Hogy áll az EU-ban és Magyarországon a digitalizáció?

Az Európai Bizottság 2014 óta teszi közzé az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentését. Ebből kiderül, hogy nem sikerült felzárkóznunk a többiekhez, sőt, fokozódott a lemaradásunk: a 27 tagállamból a 23. helyen állunk. Nézzük a részleteket!

A jelentés az úgynevezett digitális iránytű logikáját követi, így négy szempontból – humántőke, széles sávú összekapcsoltság, digitális technológiák alkalmazása a vállalkozásoknál, digitális közszolgáltatások – követi nyomon, milyen eredményeket értek el az egyes országok a digitális versenyképesség terén. Az EU céljairól – Európa digitális évtizede –, a digitális iránytűről és a DESI-indexről mi is írtunk korábban. 

 A legfrissebb, 2021-es DESI-jelentés főként 2020 első-második negyedévének adatain alapul, így bizonyos fokban már tükrözi, hogyan érintette a digitális gazdaságot és a társadalmat a világjárvány, de még nem mutatja sem annak teljes hatását a digitális szolgáltatásokra, sem a járvány kitörése óta végrehajtott szakpolitikák eredményeit.

A tagállamoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie a 2030-ra szóló célok elérése érdekében. Ezzel kapcsolatban Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználásával olyan kulcsfontosságú beruházásokra kerüljön sor, melyek valamennyi polgár és vállalkozás számára kézzelfogható előnyöket kovácsolnak a digitalizációban rejlő lehetőségekből.”

A jelentés szerint valamennyi uniós tagállam előrelépett a digitalizáció terén, de vegyes a kép: a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok közötti különbség továbbra is nagy. Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia digitalizáció terén egyértelműen a világ élvonalába tartoznak, őket Írország, Málta és Észtország követi.

És hogy áll Magyarország?

A 2021-es mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll, ami két hellyel rosszabb a tavalyinál. Ez valójában azt jelenti, hogy hárman is megelőztek minket – Szlovákia, Ciprus és Olaszország –, hiszen a rangsor tavaly még az Egyesült Királyságot is tartalmazta. A jelentés ugyanakkor rögzíti, hogy Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.

Az internet-hozzáférés területén teljesítünk a legjobban, a 12. helyen állunk, az EU-átlag feletti eredménnyel. A legalább 1 Gbps sebességű széles sávú rendszerek elterjedtsége messze az uniós átlag fölötti (13,2%, szemben 1,3%-kal). A 2021–2030-as időszakra szóló új Nemzeti Digitalizációs Stratégia egyik célkitűzése, hogy a háztartások 95%-át gigabites hálózatokkal fedje le. Jól teljesítünk az 5G-re való felkészültség, a vezetékes széles sávú rendszerek általános igénybevétele és a legalább 100 Mbps sebességű hálózatok igénybevétele terén.

A humán tőke területén a 22. helyen állunk, a legtöbb mutató esetében átlag alatti teljesítménnyel. A lakosság csupán 49%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 56%-os uniós átlagtól. A digitális készségekben jelentkező hiányosságok kezelése érdekében Magyarország ambiciózus szakpolitikai keretet dolgozott ki, aminek része az alapkészségek fejlesztése és az IT-szakemberek kínálatának növelése is az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) támogatásával. Számos intézkedés szolgálja a digitális oktatás javítását, többek közt az Európai Szociális Alap által támogatott Digitális Kompetenciafejlesztés kiemelt projekt keretében.

A legnagyobb kihívást a digitális technológiák vállalati integrációja jelenti. Ebben az utolsó előttiek vagyunk, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól (23,3, illetve 37,6 pont). A kis-és középvállalkozásoknak csupán 46%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, szemben a 60%-os uniós átlaggal, és alacsony az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák elterjedése, mint a nagy adathalmazok, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú szolgáltatások. A jelentés azt is megállapítja, hogy a magyar kkv-k és az uniós átlag közötti digitális szakadék megszüntetése érdekében nemcsak a támogatás mértékét, hanem a hatékonyságát is növelni kell.

A digitális közszolgáltatásokban is jelentős a lemaradás, itt a 25. helyen állunk. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak számában meghaladjuk az uniós átlagot (az EU-ban az internetfelhasználók 64, itthon 70%-a lépett kapcsolatba online a közigazgatással tavaly). Az e-kormányzat minősége viszont viszonylag alacsony, és a nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország teljesít a leggyengébben az EU-ban. A minősége és elfogadottság javítása érdekében fontos, hogy a digitális közszolgáltatások felhasználóbarátabbak legyenek. Ez kulcsfontosságú az NDS számára és általában véve az ország digitális átalakulása szempontjából.

A Magyarországról szóló teljes DESI-jelentés a négy területre vonatkozó részletes eredményekkel ide kattintva letölthető (pdf fájlként), és a posztban szereplő illusztrációk is innen származnak. Borítókép: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/desi

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!