esc1.jpgSzívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmilag hasznos munkát is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.

Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:

1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.

2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.


Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.

A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:

- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.

esc4.jpgA regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe. Minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre. A tervek szerint 2017 tavaszának végétől vesznek majd fel fiatalokat, akik 2017 júniusától csatlakozhatnak a különböző projektekhez. Az előzetes várakozások szerint 2020-ig 100 ezer fiatal vehet részt a kezdeményezésben – a program elindulása óta máris húszezren jelentkeztek a lehetőségre.


Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.

Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; Jean-Claude Juncker Twitter

0 Vissza

young.jpegLeonardo da Vinciről a legtöbbeknek talán misztikus szimbólumok vagy korszakalkotó találmányok juthatnak az eszébe, de a reneszánsz kor zseniális tudósa nevét viseli az Európai Unió szakképzési mobilitást támogató programja is. Korábban bemutattuk már a felsőoktatásban tanulók, a vállalkozók és az önkénteskedni vágyó fiatalok előtt álló lehetőségeket, most azt járjuk körbe, milyen uniós program segíti a külföldi tapasztalatszerzést a szakképzés területén.

 

Nagytestvérével, az egyetemistáknak és főiskolásoknak szóló, idén negyedszázados Erasmus programmal szemben a Leonardo még „csak” 17 évet tudhat a háta mögött, mára mégis elismert márkanévvé vált a szakképzés terén. A Leonardo program a külföldi szakmai képzéshez nyújt támogatást azok számára, akik szakképzésben vesznek részt, vagy már végeztek, és most munkaerőpiaci lehetőségeiket szeretnék javítani. A program forrásaiból emellett támogatják olyan szervezetek együttműködését is, amelyek célja a szakképzés színvonalának emelése.

 

A program költségvetésének legnagyobb részéből úgynevezett mobilitási projekteket támogatnak, amelyek során a külföldi, 2-39 hetes szakmai gyakorlat vagy 1-6 hetes tanulmányút résztvevői nemcsak új ismeretekre és képzettségre tehetnek szert, de újfajta szemlélettel is megismerkedhetnek. A külföldön eltöltött idő emellett természetesen lehetőséget ad a nyelvtudás és a kommunikációs készségek fejlesztésére és más kultúrák megismerésére is, gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal egészítve ki az iskolában tanultakat. Mindezekkel a résztvevők versenyképesebb munkavállalóvá válnak, hiszen nemcsak közismert tény, de felmérés is alátámasztja, hogy a külföldi gyakorlattal rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni.

 

Bár a Leonardo kezdetben „utaztató program” volt, mára már túlnőtt ezen: a mobilitási projektek mellett a program a szakképzéssel foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést is támogatja a szakképzési rendszer fejlesztése érdekében. Az együttműködés eredménye lehet akár egy konferencia, egy weboldal, de akár a külföldön már jól működő gyakorlatok beépítése a hazai képzési rendszerbe.

 

Magyarország 1997 óta vesz részt a Leonardo programban, és évről évre többen vesznek részt a pályázatokon: a legutolsó adatok szerint már évente kb. 2000 embert mozgat meg a program a magyar szakképzésben. A program révén nemcsak a külföldre utazók, hanem – a hazai oktatási rendszer korszerűsítésével – a szakképzésben résztvevő valamennyi diák versenyképesebb munkavállalóvá válhat. Ezzel pedig az európai munkaerőpiac és a gazdaság egésze is sikeresebb lehet.

 

Magyarországon az Erasmushoz hasonlóan a Leonardo program koordinálását is a Tempus Közalapítvány végzi, ők tudnak bővebb információval szolgálni az érdeklődőknek. (Illusztráció: EACEA)

0 Vissza