Menni vagy maradni című beszélgetésünkön azt a kérdést jártuk körül vendégeinkkel, mennyire lehetséges Magyarországon európai karriert építeni, mi az a plusz, amit ehhez a külföldi tanulás adhat, miért érdemes elmenni és mégis hazajönni, lehet-e és mikor érdemes karriert váltani. A beszélgetés posztunkban visszanézhető és meghallgatható.

Pályaválasztás elsőre

A program első felében gimnazisták pályaorientációját, tudatos pályaválasztását, vagy a már külföldön tanuló fiatalok közösségépítését segítő szervezetek képviselőivel beszélgettünk. Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesületet vezeti, amely a fiatal lányokat támogatja abban, hogy bátran induljanak el STEM-hez (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) közeli szakmák felé. Karagich Bálint, a Hungarian Youth Association társalapítójaként a külföldön tanuló magyar diákok közösségét segíti, míg Lendvai Viktor, a HiSchool társalapítójaként coachinggal, tréningekkel, mentorálás segítségével támogatja a fiatalok tudatos pályaválasztását.



Információ, személyes példák, önbizalom és kudarcok

Mindhárman hisznek a pozitív példák bemutatásának fontosságában, és abban, hogy az információk mellett önbizalomra van elsősorban szüksége a fiataloknak egy-egy merészebb húzáshoz – például ahhoz, hogy lányként a technológia felé induljanak, gimi után egyből egy menő angol vagy német egyetemen tanuljanak tovább, vagy épp valamilyen kevésbé ismert, de izgalmas szakma felé orientálódjanak. És épp az önbizalom az, aminek a mai világban – többek között a közösségi média illuzórikus, rengeteg elvárást támasztó és információkkal elárasztó világa, a Covid okozta elszigetelődés, vagy épp a szomszédunkban dúló háború, az energiaválság nyomása alatt – a magyar diákok híján vannak. Többen kiemelték a kudarc erejét, ahogy azt korábban startupper vendégeink is hangsúlyozták: a bukásból ugyanannyit lehet tanulni, mint a sikerből, csak el kell indulni, próbát kell tenni, és merni kell akár tévedni.

Lehetetlen külföldi elitegyetemre bekerülni? Aki elmegy, vissza sem jön?

A beszélgetés során számos tévhitet igyekeztek eloszlatni – Karagich Bálint például azt a magyar fiatalokban mélyen élő meggyőződést, hogy menő külföldi egyetemekre szinte lehetetlen felvételt nyerni, ahhoz az extra teljesítmény mellett biztos rengeteg pénz is kell. Ez korántsem általános igazság – csak példaként említette, hogy jónevű német egyetemekre például viszonylag egyszerűen be lehet kerülni, és ott az oktatás is ingyenes. De Bálint például a világ egyik legerősebb egyetemére, a londoni King’s College-ba járt, és a felvételéhez nem kellett lehetetlent teljesítenie – „mindössze” egy ötös érettségi átlag és két emelt szintű érettségi kellett a jó motivációs levél és tanári ajánlás mellé. Az értékelésnél nagyon fontos az a kis plusz, amit a jelentkezők a tanulmányaik mellett fel tudnak mutatni, erre érdemes koncentrálni. Emellett szintén erős tévhit, hogy a külföldön tanuló diákok nem akarnak hazatérni: egyik friss kutatásuk alapján a kint tanulók háromnegyede tervez kinti tanulmányai után hamar hazatérni a család vagy a barátok miatt – vagy akár azért, hogy valamilyen hatással tudjon lenni hazája társadalmára (social impact), elkerülve a külföldön azért jellemző „üvegplafonokat”.

Pályaválasztás sokadszorra

A második panelben örök karrierváltók beszélgettek a döntések és a karrierutak ideiglenességéről. A válogatott szinkronúszóból lett jogtanhallgatóból lett riporterből lett pályaorientációs mentor (Stumpf Kata, Konnekt Egyesület) beszélgetett az operaházi balerinából lett hiphop / kortárs táncosból lett tévés műsorvezetőből lett kommunikációs vezetővel (Piringer Patrícia, Milestone Intézet) és a diplomatából lett „főzőnővel” (Mautner Zsófi, Chili&Vanília).



Variációk motivációra: belső küldetés megtalálása, állandó próbálgatás, társadalmi hatás

Mindhárman komoly pályamódosítással kerültek oda, ahol most vannak, de a motivációjuk azért eltért. Zsófi hisz benne, hogy mindenkinek érdemes keresnie azt a belső ügyet, küldetést, egyedi utat, amely flow-ba sodorja – őt legalábbis ez mozgatta. Ezzel szemben Patríciát inkább a folyamatos megújulás és egyfajta bátor próbálgatás vezeti: fontosnak tartja új dolgok megismerését, még akkor is, ha ezek közül több végül sehova, esetleg csúfos kudarchoz vezet – hiszi, hogy mindezekből tanul, és minden ilyennel ő is csak gyarapszik. Katát mai hivatása megtalálásában pedig leginkább az előző beszélgetésben is említett társadalmi hatás motiválta – az, hogy olyan dologgal foglalkozzon, amivel úgy érzi, valamit létrehozott, amivel hatással lehet a világra. Míg Zsófi váltását nem annyira segítették kívülről, Kata és Patrícia is kiemelte, hogy sokszor ezekben a váltásokban nagy szerepe van egy-egy kívülálló személynek, mentornak, aki felismeri az emberben szunnyadó tehetséget.

A különböző hajtóerők mellett abban egyetértettek vendégeink, hogy aki egyszer már megcsinálta, és nagyot váltott, annak az önbizalma nagyon megerősödik: úgy érzi, nincs lehetetlen, bármit meg tud oldani, és akárhányszor tudna váltani.

És a többi…

A beszélgetéseken még rengeteg érdekes dologról esett szó – többek között arról, mennyire van versenyben a magyar felsőoktatás az európai egyetemekkel, mi az a brain circulation és mennyire jellemző itthon, vagy arról, vajon miért inkább humán érdeklődésű fiatalok mennek külföldre tanulni, mint a STEM-esek. Szó volt még a fiatalok számára elérhető magyar és nemzetközi ösztöndíjakról is, de arról is, hogy a gasztronómia miért szolgáltat oly sokaknak jó alapot a váltásra, és mit jelent, hogy a WEF 2020-as kutatása alapján 2025-ig a öt munkavállalóból kettőt újra kell majd képezni. 

A beszélgetéseket érdemes videón megnézni vagy teljes egészében végighallgatni! ;-)

Videófelvétel:

Podcast:

Fotók: Barta Bálint/kepszerk.hu, Flickr/Európa Pont

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!