pub-483944_960_720.jpgHa szín, akkor zöld; ha hangszer, akkor hárfa; ha tánc, akkor sztepp; ha sör, akkor Guinness – az évszázadok során Írország egyik legismertebb szimbóluma és büszkesége lett a kesernyés, ír barnasör, a Guinness.

A Guinness az „ale”-ek , azaz a felső erjesztésű sörök csoportjába, azon belül is a stoutokhoz, azaz az ír barnasörökhöz tartozik. (A másik nagy csoport a legelterjedtebb típus, a „lager”, amelynél a sör erjesztésénél az élesztő a sörlé alá kerül. A sörkészítés alapjairól itt találtok részletesebb leírást, illetve a sörökről egy szuper, eligazodást segítő infografikát.) Bárhol is készül a világban, a Guinnesst állítólag mindig ugyanazzal az élesztővel főzik, az árpák pörkölésére is különösen ügyelnek. A Guinness eredeti sörfőzdéje a mai napig működik – ennek négyhektáros területét 1795-ben kilencezer évre vette bérbe a cég. A Guinness különleges ízét a hagyományos receptúra alapján pörkölt árpaszemek adják, immár több mint 260 éve, mióta Arthur Guinness – akinek már édesapja is próbálkozott sörfőzéssel – Dublinban, a St. James Gate-nél található sörfőzdéjében előállította az első söröket. A sör másik különlegessége kivételes lágysága – a Guinnessben ugyanis kevés a szén-dioxid, helyette nitrogéngáz segítségével habosítják. Ez csapoláskor kerül a sörbe, illetve erre szolgál a sörös dobozokban található kis golyó – hivatalos nevén lebegő bigyó (floating widget) is, mely egy speciális eljárással friss nitrogéngázzal krémesíti a frissen felnyitott sört.

Speciális összetevőkhöz speciális felszolgálás is jár. A lényeg a lassú, kétszeres csapolás: először habbal együtt tele kell tölteni a korsót, meg kell várni, amíg a krémes sör felhabzás után elcsendesedik, a hab szépen eltűnik, és ezután kell ismét teletölteni a korsót. Mindehhez, azaz egy tökéletes pinthez pedig a Guinness gyár szerint összesen 119, 53 másodperce van szükség.

Állítólag a Guinness – és a többi barnasör – nagyon jó hatással van szervezetünkre (természetesen mértékkel fogyasztva). A sörgyár már a húszas években a sör egészséges hatásaira (is) építette hirdetéseit, amelyek megalapozottságát a legújabb kutatások igazolják – a sör rendszeres fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát. A sör emellett alacsony kalóriatartalmú, és a 19. században még sportolóknak és szoptatós anyáknak is ajánlották. Akkoriban az állam a jóféle sörök elterjedésének nagy támogatója volt – egyebek mellett adókedvezményekkel is támogatták az akkoriban meghonosodó sörfőzdéket. Az írek másik népszerű itala, a whisky túlzott fogyasztása által okozott népegészségügyi problémák megoldását ugyanis többek a gyengébb sörökre való áttérítésben látták.

Bár Arthur Guinness eredetileg ale-lel és porterrel (egy másik barnasörrel) kezdte, végül stoutja lett legismertebb, ezen belül is a Guinness Draught az, amelyet a legtöbben ismerünk. Emellett népszerű még a megszokottnál jóval szénsavasabb Extra Stout változat. Természetesen Írországban több remek sört találunk, akad számos további stout, de híres az ír vörös sör is (amelyet többek között itthoni sörfőzdék is készítenek). Egyesek a Murphy’sre, mások a Beamishra esküsznek – sörkedvelőknek mindegyiket csak ajánlani tudjuk!

(Ha felkeltette az érdeklődéseteket a poszt, figyelmetekbe ajánlunk még egy pár írást – például a legnépszerűbb ír sörökről, a Guinness részletes történetéről, vagy az Írországban jelenleg működő kis sörfőzdékről.)

 

A képek forrása: Guinness Storehouse (http://www.guinness-storehouse.com)

 

0 Vissza
Címkék: sör írország gael

beer.jpegDánia felfedezésének egy érdekes módja, ha megismerkedünk a helyi sörfőzdékkel (bryggeri) – ahogy ezt a hivatalos dán turisztikai oldal is javasolja.

Bár a sörről Európában elsőre inkább Németország, Belgium, vagy Csehország ugrik be, Dánia is ott van a sörös nemzetek élmezőnyében. Az ország mindig is sörös volt, már a viking korban is népszerű volt ez az ital, évszázadokon át működtek helyi (családi, majd községi) kis sörfőzdék, az ország minden szegletében. Ezekből azonban – többek között a nívós külföldi sörmárkák, valamint a borok térnyerésének következtében – a kilencvenes évek végére mindössze 10-15 maradt talpon, köztük a Carlsberg és a Tuborg, amelyek máig a nemzetközileg legismertebb dán sörgyártók – a kisebbek vagy megszűntek vagy beolvadtak.

 

A hagyományos „háztáji” dán sörfőzés ugyanakkor nem merült feledésbe, az 1998-ban alapított Dán Sörbarát Szövetség ennek a tradíciónak a felelevenítését tűzte zászlajára. Támogatásukkal számos új, kis sörfőzde alakult a 2000-es évek elején Dániában, amelyek a sörfőzés évszázados tapasztalataira támaszkodva, helyi, kézműves, a pilsner egyeduralmát megtörő barna, félbarna, a régi receptek alapján készített és ízesített sörökkel jelentek meg egyre több helyen az országban, a dánok nagy örömére. Mára több mint kétszáz bejegyzett kis sörfőzde működik Dániában (a hivatalos dán kormányzati portál szerint Dánia első az egy főre jutó sörfőzdék tekintetében), több tucat sörtípussal és több száz fajta kézműves sörrel, számuk folyamatosan nő.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak a hagyományos sörfőzdék kimagasló számában, de a szakirányi oktatásban is élen jár Dánia: Koppenhágában működik a világ egyik leghíresebb sörfőző oktatási intézménye, a Sörfőzés Skandináv Iskolája, ahol valóban világszínvonalú a sörfőző mesterek képzése.

A sörfogyasztás és a sörfőzdézés tehát igazi reneszánszát éli most Dániában, aki arra jár, annak mindenképpen érdemes belekóstolnia a helyi ízekbe és felkeresnie egy ilyen helyi sörfőzdét, a legtöbb sörfőzde szervez kóstolással egybekötött gyárlátogatást. Ehhez nyújt segítséget egy online térkép a Dániában működő kis sörfőzdék pontos címével, elérhetőségével - az alábbi térkép ezek elhelyezkedését mutatja:


serfozdek.jpg 
Az online térkép pontos címekkel ezen a linken keresztül böngészhető.

Itt pedig egy kisfilm Dánia díjakkal igazoltan legjobb sörfőzdéjéről, az Amager Bryghusről:

 

 

Skål!

1 Vissza