Lassan véget ér a vakáció – aki valamelyik európai országba utazott kikapcsolódni, biztosan ismeri a megfelelő kisajándék megtalálásának programját. Ilyenkor hajtjuk a kis ajándékboltokat, hogy valami autentikus helyi tárggyal vagy finomsággal térhessünk haza, aminek örülnek majd az otthonmaradottak, vagy felidézi bennünk a vakációt, amikor a polcon megpillantjuk. Nem egyszerű ez a hajsza: az ajándékboltok tele vannak bóvlikkal, helyben készült, csak arra a helyre jellemző szuvenírt nehéz találni. Mi most ehhez az ajándékdilemmához készítettünk egy tablót, összeválogatva néhány európai ország jellegzetes szuvenírjét. A lista persze nem kizárólagos, lehet ezeknél sokkal eredetibb vagy karakteresebb ajándékokat találni. Ti milyen jellegzetes európai szuvenírt vettetek már, kaptatok vagy ajánlanátok országokból? Elő az ötletekkel, hadd egészítsük ki a listát! :-)

A nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.



Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

…akkor mindenképp nézd meg frissített összefoglalónkat az európai országokban érvényes vezetéssel kapcsolatos szabályokról! Ahány ország, annyi szabályozás – itthon, például aki iszik, az nem vezethet, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. Tőlünk nyugatabbra egy pohár sör többnyire még belefér, akkor is, ha autóval vagyunk. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Délen azonban szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett, míg északabbra ingyenes az úthasználat. A mi autópályáinkon 130 km/h-ás sebeséggel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

Ehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

• A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
• Az ehhez kapcsolódó okostelefonos alkalmazás, ami ingyenesen letölthető a legnépszerűbb mobil platformokra
  
  

Tagállami információk

• Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
• Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
• Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
• Ciprus: autópálya-használati díjak, közlekedési információk (a vezetéskor megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, lélegzetből kimutatva 0,22 mg/l)
• Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Dánia: közlekedési információk
• Egyesült Királyság: közlekedési információk
• Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
• Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
• Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
• Görögország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Hollandia: közlekedési információk
• Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
• Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
• Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
• Luxemburg: közlekedési információk
• Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Málta: közlekedési információk
• Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség)
• Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
• Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Svédország: közlekedési információk
• Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.

Végre itt a nyár, kitört a vakáció – ilyenkor nagyon sokan valamelyik másik uniós ország felé vesszük az irányt, hogy felfedezzük a helyi szépségeket vagy csak lazítsunk picit. Egy-egy ilyen külföldi útra érdemes kicsit felkészülni, idegen környezetben könnyen kerül nehéz helyzetbe az ember turistaként. A problémák elkerülése érdekében érdemes tudni, milyen jogokkal rendelkeztek uniós polgárként Európa és a világ országaiban, illetve, hogy milyen szabályozás van érvényben a megcélzott országban.

Szerencsére ezen jogokról, közös szabályozásokról és tagállami információkról (amelyek nagyon sok esetben jelentősen eltérnek az itthon megszokottaktól) mára nagyon sok kimerítő, pontos és naprakész információs forrás áll már rendelkezésre.

Hogy még ezeket se kelljen hosszasan böngésznetek, infografikánkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, valamint azokat az információs oldalakat, ahol minden utazással kapcsolatos kérdésre naprakész választ találtok. (Az infografika a képre, vagy ide kattintva megnő!)

A legjobb oldalak egy (európai) vakáció előkészítéséhez

• Európa Önökért – utazás: minden fontos tudnivaló az európai utazásokhoz kapcsolódóan (úti okmányok, konzuli védelem, beutazás feltételei, utazás kisállatokkal stb.)
• Sajtóközlemény a legfontosabb utazással kapcsolatos oldalak elérhetőségével
• A Bizottság közlekedésbiztonsággal foglalkozó oldala (milyen szabályozások vannak érvényben az egyes tagállamokban – pl. sebességhatárok; vezetéskor megengedett alkoholszint, kötelező biztonsági felszerelések, stb.) – erről lásd korábbi infografikánkat
• A Bizottság több utazáskor nagyon hasznos, ingyenesen letölthető applikációt is készített – ha van okostelefonotok, ezeket mindenképp érdemes letölteni

Jó utat! :-)

Az egyenjogúsághoz, a nők férfiakkal azonos lehetőségeinek kérdéséhez szorosan kapcsolódnak a gyerekvállaláshoz köthető tagállami szabályozások. Az EU tagállamai nagyon színes képet mutatnak ebben a tekintetben, hiszen a szociális kérdések, így a szüléshez kapcsolódó szabadságok és juttatások szabályozása a tagállamok belügye. Egyedül minimumszabályokat határoz meg az EU, illetve az ENSZ szakosított szerve, az ILO. Az, hogy egy anya a gyerek megszületése után mikor tér vissza a munkába, nagyban függ attól, milyen hosszan és milyen mértékű juttatásokban részesülhetnek a szülők a gyermekneveléshez kapcsolódóan. Van, ahol a rendszer viszonylag rövid otthon tartózkodásra ösztönzi a nőket, és van, amely inkább azt támogatja, hogy az anyák hosszabban maradjanak otthon a kisgyerekükkel.

A napokban hivatalosan is elindult a fejlesztés európai évének magyarországi programsorozata. A tematikus év legfontosabb célja, hogy az emberek számára láthatóbbá váljon a nemzetközi fejlesztési együttműködés, ezáltal is erősítve a szolidaritást, a globális felelősségvállalást – ezt hirdetik majd az évad nagykövetei is: Al Ghaoui Hesna riporter, Sena Dagadu énekesnő és Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanára.

A világszintű összefogásnak köszönhetően számos területen jelentősen javult a leginkább rászorulók helyzete, sok 15 éve kitűzött cél teljesült a millenniumi célkitűzésekből, amelyekből oroszlánrészt vállalt a világ legnagyobb segélyezője, az EU. A sok eredmény ellenére rengeteg még a tennivaló, ezeket foglaltuk össze az alábbi infografikán.

Az alábbi infografikával üdvözöljük az Európai Unió Tanácsának soros elnökét – ismerjétek meg Lettországot! :-)

A lett elnökségről szóló korábbi posztunkat itt olvashatjátok.

Csak kétféle ember létezik a világon: kutyások és macskások. Ez sokaknál nem döntés kérdése, sokkal inkább hitvallás vagy valami eleve elrendelt dolog – a kutyás nem érti, mit eszik a hízelkedő-doromboló, álságos és lusta szőrmókon a gazdája, míg a másik oldalnak a lihegős, mindenhol jelölős-szaladgálós, rossz szagú és nagyétkű lény tartása érthetetlen. E szembenállás valószínűleg kibékíthetetlen, átjárás nem nagyon létezik. (A felcsattanó döntésképtelenek hadáról most az egyszerűség kedvéért nem veszünk tudomást – a lelkük mélyén ők is tudják, hogy igazából csak az egyik csoporthoz tartoznak. ;-) )

Úgy éreztük, egy ilyen jelentős kérdést nem hagyhatunk feldolgozatlanul: utánanéztünk tehát, az EU országaiban melyik ország inkább kutyás, melyik inkább macskás.

Az infografikához a FEDIAF (Európai Állateledel Ipari Szövetség) legfrissebb éves összefoglalóját vettük alapul. A térképen az adott országban többségben élő háziállatként tartott kedvencek száma volt a meghatározó - Magyarországon például a legutóbbi felmérés szerint összesen 2,25 millió macska és 2,1 millió kutya élt az állatbarát háztartásokban.