Patinás ereklyék, vicces mütyürök, antik és retro holmik, egyedi és vicces kiegészítők, ezeréves és akár kortárs kézműves cuccok – mindezekkel találkozni egy bolhapiacon, ahol az alkudozás kötelező. Mindegy, hogy valakinek életforma, vagy csak egyszer-egyszer téved ilyen helyre: a bolhapiacok világa minden nagyvárosban különleges élményt nyújt. Mostani posztunkban bemutatunk egy válogatást Európa legjelentősebb és legtrendibb bolhapiacairól.
Most már tényleg nem sokat kell aludni, és a Franciaország-Románia mérkőzéssel június 10-én 21 órakor Párizsban elindul a 2016-os Európa-bajnokság, amely egészen július 10-ig meghatározó program lehet a nyári délutánokon és estéken. Az idei EB több szempontból is más lesz, mint a korábban megszokottak (erről írtunk egy korábbi posztunkban is). Idén már kibővített mezőny, 16 helyett 24 csapat vetélkedik a bajnoki címért, és hosszú idő, 44 év után lehet ismét a magyar válogatottnak szurkolni. A helyszínen vagy otthon, a képernyők előtt figyelemmel kísérhetjük a Bordeaux-ban (június 14., Ausztria elleni), Marseille-ben (június 18., Izland elleni) és Lyonban (június 22., Portugália elleni) csoportmérkőzéseket – és reméljük, a kiesési szakaszban is lesz okunk a magyaroknak szurkolni.
Aki a franciaországi stadionok egyikében drukkol kedvenc csapatának, érdemes tisztában lennie a Külgazdasági és Külügyminisztérium figyelmeztetésével: Franciaországban jelenleg szükségállapot van érvényben, és a terrorfenyegetettségi szint a legmagasabb fokozatú. Ezért többek között arra kérik a labdarúgó Európa-bajnokságra utazó magyar állampolgárokat, hogy a hatékonyabb konzuli védelem érdekében regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján.
Vajon a világbajnok Németország el tudja nyerni az Európa-bajnoki címet is, vagy 2008 és 2012 győztese, Spanyolország ismét képes lesz a címvédésre? Esetleg egy harmadik ország válogatottja lesz a végső befutó? Ráhangolódásként infografikánkban megtalálhatjátok az eddig Európa-bajnokságok helyszíneit, döntőseit, győzteseit és az EB-gólkirályok örökranglistájat (nagyobb méretben a képre kattintva, vagy itt találjátok). Jó szurkolást!
Kép forrása: UEFA
Immár hagyományosan futóversenyre invitálunk benneteket az Európa-naphoz és Magyarország uniós csatlakozásához kapcsolódóan: idén 12 éve, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ehhez idén már 12 leküzdendő kilométer dukál. A május 8-i futóverseny útvonala idén is uniós támogatással megvalósult budapesti fejlesztések mentén vezet.
Az alábbi infografikán összefoglaltuk, melyik tizenkét állomást ejtik majd útba a futók a Margitszigetről indulva és ugyanide érkezve (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):
A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu12) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!
A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és a Főváros.
Idén korán jön a húsvét, amely az egyik legváltozatosabb hagyományok által kísért ünnep szerte Európában. Tojás, nyuszi, locsolkodás, körmenet – a magyar szokásokat jól ismerjük, amelyekben a pogány és a keresztény elemek különös keverékét figyelhetjük meg. A legtöbb európai országban hasonlóképpen vegyes képet mutat az ünnepi szokások eredete.
Infografikánkon (nagyobb méretben itt) néhány különleges (svéd, lengyel, német, görög és spanyol) húsvéti szokást gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül egyéb különleges európai ünnepi tradíciót, osszátok meg velünk!
A sokak fejében élő sablonos holland képet igyekezett árnyalni és mélyíteni Szederkényi Olga vendégei segítségével az Egy csésze Európa sorozat aktuális, holland estjén. Az est folyamán sokszínű, nyitott, dolgos és toleráns társadalom képe rajzolódott ki, amelyben az emberek panaszkodás és pesszimizmus helyett inkább megoldják a problémáikat – ami a holland elnökség felfogásán is tükröződik.
A hétvégén osztják a filmvilág legnagyobb figyelemmel kísért díjait. Az Amerikai Filmakadémia elismerése sosem megy el a kimagasló európai alkotások vagy alakítások mellett – idén sincs ez másképp. Sőt, idén kiváltképp nagy figyelem övezi az Oscart itthonról is, hiszen Nemes Jeles László Saul fia című filmje a legjobb idegen nyelvű filmért járó díjra esélyes – 28 évvel az utoljára a legjobb öt közé bekerült Hanussen után. Sőt, a Cannes-i nagydíj és a Golden Globe után a legesélyesebbnek tartja a szakma – van tehát miért figyelni és szorítani. A Saul fia legnagyobb "ellenfele" az Oscarért az idén az Európai Parlament Lux-díjával is kitüntetett Mustang című film lehet, amelyet szintén számos díjjal ismert el a szakma.
Komoly mérföldkőhöz érkeztünk – átléptünk egy szimbolikus határt, már tízezren követitek a Facebookon az Európa Pontot. Örülünk neki, és büszkék is vagyunk, hogy ilyen sokan érdeklődtök az európai kultúra sokszínűsége, különleges személyiségek, európai érdekességek, történések és viták iránt, amelyeket az Európa Ponton keresztül bemutatunk nektek.
Idén a sziléziai Wrocław mellett a baszk város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia viseli Európa kulturális fővárosa címét. Donostia egy gyönyörű, tengerparti kikötőváros a Vizcayai-öbölben, amely kedvelt úti célja volt nemcsak a spanyol uralkodóknak, de évről évre egyre több turistát is vonz. A város a kulturális évad változatos programjával igyekszik bebizonyítani: a baszk városnak Európa kulturális térképén is ott a helye.