pipi1.pngA madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.

Egyre kevesebben csicseregnek a fákon Európában

Indul a madáretetési szezon: remélhetőleg sokan fognak idén is cinegéket, verebeket, meggyvágókat, vörösbegyeket, szajkókat vagy őszapó csapatokat megfigyelni saját kertjükben, mikor  eleségre és vízre vágyva közelebb merészkednek az emberekhez. A téli etetés nagyon fontos az itt áttelelő madarak számára, de nagy felelősséggel is jár („ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba”) – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A madarak jelenléte mindig jól tükrözi a helyi ökoszisztéma sokféleségét és integritását, létszámváltozásuk jól mutatja az általuk fogyasztott fajok – például a rovarok – populációjának alakulását is. A madarak nagyon mozgékony állatok, ha sérül élőhelyük, könnyedén odébbállnak. Ezért is mond sokat a madárfajok jelenléte és sokfélesége a környezet állapotáról és időbeli változásáról. A madarakat – a többi állatcsoporttal összehasonlítva – emellett könnyű megfigyelni, és a nyilvánosság számára is vonzó ez a tevékenység, ezért rengeteg adat áll rendelkezésre róluk.

A madáretetések alkalmával talán annyira nem feltűnő, de a hazánkban és Európában előforduló madarak száma folyamatosan csökken. Az Európai Madárfigyelő Hálózat sok éve követi figyelemmel a különböző madárfajok egyedszámának változásait. Összességében elmondható, hogy évtizedek óta csökken a madarak száma, bár ez az utóbbi években lassulni látszik. 2000 óta a teljes madárállomány mintegy 4 százalékkal, míg az agrárterületeken élők száma majdnem 17 százalékkal csökkent. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az erdei madárfajoknál 7 százalékos egyedszámnövekedést figyeltek meg ugyanebben az időszakban.

pipi2.png

Túl intenzív mezőgazdaság – tervek a biológiai sokféleség megóvásáért

A kutatások alapján az agrár élőhelyeken élő madárfajok populációinak csökkenése mögött az intenzív mezőgazdaság áll. Ilyen például a magas diverzitású tájelemek (pl. sövények, virágsávok) eltüntetése a szántókról, termőterületekről, vagy a vegyi növényvédőszerek általános használata.

Ezeken is próbál változtatni az EU nemrégiben bemutatott új biodiverzitási stratégiája, amely többek között az ártalmasabb növényvédő szerek használatát és kockázatát 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot pedig legalább 20 százalékkal fogná vissza. A mezőgazdasági földterületek legalább 10%-ára sövény, virágsáv vagy szélfogó ültetését tenné kötelezővé, hogy a beporzók, rovarok visszatérjenek ezekre a területekre, kedvezve az ott élő madárfajoknak is. Mindezek mellett a mezőgazdasági területek 25 százalékára kiterjesztené a bio- vagy ökogazdálkodást (a jelenlegi átlag 7,5%), és fokozná a biológiai sokféleség szempontjából kedvező egyéb gazdálkodási gyakorlatokat is.

pipi3.png

Az EU új biodiverzitási stratégiáját mi is bemutattuk korábban – a Bizottság most nyilvános konzultáción várja a visszajelzéseket a tervekre. Ha van véleményetek a témában, vagy ötletetek, hogy európai szinten esetleg mit lehetne tenni a sokféleség megóvásáért, még december 2-ig megírhatjátok ezen az oldalon keresztül.

Addig pedig jó madármegfigyelést, sok szép felétek reppenő madarat kívánunk – ha etetnétek őket, akkor ne feledjétek, fontos a folyamatosság! :-)

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr8016304202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2020.11.28. 14:10:00

Ha ezt országonként differenciáltan vezetik be, akkor oké. Például Hollandiában szigorúbban mint nálunk.
Ha ez nem így lesz, akkor ez csak gazdasági fegyver a fejletlenebb országokkal szemben.

kacsa. 2020.11.28. 15:27:30

@nemecsekerno_007: A mezővédő erdősávok tekintetében lehet, hogy mi járnánk jobban. Kb. 10 éve még az volt a helyzet, hogy a németeknél, hollandusoknál arányaiban kevesebb volt belőlük, mint nálunk. A tendencia viszont szomorú volt számunkra, ugyanis amíg Ny-Európában rájöttek, hogy nem volt jó ötlet ezeket kivágni, nálunk a nagyobb táblák kialakítása miatt csökkent a számuk. Pont emiatt támogatnám, hogy legalább a megmaradt növénysávokra vigyázzanak. Egyik barátom ilyesmi témából írt szakdolgozatot, segítettünk neki a terepi munkában és már szemre is látszott az, amit aztán a statisztikai elemzés is igazolt: a fás sávok közelében jóval több a beporzó rovar. Ha nincsenek ilyenek, kis túlzással, de éhen halunk.

Tőlünk nyugatabbra az intenzív mezőgazdaság miatt sok dolgot tönkretettek, azóta próbálják ezeket helyrehozni. Itthon viszont ahelyett, hogy tanulnának belőle, elkövetik szinte ugyanazokat a hibákat. Pedig az összegyűlt tapasztalatok és a földterületek állapota minket segítene.

nemecsekerno_007 2020.11.28. 16:06:58

@kacsa.: Ez is igaz amit írsz. Én viszont olyat nem szeretnék, hogy nekünk kelljen megvenni a holland és német ,,környezetkímélő,, technológiát amit EU-s törvényekkel támogatnak meg.
Jobban örülnék ha mi fejlesztenénk ki technológiákat és ők vennék meg.
Minden adott hozzá.

kacsa. 2020.11.28. 16:45:13

@nemecsekerno_007: No, olyat én sem szeretnék, de itt nem csúcstechnológiáról van szó, hanem sokszor olyanról, amit már a régiek is tudtak. Divatos manapság a biogazdálkodás, de messze nem új dolog. Van egy '80-as évek közepén kiadott könyvem, ami tulajdonképpen erről szól, csak nem így hívják. Az elején leírják, honnan szedegették össze a tudásmorzsákat: főként onnan, hogy a nagymama és más őseik mit, mivel vetettek együtt. Kezembe akadt egy '50-es évekbeli MÁV-os növényzettel kapcsolatos könyv: sok tanácsát ma is megszívlelhetnék. Van olyan kutató, aki nem szégyell kimenni mondjuk az erdélyi pásztorok közé és tanulni tőlük, mert van mit.
Úgyhogy igazad van, megvannak az adottságok. Csak vigyáznunk kellene arra, amink van. Amit fent leírnak, nem gaz nyugati ármány, hanem egy jó része velünk él, csak nem becsüljük meg, mert eltávolodtunk tőle. Nem vagyok betiltás párti, de az emberekben tudatosítani kellene sok dolgot.

SzabDani 2020.11.29. 10:33:24

Jó lenne az irány, csak épp nem gondolják komolyan ezt sem. A támogatási rendszeren ugyanis nem változtatnak, anélkül pedig ez csak egy deklaráció. Magyarország esetében: a termőterület majdnem felén csak exportra termelünk. Ebből pedig csak pár száz oligarcha-családnak van haszna, akiknek alkalmazottjuk már alig van (szinte mindent automatizáltak), és adót is alig fizetnek (Európa legalacsonyabb társasági adóját pusztán).Persze nem az éhező országokba megy az export, hanem Nyugat-Európába, ahol két és félszer több élelmiszerhulladékot termelnek, mint nálunk (ami szintén sok). Azért tegyük tönkre a Kárpát-medence termőtalaját és ökoszisztémáit, hogy pár százan értelmetlen módon gazdagodhassanak? Az ésszerű az lenne, ha teljesen áttérnénk biogazdálkodásra, hisz még ha csökkennének is a terméshozamok, akkor is lenne mindig bőven mit enni, csak sokkal tisztábbat és egészségesebbet, ÉS lenne helye új erdőknek, legelőknek is bőven.

kárárámaispj 2020.11.29. 11:15:05

@SzabDani: Gondolom az első lennél aki kommentel, ha az élelmiszerek árai a duplájára mennének fel...

Európa Pont 2020.11.29. 17:29:00

Kedves kommentelők, örülünk, hogy ilyen élénk vitát folytattok a posztról. Kérjük, hogy ezt kulturáltan, a moderálási alapelvek tiszteletben tartásával tegyétek, hogy ne kelljen se kommenteket moderálni, se felhasználókat kitiltani. Néhány trágár, másokat személyében sértő kommentet töröltünk.

Köszönjük a megértést
Európa Pont

midnight coder 2020.11.29. 19:48:24

Nehéz dolog ez. Emlékszem, anno a faluban ahol felnőttem rengeteg volt a madár. Különösen a veréb. Akkoriban nem kellett ezer forintos eszmei értéke legyen - szaporodtak mint a nyulak. A verébnek nem kell sok: csak kaja és fészkelőhely. Az pedig mindkettő bőven volt a faluban: a szalma még nem bálában volt hanem kazlakban, akadtak még nádfedeles házak, és persze enni is volt mit nekik az állatok mellett. A fecskék is kiválóan érezték magukat: ki-be cikáztak az istállóba épített fészkükből. Az otthon tartott tehenek mellett még a legnagyobb tisztaság mellett is rengeteg volt a légy - és persze volt disznóól, voltak tyúkok és csirkék az udvaron. Csupa remek lehetőség a legyeknek - és ezen keresztül a fecskéknek is. Persze a dolog árnyoldala volt, hogy nem volt ritkaság a légy a levesben. De madárból nem volt hiány.

Az apokalipszis lovasa 2020.11.29. 21:39:56

@Európa Pont: "Néhány trágár, másokat személyében sértő kommentet töröltünk."

"néhány" :D

Irbisz 2020.11.30. 10:15:29

nem csoda hogy fogynak a madarak, ha mondjuk 20-25 éve leutaztam szüleimhez Miskolcra, a menetközben állandóan ahsznált bogárvédős nyári szélvédőmosó ellenére olyan koszos volt a szélvédő a rengeteg szétkent apró bogár miatt, hogy utána külön neki kellett állni lemosni- Bp-re visszaérv meg lehetett mosóba menni, mert a teljes lökhárítót a szétkent rovarok maradványai csúfitották el.
Ma meg egy iylen úton találkozik az ember 3 kósza bogárral, igazából én azon csodálkozom, hogy ilyen mérvű rovarfogyás mellett nem jobban csökken a madarak száma.
Bár az is döbbenetes, a 70-80-as években Miskolcon még annyi veréb volt mint a szemét, ma már alig van, és itt Budán zöldövezetben már több a cinege - de még a szarka, szajkó, varjú hármasból is többet látok mint verébből.

Zoltan Kun 2020.11.30. 10:25:46

Az infografikából hiányolok 2 nagyon fontos célt ami a májusi dokumentumban benne van: (1) az összes un. öregerdő (old-growth and primary forest) azonnali, fokozott védelme, (2) a 30%-os területi védelmi célon belül 10% fokozottan védett terület (strict protection). Ezeket szintén nagyon fontos lenne megemlíteni!
Egy kérdés: az infografika angolul is elérhető?

Európa Pont 2020.11.30. 17:47:59

@Zoltan Kun:
Kedves Zoltán!
Köszönjük szépen a fontos kiegészítést! Sajnos terjedelmi korlátok miatt az infografika csak egy részét tudja megjeleníteni, a májusi stratégiai dokumentumoknak; ez mindenképpen csak egy nagyon kivonatos összefoglaló, minden fontos részlet nem kerülhetett rá. Mindenesetre köszönjük, hogy felhívta erre a figyelmünket, a későbbiekben a téma kapcsán igyekszünk ezeket is belevenni.

Az infografika - ahogy az Európa Pont grafikái általában - csak magyarul készült el.
süti beállítások módosítása