December elsején hivatalba lépett az Ursula von der Leyen vezette, új Európai Bizottság. Sok szempontból egyedülálló ez a mostani Bizottság, amely igazán ambiciózus célokat tűzött ki maga és Európa elé a következő öt évre. De melyek ezek?

Hatásos válaszok a kihívásokra

Európának napjainkban számos kihívásra kell hatásos válaszokat adnia: ilyen az éghajlatváltozás, a technológiai forradalom által beindított digitális átalakulás, a demográfiai változások, vagy épp a geopolitikai átrendeződés. Ezek mind közvetlenül befolyásolják az uniós polgárok mindennapjait, és döntően alakítják a közösség jövőjét. Mindezek formálják az új Bizottság politikai programját is, az új Bizottság éppen ezért kiemelten koncentrál ezekre a területekre. Az európai zöld megállapodás, a digitális kor igényeinek megfelelő Európa; és az emberközpontú gazdaság kulcsterületeket külön ügyvezető alelnökök felügyelik az új testületben.

Ilyen még nem volt

Ursula von der Leyen személyében először vezeti nő az EU 27 fős végrehajtó testületét, amelyben sosem volt még annyi női biztos, mint most. Ez is mutatja, hogy az új Bizottságban kiemelten fontos szerepet kap az egyenlőség minél teljesebb körű érvényesítése, új európai stratégia is készül a nemek közötti egyenlőségről.

Emellett az új Bizottság számos területen tervez a korábbiaknál aktívabb politikát. Elsősorban az emberek jólétét döntően befolyásoló kérdésekben terveznek konkrét lépéseket: Ursula von der Leyen többek között biztosítani szeretné, hogy az EU-ban minden munkavállaló tisztességes megélhetést biztosító minimálbért kapjon, de a rák elleni küzdelem erősítésére is most először készítenek uniós szintű tervet.

Az új növekedési stratégia: az európai zöld megállapodás

Az új Bizottság zászlóshajója egyértelműen az Európát a klímasemlesség felé vezető új növekedési stratégia, az európai zöld megállapodás, amely minden szakpolitikai területet átfog. Olyan komplex programról van szó, amely az európai gazdaságot a zöld fejlesztésekkel kívánja fellendíteni, amivel mindenki nyer: intézkedéseivel kíméli a környezetet, javítja az emberek egészségét és jólétét és még munkát is teremt. Középpontjában Európa klímasemlegessége áll. A Bizottság célja, hogy 2050-re a kontinens elsőként biztosítsa, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsásson ki, amennyit az ilyen gázokat elnyelni képes rendszerek – például az erdők – meg tudnak kötni.

A javaslatot december 11-i bemutatása után már támogatásukról is biztosították a tagállamok. A célhoz konkrét kezdeményezések és ütemterv is kapcsolódik: az energiaipar „széntelenítése”, az épületek energiahatékonysági korszerűsítése, a tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák támogatása, a zöld gazdaság erősítése, illetve a beruházások növelése a kapcsolódó kutatásba és innovációba mind szerepelnek a javaslatban. Elsőként egy méltányos átállási mechanizmus kialakítására tesz majd javaslatot a Bizottság 2020 elején, és ugyanekkor ismerteti javaslatát a klímasemlegességi cél „törvénybe iktatására”. Szintén jövő év elején ismerteti cselekvési tervét a körforgásos gazdaság előmozdításáról és a fenntartható termékek részarányának növeléséről.

A célok ambiciózusak. Mi szorítunk, hogy az új Bizottság minél több tervét váltsa valóra, és öt év múlva valóban egy még erősebb, biztonságosabb és zöldebb Európában élhessünk.

Az új Bizottság programjával, célkitűzéseivel és konkrét kezdeményezéseivel kapcsolatban részletes információt az alábbi oldalakon találtok:

• Az új Bizottság programja (a júliusban ismertetett politikai iránymutatások)
• Az Európai Bizottság prioritásai
• Az új testület biztosai
• Az Európai Bizottság honlapja
• Minden az európai zöld megállapodásról