Hogyan demokratizálják az oktatást a digitális eszközök, és milyen hatással vannak a mentális egészségünkre? Hogy áll ebben Magyarország, és mit tanulhatunk Európában és az egész világon élenjáró finn oktatási rendszertől? Erről szerveztünk beszélgetést Jocó bácsival, a leghíresebb történelemtanárral, Dr. Vladár Zsuzsa egyetemi tanszékvezetővel, Halácsy Péterrel, a Budapest School és a a Prezi társalapítójával, emellett jó néhány finn és magyar digitális oktatási eszközt is megismerhettük. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve podcastunkon is meghallgatható.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam átlagosan 80,1 év. Volt ez már több is: 2019-ben még 81,3 évre számíthattunk, de az utóbbi két évben – a pandémia miatt hirtelen megnövekedett halálozás következtében – hosszú növekedési trend után visszaesett a várható élettartam. Jelentős a szórás a tagállamok, de az egyes régiók között is. Magyarország sajnos a sereghajtók között van: átlagosan 9 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint mondjuk az élen járó spanyolok vagy svédek. A nők még mindig jelentősen túlélik a férfiakat: közel hat év az előnyük.
Jó dolog ma 18 évesnek lenni: több helyen Európában – Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és most már Németországban is több száz eurós kulturális utalványt kapnak a felnőttkorba lépő fiatalok. A 18 éveseknek az EU is különleges ajándékkal kedveskedik: a szerencsések ingyenjeggyel beutazhatják Európa országait – erre például most szerdáig pályázhatnak azok, akik 2004. július 1. és 2005. június 30. között születtek. Most jó lenni fiatalnak Európában?
Az egységes belső piac az EU egyik legfontosabb vívmánya. Szabad utazás, letelepedés, tanulás, munkavállalás, a piacok közötti akadályok felszámolása, magas színvonalú, biztonságos termékek, a vállalkozások hozzáférése egy nagyobb piachoz, számtalan mobilitási támogatás – csak néhány példa arra, mit köszönhetünk neki. Mára, harminc évvel a létrejötte után annyira a mindennapjaink része, hogy teljesen természetesnek vesszük ezeket az előnyöket. Aki nincs benne, nagyon igyekezne, hogy részévé váljon, aki pedig elhagyta, az utólag szembesül vele, mit is veszített… Van mit ünnepelni, örüljünk együtt ezeknek az előnyöknek!
Az idei évet az Európai Unió a készségek fejlesztésének szenteli – ezzel felhívja a figyelmet a folyamatos képzés, élethosszon át történő tanulás, illetve kiemelten a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, és ehhez támogatást is nyújt. A tematikus év már elindult, a kapcsolódó programok és elérhető képzések száma folyamatosan növekszik – röviden bemutatjuk az ezzel megnyíló lehetőségeket és hasznos oldalakat.
Az Európai Bizottság tavaly februárban mutatta be az európai rákellenes tervet. A terv az EU egyik legfontosabb közegészségügyi kezdeményezése, és a 2020 novemberében elindított európai egészségügyi unió egyik sarokköve. A rákellenes terv keretében idén elkészültek az első rákügyi országprofilok, amelyek jelentős egyenlőtlenségekre mutatnak rá az uniós országok között és azokon belül is. Nincsenek jó híreink.
Izgalmas programokkal készülünk nektek márciusra: vendégeinkkel utánajárunk, mi áll a női sikerek és a „női láthatatlanság” mögött, megnézzük, miért és kinek jó az önkéntesség, és gondolatban ellátogatunk Temesvárra is. Mindebben segítségünkre lesz többek között Harcsa Veronika, Gyurta Dániel, de a több mint húsz év után hamarosan búcsúzó Tünet Együttes is Szabó Rékával, filmklubunkba pedig Európa aktuálisan legjobb filmjét, A szomorúság háromszögét hozzuk el nektek. Tartsatok velünk!
Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.