Vasárnap zárult le az európai parlamenti választás. Több tagállam választói jelentősen felkavarták az aktuális helyzetet – így volt ez itthon is, de Franciaországban emiatt például előrehozott választásra kerül sor. Az új európai parlamenti frakcióarányok ennek ellenére csak kismértékben változtak. Lássuk a részleteket!
Az Európai Unió polgárai öt évente választanak európai parlamenti képviselőket, és a következőre ezen a héten – nálunk június 9-én, vasárnap – kerül sor. Ritka alkalom, hogy közösen dönthetünk az Európai Unió jövőjét befolyásoló kérdésekről. Posztunkban infografikán is összegyűjtöttünk néhány alapinformációt a választásról és az Európai Parlamentről.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.
Az Európai Unió egyik legfontosabb döntéshozó szerve az Európai Parlament, tagjait ötévente választjuk. Idén az európai választáson ismét beleszólhatunk Európa jövőjébe, és az általunk legmegfelelőbbnek tartott jelölteket bízhatjuk meg képviseletünkkel. A május 26-i választás előtt összefoglaltuk, mit érdemes tudni az Európai Parlament munkájáról, és miért érdemes szavazni.
Választásból nincs hiány mostanában Európában: Németország a hétvégén voksolt, Norvégiában szeptember elején tartottak általános választásokat, a cseheknél és Luxemburgban pedig októberben kerül sor a következő parlamenti választásokra. Nemsokára nálunk is célegyenesbe fordul a kampány a 2014-es parlamenti választások előtt, és ahogy írtuk, az Európai Parlament 2014. májusában szintén megújul. Szinte nincsen olyan európai kampány, amelyben ne bukkanna fel valamilyen képtelen elnevezésű vagy képtelen programmal előrukkoló (vicc)párt. Ezek a formációk a politikától sokszor kissé már megcsömörlött protestszavazóknak jelenthetnek alternatívát – és néha mandátumhoz is jutnak. Ehhez kapcsolódóan utánanéztünk a kontinens furcsa politikai formációnak.
A Lengyel Sörbarátok Pártja (Polska Partia Przyjaciół Piwa, Lengyelország)
Talán a rendszerváltás utáni időszak legtöbbet emlegetett viccpártja, amelyben a legfőbb kohéziós erő a tagok sörszeretete volt. A párt a kulturált sörfogyasztás népszerűsítését tűzte ki célul (a vodka ellenében), és az első, teljesen szabad 1991-es lengyel választásokon – ahol még nem volt bejutási küszöb – 16 képviselőjük be is került a lengyel törvényhozásba. A párt végül a nagypártok sorsát elirigyelve kettészakadt, a „nagysör” szárny komolyan vette a politizálást, de a következő választásokon már nem sikerült az 1991-es csoda, a párt kiesett a Szejmből.
A Lelkiismeretes Munkakerülők Uniója (Sammenslutning af Bevidst Arbejdssky Elementer, Dánia)
Némileg hasonló az előző párthoz a dán humorista, Jacob Haugaard által 1979-ben alapított párt, amely programjában többek között jobb időjárást, jobb karácsonyi ajándékokat ígért, emellett több bálnát a Randers-fjordba, több kenyeret a parkokban élő kacsáknak, a Nutella bevezetését a katonai hadtápba és reneszánsz bútorokat az IKEA-ba. A pártalapító az 1994-es parlamenti választásokon Aarhusban indult, ahol nagy meglepetésre a szavazatok több mint 23 százalékával be is választották a dán parlamentbe, a Folketingbe. Bár a pártot Haugaard eredetileg néhány barátjával poénból alapította, a választók támogatását látva komolyan vette a feladatát, és a párt nevére rácáfolva keményen dolgozott négyéves mandátuma lejártáig, amikor visszavonult a politizálástól. Ígéretei közül többek között a kacsák kenyéradagjának növelését sikerült teljesítenie.
A Legjobb Párt (Besti flokkurinn, Izland)
Hasonló váratlan győzelmet aratott a közelmúltban Jón Gnarr izlandi humorista 2009-ben alapított, nemes egyszerűséggel Legjobb Pártnak nevezett egyesülése, amely a válságban csaknem csődbe ment ország politikai mezőnyét rendezte át hihetetlen gyorsasággal. Programjukban ígértek ingyen törülközőt az uszodákba, jegesmedvét az állatkertbe, titkolt helyett nyílt korrupciót, Disneylandet az egyik fővárosi negyedbe, kábítószermentes parlamentet 2020-ra és az összes adósság eltörlését. A Legjobb Párt a 2010-es helyhatósági választásokon Reykjavíkban közel 35 százalékot ért el, azóta Gnarr polgármesterként vezeti a fővárost. Nem szürkült bele a feladatba – modellként jelenik meg egy divatbemutatón, transzvesztitának öltözve ünnepel a város legnagyobb melegfelvonulásán, esetleg Darth Vader- vagy Jedi-jelmezben jelenik meg nyilvánosan – a közvélemény-kutatások alapján továbbra is nagy támogatottsággal.
Kétfarkú Kutya Párt (Magyarország)
Ebből a felsorolásból nem maradhat ki Magyarország legismertebb viccpártja, amely az örök élet mellett ingyen sört, a puli export jamaikai felvirágoztatását vagy a hányatott sorsú jegesmedvék Balatonra költöztetését ígéri. Bár a párt bejegyzését a Fővárosi Törvényszék nemrégiben elutasította, a fokozódó kampányidőszakban valószínűleg még sokat hallunk róluk.
Anarchista Német Pogó Párt (Anarchistische Pogo-Partei Deutschlands, Németország)
Az ingyen sör ígéretét nem a magyar viccpárt vetette be először: ez volt az egyik legfontosabb programpontja a nyolcvanas évek elején hannoveri punkok által alapított Pogó Pártnak. A táncról elnevezett párt mottója a mindennapi ivászatot célozta („Saufen! Saufen Jeden Tag nur saufen!”), de az anarchia megteremtése, a rendőrség beszüntetése és az időskori nyugdíj fiatalkori nyugdíjra cserélése is szerepelt programjukban. A párt részt vett a 2005-ös általános választásokon, ahol saját kancellárjelöltet is állított a Die Kassierer nevű punkbanda énekese személyében.
Miss Nagy-Britannia Párt (The Miss Great Britain Party, Egyesült Királyság)
A Miss Nagy-Britannia szépségverseny egykori elnöke, Robert de Keyser által alapított párt célja az volt, „visszahozza a szépséget a politikába”, szó szerint. A rövid életű párt színeiben a 2008-as választásokon az egyik korábbi szépségkirálynő, Gemma Garrett indult – kevés sikerrel.
A fura európai formációk között találjuk még a Polgárokat az Élőhalottak egyenjogúsításáért (Egyesült Királyság), vagy a Kopaszok Lengyel Pártját. Van, amelyik a 99 pennys érmét vezetné be, hogy ne kelljen visszaadni egy fontból és betiltaná a pontosvesszőt (Őrülten Dühöngő Szörnyek Pártja, Egyesült Királyság), Svédországban pedig több választáson indult a Donald Kacsa Párt.
Forrás: Mentalfloss, Toptenz, Polkom blog