Tegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.

A korábbi olimpiákon is készített a berlini EU információs pont olyan alternatív éremszámláló táblázatot, amely azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lenne, ha az Európai Unió sportolói azonos zászló alatt indulnának. Így idén is az EU végzett volna az élen, bár a modell nem igazán küszöböli ki azt, hogy az európaiak külön indulva jóval több kvótával rendelkeznek, és számos sportágban több európai nemzet is dobogós helyezést ér el egymás mellett. Egyelőre közös csapat indítása még nincs napirenden, de voltak olyan sportolók, akik nemzeti lobogójuk mellett az EU zászlaját is fontosnak érezték megjeleníteni győzelmük után – így tett például Elisa di Francisca tőröző (borítóképünkön). Legutóbb, London után az olimpia zárásával arra kerestük a választ, hogy mely sportág nevezhető a „legeurópaibbnak” (egyébként az egyéni díjlovaglás), ezúttal az uniós országok érmekben kifejezett eredményét néztük meg egy kicsit alaposabban. A listán a hivatalos, véglegesnek tekinthető (2016. augusztus 21-i) éremtáblázat top20 helyezése közül emeltük ki az uniós országokat.

A megnyert érmek száma természetesen csak egy tényező az országok teljesítményének értékelése szempontjából – ugyanazt az eredményt egy kisebb lakosságú ország számára jóval nagyobb teljesítmény elérni. (Ugyanígy az is mérlegelendő, hogy egy-egy ország mennyit áldoz a sportra, illetve az sem mindegy, hogy a többi országgal összevetve mennyire tehetős, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az adott országban a profi sportolók részére. Még az olimpia előtt készült egy átfogó elemzés, amely kizárólag a résztvevő országok gazdasági mutatóiból – tehát teljesen függetlenül a konkrétan az olimpián részt vevő sportolók teljesítményétől és esélyeitől! – viszonylag pontosan megjósolta, hogy hogyan néz ki két hét után az éremtábla.)

Számos tényező játszik tehát szerepet abban, hogy egy ország eredménye mit jelent. Mi a fenti eredményekkel lakosságarányosan súlyoztunk, azaz megnéztük az uniós országok között, hogy a megnyert aranyérmek száma hogyan viszonyul a teljes lakossághoz, azaz országonként „hány emberenként termett” egy-egy aranyérem. (A tábla csak az uniós országokat mutatja, valamennyi országot figyelembe véve a fenti eredménnyel Horvátország a Bahama-szigetek és Jamaica után a harmadik helyen végzett ebben a nézetben, őket Fidzsi és Új-Zéland követi, hatodik Magyarország; Szlovénia meg még épp befér a top10-be.)




A grafikákhoz felhasznált források: a riói olimpia hivatalos éremtáblázata (2016. 08. 21.); az Eurostat lakosságra vonatkozó legfrissebb adatai (2016. 08. 21.)