2023-ban az Európai Unióban 1720 milliárd eurót költöttünk egészségügyre – ez a bruttó hazai termék (GDP) egytizede. Az egyes országokat tekintve az arányok és az összegek is jelentősen különböznek – és néha nem úgy, ahogy gondolnánk. Összefoglalónkból és infografikánkból minden kiderül.
Az egy tanárra jutó diákok száma az oktatási rendszer fejlettségének fontos, de nem mindenható mutatója. Összefoglalónkból és infografikánkból kiderül, hogyan állnak ebben az uniós országok.
Az egyre súlyosabb aszályos évek és hőhullámok miatt megnőtt a komoly tűzesetek kialakulásának esélye Európában. Kik és hányan vannak azok, akiknek az a hivatása, hogy megvédjenek minket a tűzvészektől? Soron következő összefoglalónkból és infografikánkból kiderül.
Hány évet töltünk teljes életünkből egészségben, az EU-ban hol a legtöbbet, és hol állunk ebben mi magyarok? Azt tudjuk, hogy a férfiak kevesebbet élnek, de egészségben töltött éveik száma is alacsonyabb? A posztból és infografikánkból kiderülnek a részletek.
Körülbelül minden ötödik uniós polgár, és minden negyedik magyar tovább dolgozik a nyugdíj után. A posztból és infografikánkból kiderülnek a részletek.
A felmérések szerint az olvasók még az online vásárlás során is inkább a nyomtatott formátumot részesítik előnyben – ez alól csak néhány kivétel van. A posztból kiderül, mely országok ezek, és az is, hol áll Magyarország.
Egy év alatt javult a közérzetünk itthon és a teljes EU-ban is. Blogposztunkból és infografikánkról kiderül, kik Európában a legelégedettebbek az életükkel és hol javult leginkább a helyzet.

Egy 2023-ban 15 éves magyar fiatal arra számíthatott, hogy 37 évet tölt majd a munkaerőpiacon. Ez nagyjából az uniós átlagnak felel meg. De mit jelent ez pontosan, és mi van az átlagok mögött? A posztból és infografikánkból kiderül.


