszisztensként is. Azt a képességet adjuk meg a diáknak, hogy ha valamilyen tudás megszerzésére szükség van, akkor azt meg tudja tanulni.

Azért olyan ma az oktatás, mert amikor kialakult a mai rendszer, nem voltak digitális eszközök: bejött harminc gyerek, és ugyanazt kellett tanulniuk. Ma már viszont nem osztálynaplóra lenne szükség, hanem „gyereknaplóra”, személyes haladási naplóra, amely egyénileg tartalmazza, ki hol tart. A digitalizáció ebben is segít: a gyerekeket „elengedhetjük” egymástól.

Halácsy elmondta: a technológia igenis addiktív, és erről beszélni kell. Internetes vállalkozóként személyes példát hozott: úgy fejlesztették a terméket, hogy a felhasználók újra és újra visszatérjenek hozzá. Van még egy ilyen szakma: a drogkészítés. Ha ez a generáció túlél, sokkal önkorlátozóbb lesz, mint „szüleink alkoholista generációja”.



Dr. Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa a finn oktatásról, annak alapelveiről beszélt. A rendszer alapvető célja nem az információk sulykolása, hanem hogy több szempontból, a tanár számára is élvezetes módon vizsgálják meg a világ jelenségeit. Alkalmazható tudás átadása a cél. Ahogy fogalmazott: nem mini Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyanokat, akik megtanulnak tanulni. Ebben a folyamatban van szerepük a tantárgyaknak, de ezeket érdemes összekapcsolni és a tantárgyi kereteken innovatív módon túllépni. Nem az a fontos, mit használnak, hanem az, hogyan aktivizálható vele kutatás alapon a tanulás folyamata. A minőségi oktatás Magyarországon is elérhető, de keveseknek. A finn oktatás viszont attól különleges, hogy ezt a színvonalat tudja minden egyes diáknak nyújtani a tanyavilágtól a kis falvakon keresztül a nagyvárosig.

Fenyvesi Kristóf mindezt rengeteg úgynevezett „alkalmazott játék” bemutatásával illusztrálta – a kiterjesztett valóságtól a big datán keresztül a 3D nyomtatásig –, ezeket érdemes inkább videón (körülbelül a 41. perctől) végigkövetni.

Ezt követően (körülbelül a közvetítés első órája után) Fenyvesi Kristóf is csatlakozott a kerekasztalhoz. A rendezvény második részében a digitális oktatás területének néhány magyar fejlesztését mutatták be: körülbelül 1 óra 20 percnél megismerhető a digitális oktatásért indított akció, a Digitális Batman, a tankönyvfüggetlen digitális taneszköz, az Okos Doboz, és a gyerekeknek szóló kreatív tananyagokat tartalmazó Maker’s Red Box.

A teljes beszélgetés végighallgatható az Európa Pont podcastján és az ismert podcast-felületeken.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!di