Annus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.
Csehország
Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)
Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová
A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.
|
Ať mír dál zůstává s touto krajinou.
Zloba, závist, zášť, strach a svár, ty ať pominou, ať už pominou. Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých |
Legyen végre béke ebben az országban
Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály, tűnjenek el, gyorsan tűnjenek. Ha az eltévelyedett kormány visszaadja, amit elvett, az emberek visszatérnek. |
Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)
Zene, szöveg: Jaroslav Hutka
Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.
|
V Brixenu na rynku holky si šeptají Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli
A podle litery Paragraf šavle Teď dumej o pravu Havličku Havle |
Brixenben a piacon a lányok azt suttogják: Bezárták Havliceket, és nem engedik Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.
„Nyakadon a paragrafusainkkal most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!" |
Szlovákia
Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)
Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský
A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.
|
Do batožka si nalož pretvarku, lož a faloš a potom ich hoď z mosta do vody Bez pretvarky a falše hneď by ti bolo krajšie hneď by tu bolo viacej pohody |
Tölts meg egy hátizsákot képmutatással, csalással és hazugsággal majd dobd le egy hídról a vízbe. Képmutatás és hazugság nélkül, minden egyből szebb lesz minden egyből jobb lesz. |
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)
Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman
A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.
|
Videli sme tych, ktori vystierali ruky Mali ich prazdne a ešte bola tma Po našich uliciach odvtedy prešli veky Zobudili sme sa zo zleho sna Sľubili sme si lasku Sľubili vravieť pravdu len Sľubili sme si vydržať Sľubili sme si novy deň |
Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk Kezeik üresek és sötétek voltak Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott és felébredtünk a rémálomból Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást azt ígértük, hogy csak igazat szólunk azt ígértük, hogy kitartunk új napot ígértünk magunknak. |
Lengyelország
Mury (falak)
Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski
Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.
|
Wyrwij murom zęby krat! Zerwij kajdany, połam bat! A mury runą, runą, runą I pogrzebią stary świat! |
Tépd ki börtönöd rácsait! Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot! És a falak leomlanak, leomlanak És eltemetik a régi világot! |
Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)
Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda
A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.
|
Nie płaczcie matki, to nie na darmo Nad stocznią sztandar z czarną kokardą Za chleb i wolność, i nową Polskę Janek Wiśniewski padł |
Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló A hajógyár felett fekete kokárdás zászló Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért Janek Wisniewski elesett |
(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)
(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)
Magyarország
Ha én rózsa volnék (Bródy János)
A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.
„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”
Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)
Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter
Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.
„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!
Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”
A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.
(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)
A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.