Philip Zimbardo szociálpszichológus és a hétköznapok hősei Al Ghaoui Hesnával, a magyar kreatívipar képzőműhelyeinek képviselői és a Deti Picasso egyedülálló grúz-magyar zenei formációja is vendégünk lesz októberben. Virtuálisan eljön hozzánk Marion Cottilard is a Dardenne fivérek egyik legutóbbi filmjével, a hónap végén pedig képzeletben Portugáliába utazunk egy csésze kávé erejéig – ilyen színes programokkal tervezzük feldobni a borongósan induló októbert.
Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon már július végén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell. Az itthoni gazdák idén mennyiségileg vegyes, minőségileg erős évjáratra számítanak, hasonlót várnak összeurópai szinten is.
Az Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.
Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.
A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)
Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)
Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).
Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.
Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!
Képgaléria kedvenc hamis barátainkról:
Idén augusztus 8-ra esett az a nap, amikorra az emberiség a Föld éves erőforrásait felhasználta (ez az ún. „túlfogyasztás napja”). Innentől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a „jövő hitelét” költjük. Ennek enyhítésére, és a folyamat megfordításához szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre lenne szükség – egyéni és közösségi szinten egyaránt. Legyinthetnénk rá, hogy mit számít az egyén felelőssége, de igenis fontos, hogy olyan szemléletet valljunk és terjesszünk, amely a természetet védi és a Föld erőforrásait tartalékolja. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát mutatunk be arra, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik, és amelyeket bárki követhet – mind fontos lépés a környezetünk óvása és kizsákmányolásának megakadályozása szempontjából.
Tegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.
Van, hogy valamely európai nemzet művészeti alkotásainak megismerése, azok anyanyelven történő terjesztése egy igazán szuper, soknyelvű és izgalmas játékká áll össze. Mindehhez kell egy online elérhető, nemzetközi művészeti platform (Europeana), a világ legnagyobb és legnépszerűbb szabadon szerkeszthető lexikonja (Wikipédia) és az ehhez kapcsoló adatokat könnyen kezelhető és vizualizálható formában rögzítő felület (Wikidata). Meg persze 27 ország 60 lelkes önkéntese, akik másfél hónap alatt a versenybe benevezett alkotások közül annyit dolgoznak fel (írnak meg vagy fordítanak anyanyelvükre) a Wikipédiára, amennyit csak tudnak. Ez az Europeana művészettörténeti verseny, azaz az Europeana Art History Challenge.
„Nem könnyű helyzetben veszi át az EU Tanácsának vezetését az aktuális elnökség” – az utóbbi pár évben sajnos szinte bármelyik elnökség terveit bemutató írásunkat kezdhettük hasonló felütéssel. A külső és belső krízisek nem kímélték az elmúlt években az EU-t. Globális pénzügyi válság, ukrán válság, görög krízis, terroristamerényletek Európa szívében, menekültválság: számos olyan körülmény befolyásolta az utóbbi idők uniós elnökségeit – és az egész unió működését – amelyekkel nem lehetett előre tervezni.
Ezúttal az Európa Pont egyik fontos szolgáltatására szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Programjainkat biztos ismeritek, amellett fordulhattok hozzánk uniós témájú kiadványokért és szakkönyvekért is; emellett azonban érdemes tudnotok róla, hogy az Európa Pontban EU-s tanácsadóink választ adnak az EU-val kapcsolatos kérdéseitekre is. Legyen szó akár ösztöndíj-lehetőségekről, európai munkavállalásról, európai utazásokhoz kapcsolódó teendőkről, civil szervezetek számára elérhető lehetőségekről, uniós jogokról vagy kötelezettségekről – kollégáink mindezekkel kapcsolatban naprakészek, és szívesen segítenek, a szolgáltatás teljesen ingyenes.