A nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.

Az Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.

Két nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó is. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.

Végezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.

Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)

Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Egy csésze Európa legutóbbi alkalmával a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégéhez, Olaszországhoz kapcsolódóan Firenzébe kalauzoltuk vendégeinket. Firenzéről legtöbbünknek talán a csodás toszkán tájak, Brunelleschi lenyűgöző dómja (amelynek kupolája a mai napig nem egyértelmű, hogyan készült), az Arno felett átívelő híd, a Ponte Vecchio a sok kis üzletével, a Medici család vagy talán egyszerűen csak a reneszánsz jut eszébe – mindezek valóban jelentősen meghatározzák a város arculatát, de meghívott vendégeinkkel igyekeztünk további érdekességeket bemutatni a város történetéből és jelenéből.

Firenze nemcsak Michelangelo életében volt meghatározó, de itt született és alkotott az itáliai irodalom egyik meghatározó alakja, az olasz irodalmi nyelv egyik megteremtőjeként számon tartott Dante Alighieri is. Legjelentősebb műve a több mint egy évtizedig készült Isteni színjáték (La Divina Commedia). Dante munkásságáról és a reneszánsz kori olaszországi irodalomról Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor, az est első vendége mesélt, aki kitűnően ismeri az olasz irodalmat és nyelvet, és már 2009 óta dolgozik a mű legújabb magyar nyelvre fordításán. A jelenleg legelterjedtebb fordítás Babits Mihályé, aki nagyjából száz éve, 1912-ben ültette át magyar nyelvre a művet. Nádasdy Ádám két éven belül tervezi befejezni a fordítást, amely elmondása szerint „cukormentes diéta” lesz, ha elkészül – Babitscsal ellentétben az írás dallamossága, költőisége helyett inkább a szöveghűségre koncentrál. Dante műve Nádasdy szerint csodálatosan megírt, monumentális alkotás, amelynél, akár egy piramisnál, szinte felfoghatatlan, hogy ember hogyan képes ekkorát alkotni, amely egyszerre megdöbbentő és lelkesítő. A mű elképesztően informatív – megismerhető belőle a reneszánsz korabeli firenzei élet, bemutatja az ott élő családok életét, házaikat. Emellett aprólékos képet fest az egyházról is, amelyet a mélyen vallásos Dante komolyan kritizált. A két fordítás közti különbséget úgy fogalmazta meg, hogy míg Babits megközelítésében az Isteni színjáték „ tankönyv, amely meglepően költői”, addig az ő olvasatában a mű sokkal inkább „költemény, amely nagyon informatív”. Érdekes, hogy a mű nyelve egyszerre nagyon fennkölt és alpári – Dante evvel a művével valami olyat alkotott, amely megkerülhetetlen volt a későbbiekben olasz nyelven író alkotók számára. „Dante Isteni színjátékban használt olasz nyelve úgy lett az olasz irodalom nyelve, ahogy a németeknél Luther Márton dialektusa vált a német irodalmi nyelv alapjává” – mondta ezzel kapcsolatban Nádasdy.

Az est második vendége, Gina Giannotti, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatónője az Isteni színjátékról beszélve hozzátette: bár a művet Olaszországban mindenki ismeri, aki csak iskolába járt, annak szövege korántsem könnyű olvasmány. A sűrű, bonyolult mondanivaló és a komoly filozófiai háttér nem teszik könnyen olvashatóvá vagy feldolgozhatóvá a művet. Giannotti megfogalmazásában Dante mellett Boccaccio és Petrarca voltak azok, akik „újrakanonizálták” az olasz nyelvet. Bár Giannotti maga nem toszkán, mindenkinek javasolja, hogy keresse fel Firenzét, ha teheti, amely a „reneszánsz maga”. Gasztronómiai szempontból a firenzei bifszteket (Bistecca alla fiorentina) nem szabad kihagyni. A Kultúrintézet vezetője számos olyan programról beszámolt, amelynek keretében az olasz kultúrával találkozhatunk Budapesten. Ilyen volt többek közt a Könyvfesztiválon Boccaccio születésének 700. évfordulójára emlékező ex libris kiállítás, illetve a Kultúrintézet komoly- és könnyűzenei koncertjei. Az idei Könyvfesztivál díszvendége Olaszország volt, így a kortárs olasz írók friss írásaiból jelenleg hatalmas a választék Magyarországon – érdemes szemezgetni a legújabb alkotások között.

Harmadik vendégünk Szomráky Béla tolmács volt, akit a szerelem irányított a tolmácsolás és fordítás irányába – gimnáziumban úgy gondolta, hogy az olaszra beosztott osztálytársnőjének szívéhez a közös idegen nyelv lehet a kulcs. A szerelmekből végül csak az olasz nyelv iránt érzett bizonyult tartósnak – azóta több idegen nyelvet is elsajátított, de a magyar mellett az olasz még az a nyelv, amelyen „számol vagy álmodik”. Szomráky Béla közel hét éven át élt az „elképesztően gyönyörűséges” Firenzében, amelyről azt tartja, „sosem unalmas, ahol minden arányos és tökéletes, amely lebilincselő, ugyanakkor emberséges is”. Amikor először érkezett hosszabb időre Firenzébe, több hónapba telt, míg lassan, hónapok alatt el tudta fogadni azt az „irtózatos szépséget”, amelyet a város ad. Az épített Firenzében számára lenyűgöző, ahogy a város építői mindig kanyarban építkeztek, a város legszebb utcái a kanyargósak, ahol a házak ölelgetik egymást, amelyek „mindegyikében volt szerelem és vér”. Szomráky szerint nem véletlen, hogy a város nem sokat változott a hetvenes és nyolcvanas évek óta, amikor ő ott élt – az olaszok ugyanis szerinte arra vannak ítélve, hogy megőrizzék értékeiket. Az olaszokban van egyfajta „buon gusto”, amely nem engedte számukra még akár háborúk idején sem, hogy egy-egy helyi, városok közötti konfliktus során a vesztes város csodálatos alkotásait lerombolják. Tisztelik a szépséget, amelyről nem bírnak lemondani, az ezekért érzett felelősséget szerinte az olaszok „a sejtjeikben hordják”.

A Szederkényi Olga újságíró által gondozott sorozatban mindig valamilyen izgalmas országot vagy várost mutatunk be olyan vendégek segítségével, akik valamilyen oknál fogva sokat tudnak az adott helyről, egy kisebb kóstolóval a hely egy finomságából – legközelebb Marseille-be utazunk! :-)

Aki még nem látta a nyár közepére teljesen lilába öltözött provence-i levendulamezőket, az okkersárga hegyekre épült kis városkákat vagy az Olympique Marseille stadionját, ahol a város szülöttje, Zinedine Zidane is kezdte pályafutását, annak most több mint kilencszáz kulturális érvvel is szolgálunk arra, hogy idén pótolja ezt az elmaradást. Idén ugyanis nemcsak a közeli Kassa, de Marseille-Provence is az európai kulturális főváros címét viseli. A két város földrajzilag és éghajlatilag meglehetősen különbözik, de egyéb jellemzőket tekintve korántsem esik olyan messze egymástól: mindkét városban fontos szerepet játszik a különböző népek együttélése, a multikulturalizmus. Míg a kelet-közép-európai Kassa történelmén a magyarok és a szlovákok osztoznak, addig a Mediterráneum egyik kapujaként számon tartott Marseille számos helyről (elsősorban Észak-Afrikából) vonzza a bevándorlókat, ami sokszínű és izgalmas várossá formálta Marseille képét.

A marseille-i kulturális évadban kiemelt helyett kapott, és az éves programban számtalanszor felbukkan a Földközi-tenger felé nyitott kikötőváros imázsa. E tekintetben van min javítania a gyakran „rebellisként, hangosként vagy erőszakosként” emlegetett Marseille-nek. A városról az utóbbi években sokszor szinte csak bandaháborúk, kelet-európai illegális bevándorlók vagy korrupciós ügyek kapcsán lehetett hallani. A kulturális program lebonyolítói a város erodált hírnevén is szeretnének javítani. Ambícióban nincs hiány – az év során mintegy tízmillió (!) látogatót várnak a dél-franciaországi régió kilencven településén rendezett közel ezer kulturális rendezvényre. A rendezvénysorozatba a francia szervezők bevonták Provence több városát (Arles-tól Aix-en-Provence-on át Aubagne-ig), így nemcsak Franciaország legnagyobb kikötővárosa, de egyik legszebb és legismertebb tájegysége, Provence is kiveszi a részét a kulturális év programkínálatából.

Természetesen lesznek kiállítások – például Picasso kevésbé ismert, ám annál különlegesebb kerámiáival, Rodin anticizáló szobraival, vagy Camus életéről –, táncos programok a modern tánctól Preljocaj kortárs ballettjéig, vagy épp koncertek az operától a fúziós nemzetközi zenei projektekig. Emellett – a  kassai programhoz hasonlóan – a francia program is nagyban épít az utcai művészetekre, a járókelők bevonására, ehhez kapcsolódóan is számos programot találunk a hivatalos műsorrendben. Aki ismeri és szereti a francia Cirque de Soleil művészetét, annak a cirkuszi kultúrára épülő programok nem okoznak majd csalódást.

Nehéz kiemelni néhányat a sok száz programból – lesz még például operafesztivál Aix-en-Provence-ban, táncfesztivál Marseille-ben, kiállítás Van Gogh, Bonnard, Cézanne, Matisse, Raoul Dufy vagy Le Corbusier remekeivel…) Ezért is ajánljuk mindenkinek, hogy saját érdeklődése és ízlése szerint böngéssze az eseménysorozat hivatalos honlapját, ahol időpont, város, illetve programtípus alapján kereshetünk a programok között. Bár egyelőre csak franciául, kis fordítási segítséggel ez sem lehet leküzdhetetlen akadályt. (A honlap kezelése talán picit szokatlan elsőre, de ez ne ijesszen el senkit – amint hozzászoktunk, kincsesbánya. Jól kereshető még az eseménysorozathoz kapcsolódó másik kereső is, itt is érdemes szétnézni.)

Aki követni akarja az évad eseményeit, annak a már említett forrásokon kívül figyelmébe ajánljuk a kulturális főváros Facebook, Flickr, Pinterest, vagy Youtube oldalát – idén különösen érdemes odafigyelni Marseille-re és Provence-ra!

A tavalyi évhez hasonlóan 2013-ban sem kell messzire utaznunk, ha fel akarjuk keresni az EU egyik kulturális fővárosát. A tavalyi szlovéniai Maribor után ugyanis idén Szlovákia második legnagyobb városa, a számos magyar vonatkozással rendelkező Kassa (Košice) tölti be ezt a címet.

Kassa neve a magyar történelem számára jelentős személyiségekkel forrt össze – kezdve Nagy Lajos magyar királlyal - akitől a város Európában elsőként kapott saját címeres oklevelet - a Rákócziakon át egész Márai Sándorig. A kassai születésű Márai kiemelt helyet kapott a kulturális évad programjában is - bár sohasem alkotott szlovákul, az író élete és művei szorosan összefonódtak a várossal, amely számos művében visszaköszön. Márai emlékét többek között színházi előadás, film, kiállítás, kultúrturisztikai kiadványok és várostörténeti séták idézik fel az év során. Az íróról az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik nyitóeseményeként egy teret is elneveztek az óvárosban.

A kulturális főváros Márai mellett számos kassai kötődésű alkotót is bemutat – többek között megnyílt már a kassai építész Oelschläger Őry Lajos kiállítása, bemutatják a kassai kötődésű Juraj Jakubisko filmrendező teljes munkásságát, tavasztól pedig a latin-amerikai nonfiguratív képzőművészet megteremtője, a Kassáról induló Fernando Falli (Gyula Kosice) életmű-kiállítását lehet majd megtekinteni.

Mindemellett a programsorozat gerincét a kreatív gazdaságra építő „Košice Interface 2013” című program adja, amellyel Kassa elnyerte a kulturális főváros címét. A pályázat szlogenje „Use the city” azaz „Használd a várost”, amely kifejezi, hogy Kassa a kulturális évad során nem az ilyen programsorozatoknál jellemző nagyberuházásokra helyezi a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a város meglévő adottságaira fókuszál. A szervezők egyik legfontosabb célja, hogy helyzetbe hozzák a Kassán és környezetében élő kreatív alkotókat, akik számára találkozóhelyet, teret és bemutatkozási lehetőséget biztosít az év. Mindezt a kassai szervezők többek között úgy kívánják elérni, hogy a kulturális és művészeti programok jó részét utcákon, köztereken látogathatják az érdeklődők. Az óváros utcái mellett akár lakótelepekre vagy egyéb elhanyagolt, korábban iparilag hasznosított külterületekre – amilyen például a Kaszárnya / Kultúrpark – is szerveznek programokat. Mindez hosszú távon akár gazdasági előnyökhöz is juttathatja ezeket a városrészeket, egyben perspektívát mutathat a kassai fiataloknak.

A programsorozat minden korosztálynak, mindenféle művészeti ág kedvelőjének tartogat valami izgalmasat. A már említett várostörténeti séták mellett lesz közép-európai színházi találkozó, a bor szerelmeseit a kelet-szlovák térség, valamint Eger és Tokaj borait is bemutató borfesztivál várja, lesz városi utcafesztivál,  Andy Warhol-kiállítás, és a fényeket ünneplő „Fehér éjszaka” számos kortárs művésszel… Több mint háromszáz programot rendeznek az évadban, érdemes böngészni az eseménysorozat részben magyarul is elérhető hivatalos honlapján található ajánlókat, illetve az eseménynaptárt (angolul vagy szlovákul).

Kép forrása: Flickr / Pedro (CC BY 2.0)

Bálint-napon a zene és a magyar kultúra egyik nagykövetét, Sebestyén Márta világszerte elismert népdalénekest láttuk vendégül az Európa Pontban. Márta – Andrejszki Judit csembalóművésszel és énekessel – a szerelmesek napjához illő, régi időkbe és változatos európai tájakra kalauzoló dalesttel jött el hozzánk. Előadásuk előtt Gyárfás Dorka beszélgetett a művésznővel.

Sebestyén Márta már kiskorában rengeteg benyomást szerzett különböző, akkor még inkább egzotikusnak számító országról vagy kultúráról – azok zenéin keresztül. Közgazdász kutatóként dolgozó édesapja ugyanis számos nemzetközi útjáról mindig a különböző tájak népzenéivel tért haza a hatvanas-hetvenes években; ő úgy gondolta, a népzene képes igazán megmutatni egy-egy népcsoport vagy tájegység igazi lényegét. Márta zenei érdeklődésének, tehetségének kibontakoztatásában természetesen zenepedagógus édesanyja is jelentős szerepet játszott, de nagyon nagy hatással volt rá édesapja hozzáállása és az a sokféle különleges muzsika, amelyek segítségével bejárhatta Görögországtól Türkmenisztánon át egész Dél-Amerikát – képzeletben.

Képzelőerejére sokáig szüksége is volt hasonló nagy utazásokhoz – az előző rendszerben ő sem kapott könnyen útlevelet, amellyel nemzetközi fellépésekre mehetett volna. Persze voltak visszautasíthatatlan külföldi felkérései „baráti országokba”, de nyugatra még nemzetközileg elismert művészként sem mehetett minden esetben. Sosem felejti, milyen tortúra volt egy-egy külföldi utazás még neki is, milyen volt gyomorgörccsel átlépni a határt, ha egyáltalán utazhatott – ez persze azoknak, akik a mai Európában nőnek fel (mint például fiai), szinte elképzelhetetlen.

Aztán idővel ő is eljutott olyan minden szempontból (földrajzilag és gondolkodást tekintve is) távoli országokba, mint Ausztrália, vagy Új-Zéland – sokan várták volna, hogy nem tér haza az akkor számos kötöttséggel és korlátozással működő Magyarországra, de ő sosem gondolt erre. Ahogy fogalmazott: „Itt a hazám, itt vannak a gyökereim, ahol feltöltődök, és nekem az a dolgom, hogy ezt a kultúrát elvigyem és megmutassam másoknak.” A művésznő szerint talán nem is hinnénk, hogy micsoda tisztelet és szeretet övezi a magyar kultúrát külföldön – erről sajnálatosan kevés szó esik manapság, pedig szerinte erre kellene koncentrálnunk, és azon kellene dolgoznunk, hogy tovább öregbítsük ezt a jó hírünket.

Sebestyén Márta 2010-ben ehhez kapcsolódó munkájához az egyik legrangosabb elismerésben részesült: megkapta az UNESCO Művész a békéért kitüntető címét. A díjjal egyedülálló zenei munkásságát ismerték el, amelynek keretében több évtizede a Kárpát-medence népzenei örökségét a legmagasabb művészi színvonalon képviselve támogatja a magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédet, valamint a kulturális sokszínűség eszméjét. A díj átvételekor munkásságának egyik legnagyobb ihletője és ösztönzője, „az első igazi világzenész”, Bartók Béla 1931-ben papírra vetett gondolatait idézte, amelyet ő is teljesen magáénak érez és követendőnek tart ma is a zene kulturális különbségeket áthidaló természetéről és elhivatottságáról:

„Az én igazi vezéreszmém, amelynek… tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem - amennyire erőmből telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás.”

Februári első programunk Bálint-napra esik – nem is lehet más a témája, mint a szerelem – és a bor. Február 14-én este Sebestyén Márta Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekest, az UNESCO kitüntetett művészét látjuk vendégül. A világ minden részéről rengetegen ismerhették meg általa a Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merült magyar népdalokat, amelyek többek között a számos Oscar-díjjal kitűntetett hollywoodi sikerfilm, az Angol beteg közvetítésével milliókhoz juthattak el. Sebestyén Márta tehát igazi kulturális nagykövet. Művészetről, kultúráról, európaiságról, mobilitásról beszélgetünk vele, ez után pedig a Bor és szerelem című műsorát hallgathatjátok meg, amelyet Andrejszki Judittal ad elő.

Az EU minden évet egy-egy fontos témának szentel, amellyel valamilyen korunkra jellemző jelenségre – lehetőségre vagy kihívásra – irányítja a figyelmet. Tavaly ez a generációk közötti párbeszéd volt, idén pedig az európai polgárság, az uniós tagsághoz kapcsolódó többletjogok kerültek a fókuszba. Ehhez kapcsolódóan az év során – és már februárban is – több program keretében foglalkozunk majd az uniós polgárság témájával a szabad utazás, munkavállalás jogától egészen az európai parlamenti választásokon való részvételig. Az európai demokrácia lesz egyik februári programunk témája is, amikor John Dunn cambridge-i professzort látjuk vendégül, aki többek között a King’s College és a British Academy tagja. Dunn a demokrácia szakértője, munkáiban a modern politikai elméleteket történelmi távlatból vizsgálja – február 18-i programunkon őt kérdezzük a modern demokráciák problémáiról és a demokrácia jövőjéről.

Filmklubunkban ezúttal a Balatonhoz látogatunk, és 21-én a Német egység @ Balatonnál című film vetítése kapcsán azokat a nyarakat elevenítjük fel, amelyek nemcsak nekünk, magyaroknak, de „német barátainknak” is emlékezetesek maradtak. Forgács Péter filmrendező Can Togay János, a berlini Collegium Hungaricum vezetőjének támogatásával készített dokumentumfilmet arról, hogy hogyan jöhetett létre sok kis német egység a Balatonnál 1961 és '89 között. A berlini fal évtizedeken keresztül választott el családokat, akiknek csak itt, Magyarországon volt lehetőségük találkozni. A film számos személyes történetet mesél el kelet- és nyugatnémet turisták, no meg a Stasi-ügynökök szemszögéből. A Balatonban ugyanis az államvédelmi szervek képviselői is megmártóztak, akik egyik szemüket folyamatosan a gyanús elemeken tartották. A film vetítése után a Lumière Filmklub háziasszonya, Gyárfás Dorka beszélget Hans-Henning Paetzke műfordítóval.

Egy csésze Európa sorozatunkban ebben a hónapban úticélunk Kassa és Szlovákia lesz. Kassa idén – Marseille-Provence mellett – az EU egyik kulturális fővárosa. Február 27-i programunkon beszélgetünk a kulturális főváros programjairól, de szó lesz a kassai születésű Márai Sándor törzshelyeiről, és arról is, hogy milyen kalandos úton jutottak II. Rákóczi Ferenc hamvai Törökországból a Szent Erzsébet dóm altemplomába. A menü ezúttal pozsonyi kifli lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró.

Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a februári programok részletes leírása Facebook-oldalunkon olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A képek forrásai: SebestyenMarta.hu, Origo.hu - Szabó Balázs

Az EU egyik legfontosabb értéke tagállamainak sokszínűsége. Különösen igaz ez kulturális szempontból: a számtalan különböző hagyomány, kulturális megközelítés és alkotások mind gazdagabbá teszik Európát.

Az EU kiemelt céljának tekinti ennek a kulturális sokszínűségnek megőrzését, és számos eszközzel igyekszik biztosítani , hogy a fontos európai alkotások - legyen szó akár kulturális örökségről, építészetről, irodalomról vagy épp a könnyűzenéről – az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek.

Az EU többek között az EU kulturális keretprogramjából finanszírozott kulturális kezdeményezésekkel, programokkal és díjakkal ismeri el a legkiemelkedőbb alkotásokat – ezen kezdeményezések közül most a januári díjátadó apropóján először a magyarra szépen nem igazán fordítható könnyűzenei díjat, a European Border Breakers Awards-t mutatjuk be nektek.

A díjat minden évben olyan európai előadók vagy együttesek kapják, amelyeknek a közelmúltban sikerült hazájukon kívül is sikereket elérniük első nemzetközi albumukkal. Bár a Beatlest még nem jutalmazhatták ezzel a díjjal (az első ilyen elismerést 2004-ben adták át), azóta olyan világhírt szerzett előadók kapták már meg, mint a brit Adele vagy Katie Melua, a német Tokio Hotel, az olasz-francia Carla Bruni vagy a svéd Lykke Li.

A nyerteseket egy zenepiaci elemző cég választja ki az eladott albumok száma, a rádiójátszások gyakorisága, valamint az Európai Műsorszóró Unióhoz (EBU) tartozó rádióállomások és az európai tehetségcsere-programban (ETEP) részt vevő fesztiválok szavazatai alapján. A tíz díjazott nevét minden év októberben ismertetik, akik a következő év januárjában (idén 9-én este) vehetik át díjaikat Groningenben, a Eurosonic Noorderslag fesztiválon. Magyarországról eddig egyetlen csapat nyerte el ezt a díjat, 2006-ban a Heaven Street Seven Get Out And Walk! című albumával.

Idén a következő előadók örülhetnek Európa egyik legrangosabb könnyűzenei díjának: Nabiha (Dánia), Ewert and The Two Dragons (Észtország), French Films (Finnország), C2C (Franciaország), Emeli Sandé (Nagy Britannia), Of Monsters and Men (Izland), Dope D.O.D. (Hollandia), Amor Electro (Portugália), Juan Zelada (Spanyolország), Niki and the Dove (Svédország). A díjazottak közül egyvalaki megkapja a közönség díját is – hogy melyik csapat vagy előadó, ez derül ki szerdán. A díjkiosztót – ahol a nyertesek is fellépnek – Európa-szerte számos TV- és rádióállomás közvetíti (Magyarországról például az MR2 Petőfi), de az eseményt este hattól élőben követhetitek a Youtube-on is.

Addig is hallgassatok bele az idei díjazottakba, tényleg érdemes! Van itt Snoop Doggot idéző hiphop/rap Hollandiából (még a pre-oroszlán időszakból), folk-indie bohémzene Izlandról, svéd indi-elektro, szkreccselő, VJ-ző francia elektro… A díjazottak bemutatkozó videóját megtaláljátok itt.

A groningeni fesztivál másik érdekessége, hogy itt osztják ki az év legjobb európai fesztiváljainak járó díjakat is, amelynek nyerteseit a díjkiosztóig nem ismertetik. Idén is van miért izgulnunk: ahogy tavaly, úgy idén is jelölték a Szigetet a legjobb fesztivál nagydíjára; emellett egy másik kategóriában a Balaton Soundnak drukkolhatunk. Tavaly annyira nem számítottak a Sziget szervezői a győzelemre, hogy el sem utaztak az átadóra – bízunk benne, hogy a duplázás reményében idén ilyen nem fordul azért elő… :)