A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

A karácsony és az advent időszaka minden EU-s országban a legnagyobb ünnepek közé tartozik, a legtöbb helyen az ünnepi szokásokban vallásos és pogány hagyományok keverednek. A családok közös ünneplése és az ajándékozás szinte minden országban jellemző, de ezeken túlmenően is találunk egymástól nagyon távoli országokban is hasonló vonásokat, ugyanakkor hihetetlenül változatosak az ilyenkor jellemző tradíciók. Van olyan ország, ahol a karácsonyi várakozás egyik legfontosabb része egy Donald kacsás rajzfilm családi megnézése. Van, ahol szenteste a fiatalok házról házra járnak és énekükkel kívánnak barátaiknak boldog ünnepet; és van olyan ország, ahol a hagyományos lottóhúzás a karácsonyi ünnep egyik legfontosabb része. Európa sokszínű hagyománya megfigyelhető már a karácsony elnevezéseiben is, és abban is,  hogy a hagyomány szerint az adott országban ki és mikor hozza az ajándékokat.

Te mennyire ismered a különböző, európai karácsonyi hagyományokat? Tudásodat most tesztelheted karácsonyi és újévi kvízünkben (a játékért kattintsatok a lenti képre) – ezzel kívánunk nektek jó készülődést és szép ünnepet!

Melyik városban laknak a legbecsületesebb emberek? A Readers Digest erre kereste a választ egy érdekes teszttel. A világ nagyvárosainak forgalmas terein tizenkét pénztárcát hagytak el 50 dollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal, és várták, hogy a megtalálók hányat próbálnak meg visszajuttatni a tulajdonosnak. A tesztelők összesen 192 tárcát „veszítettek el” a világ 16 nagyvárosában, New Yorktól Rión át Lisszabontól Moszkváig, a kiválasztott 16 ország között volt Budapest is.

A teszten Helsinki vizsgázott a legjobban, ahol összesen egy tárcának veszett nyoma, a megtalálók 12 tárcából tizenegyet visszaszolgáltattak. A becsületességi teszt második helyén az indiai Mumbai végzett 9 tárcával, a megosztott harmadik helyet pedig New York mellett Budapest érdemelte ki 8-8 tárcával. A környező városokból Varsóban öt, Bukarestben négy, Prágában pedig összesen három tárca lett meg, a lista végén Lisszabon végzett, ahol egyetlenegy tárca került vissza a tulajdonosához.

A teszt eredményei (zárójelben a 12-ből megkerült tárcák száma):

1. Helsinki, Finnország (8)

2. Mumbai, India (9)

3. Budapest (8)

3. New York, USA (8)

5. Moszkva, Oroszország (7)

5. Amszterdam, Hollandia (7)

7. Berlin, Németország (6)

7. Ljubljana, Szlovénia (6)

7. London, Egyesült Királyság (6)

10. Varsó, Lengyelország (5)

11. Bukarest, Románia (4)

11. Rio de Janeiro, Brazília (4)

11. Zürich, Svájc (4)

14. Prága, Csehország (3)

15. Madrid, Spanyolország (2)

16. Lisszabon, Portugália (1)

Ti mit tennétek, ha találnátok egy tárcát az utcán? :-)

Nagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

További információs oldalak a gyakornoki programokról:

• Az Európa Portál gyakornoki lehetőségekkel foglalkozó oldala
• Az EUvonal kapcsolódó összefoglalója (részben frissített)
• Az Eurodesk ösztöndíjakat és pályázatokat gyűjtő oldala
• Európai Unió Tanácsa
• Európai Bizottság
• Európai Parlament (további infó)
• Bíróság
• Európai Gazdasági És Szociális Bizottság (további infó)
• Régiók Bizottsága (további infó)
• Európai Külügyi Szolgálat
• Európai Központi Bank
• Európai Beruházási Bank (további infó)
• Európai Számvevőszék
• Az Európai Ombudsman Hivatala

A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.

A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)





 
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.

Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.

Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.

Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és  a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.

A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.

Aki szereti a Kusturica filmekből  ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.

Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.

Jó bulizást!

Európában szerencsére mindenki azt gondol, amit akar, és ennek – amíg másokat nem sért vele – hangot is adhat. A vélemény, még ha sokféle is, nagyon fontos minden döntéshozó számára, mert ettől függ, hogy politikája sikeres-e, hogy az emberek elégedettek-e a dolgok alakulásával. A vezetőknek szükségük van egy biztos mérőre, amely megmutatja, mi foglalkoztatja közvéleményt – akármiről. Európában erre szolgál az Eurobarometer (EB), az EU egyik legrégebben használt, standardizált, összeurópai közvélemény-kutatása. 1973 óta készítenek ilyen felméréseket, amelyek időről-időre felmérik a tagállamok lakosságának véleményét, elképzeléseit az EU-val mint közösséggel, valamint különböző jelenségekkel kapcsolatban. Ezek az átfogó felmérések nagyon jó képet adnak arról, hogy hol tart ma Európa, mi aggasztja és mi teszi boldoggá lakosait.

Az EB egyik nagy csoportját a Speciális Eurobarometerek alkotják, melyek egy-egy témát, szakpolitikai területet járnak körül, legyen az a dohányzás, az aktív idősödés, vagy felmérés az európaiak nyelveiről és nyelvtudásáról. A teljes felmérések általában angolul érhetők el (esetleg még franciául vagy németül), de a legtöbb esetben készítnek minden hivatalos nyelven, így magyarul is rövid összefoglalót az európai és a nemzeti eredményekről. Akit érdekel valamilyen mostanában felkapott témakör, és kíváncsi, hogy miről hogyan vélekednek Európa országaiban, esetleg valamilyen tanulmányhoz háttéranyagra van szüksége, annak mindenképpen érdemes itt szétnéznie.

A másik nagy csoport a Standard Eurobarometer, amely az EU lakosainak véleményét méri az EU legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban fel félévi rendszerességgel, előre kidolgozott módszertan alapján, gyakorlatilag ugyanolyan kérdésekkel harminc éve. Ezekből a jelentésekből kiderül, hogy mit gondolnak az egyes országokban az EU aktuális helyzetéről, mit várnak az uniós intézményektől, mennyire bíznak bennük, milyen vívmányokkal vagy nehézségekkel azonosítják az EU-t.

A legutolsó ilyen Standard Eurobarometer eredményeit épp az elmúlt hetekben ismertették Európa-szerte (a magyar eredményeket egy szakértői beszélgetés keretében épp nálunk). A legutolsó kutatásból – főleg a korábbi Standard Eurobarometerekkel összehasonlítva – sok érdekes dolog kiderül. A magyar lakosság általában elégedett az EU-val, de úgy érzi, hogy nem tud eleget róla. Érdekes emellett az is, hogy csupán 11 százaléka szeretne többet tudni erről, ami a fele az európai átlagnak. Az EU vívmányai közül hazánkból a legtöbben a kézzel fogható dolgokat emelték ki, mint az utazás, a négy szabadság érvényesülése az EU-ban vagy az Erasmus csereprogram. Akit részletesebben érdekel a legutolsó felmérés, a teljes jelentést itt találja (angolul), a magyar nyelvű összefoglaló itt olvasható, a jelentést pedig többek között itt, itt vagy itt, elemezték hozzáértők.

Illusztráció: Halter András

Egy elnökségi logó megtervezése, illetve a végleges logó kiválasztása komoly feladatot jelent valamennyi EU-s elnökséget betöltő országnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen jelképpel azonosítják Európa-szerte az adott országot. A legtöbb tagállamban ezért hosszas folyamat során választják ki a nyertes logót, legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt verseny keretében.

Magyarország és a vele együtt elnökségi triót adó másik két tagállam, Belgium és Spanyolország a trió szoros együttműködését a logó azonosságában is ki akarta fejezni. Ezért a három ország közös pályázat keretében választotta ki a belga Antoine Durieux tervezte logót, amelyet kisebb változtatásokkal – a nemzeti színek variációival – másfél éven keresztül használtak a Tanács elnökségének jelképeként.

Ezt az egy esetet leszámítva, azonban a logók egy-egy országot képviselnek, Az alkotók a logót általában arra is felhasználják, hogy valamilyen nemzeti jellegzetességet, az ország számára fontos értéket is bemutassanak, persze a nemzeti lobogó színei mellett. Szlovéniánál például nemzeti jelképük, a Triglav hármas hegycsúcsa, Svédországnál pedig a környezettudatosság és az ország északi mivolta jelent meg – ezek az utalások hol egyértelműek, hol utalásszerűek. Az ír elnökségi logók elkészítésénél is törekedtek e nemzeti szimbolikára az alkotók. Az ország jelenleg hetedszerre vezeti az EU Tanácsát, és korábban már három másik logót is használt elnökségi féléve során. (Elnökségi logókat a kilencvenes évek második felétől kezdtek el használni a tagországok.)

Ha a nemzeti jelképekből indulunk ki, a címerben is szereplő kelta bárdok hárfája az ország egyik legfontosabb szimbóluma. Ezt használja az ír elnök, az ír kormány, számos nemzeti intézmény, és ezzel találkozunk az ír euróérmék hátoldalán is. Nem meglepő, hogy ezt a jelképet a korábbi, 1990-es és 2004-es elnökségi logókban is felhasználták.

Szintén fontos nemzeti jelkép a lóhere. A legenda szerint ezt Szent Patrik, Írország védőszentje használta a szentháromság metaforájaként. Ezt a vizuális elemet azonban az eddigi logók megalkotása során kihagyták a grafikusok (nem úgy például a nemzeti turisztikai hivatal), helyette inkább a tradicionális kelta spirális motívumokat helyezték előtérbe 1996-ban, és most, 2013-ban is. A mostani logó négy egymásba kapcsolódó „e” betűt formáz, amely utal az EU-ban szorosan együttműködő tagállamokra, a logó négy egysége pedig jelképezi azt a négy évtizedet, amelyet Írország az EU-ban eltöltött (az ország idén ünnepli csatlakozásának negyvenedik évfordulóját). A mostani logót négy, profi grafikus csapat által elkészített terv közül online szavazáson választották ki az írek.

Elnökségi logót választani egyáltalán nem egyszerű feladat – az alkotó mindig szeretne valami országra jellemzőt készíteni, amely különleges, ugyanakkor elkerüli a kliséket. Ha anno az alkotóknak csak magyar jelképekben kellett volna gondolkodniuk, akkor sem lettek volna könnyű helyzetben, bár Magyarország esetében a hagyományos nemzeti szimbólumok mellett lehet számolni a jelképes, ún. landmark épületekkel, amelyek Írország esetében talán kevésbé közismertek.

Nektek van kedvencetek a korábbi évekből?

Mikor kiderült, hogy az Európai Unió kapja idén a Nobel-békedíjat, a közösség vezetői számára egyértelmű volt, hogy az ezzel járó pénzösszeggel a háború első számú áldozatait kell segítenie: a gyerekeket, akiket megfosztottak annak lehetőségétől, hogy békében nőjenek fel. Európában, az európai integrációnak köszönhetően ma már szinte elképzelhetetlen a háború, de ez sajnos nincs így a világ minden szegletében. Manapság a világban zajló konfliktusok áldozatainak 90 százaléka civil, az áldozatok fele pedig gyerek, a konfliktusok miatt hétmillió gyerek él menekültként, 12,4 millió pedig a saját hazájában belső menekültként.

Az EU ezért saját forrásokból megduplázta az összeget, és konfliktuszónákban – a szíriai és a kolumbiai határon, Pakisztánban, Etiópiában és Kongóban – élő gyerekek életminőségének, biztonságának javítására fordítja. A támogatásból az EU csaknem 23 ezer konfliktus sújtotta gyereket támogat az egész világon; a konfliktusterületeken dolgozó partnerei segítségével gyerekbarát létesítményeket hoz létre és hozzáférést biztosít számukra az alapfokú oktatáshoz. „Az oktatás előmozdításával egyben a békének is esélyt adunk arra, hogy tartóssá váljék. Azt akarjuk, hogy »a háború gyerekei« »a béke gyerekeivé« váljanak” – mondta José Manuel Barroso.

Elismerés egy béketeremtő kezdeményezésnek: Nobel-békedíjas az Európai Unió

Bárhonnan nézzük, az Európai Unió – ahogy azt alapítói megálmodták – „békeprojekt”, amely a korábban a háborúk során egymásnak feszülő és egymás vérét ontó európai nemzetek megbékélésére, az európai háború örök ellehetetlenítésére épült.

A fiatalok vágyai, álmai és félelmei generációnként változnak – mást kíván magának egy mai tinédzser, mint amiről akár szülei, akár nagyszülei álmodtak ifjúkorukban. A mai fiatalok – ha anyagi akadálya nincsen – választhatnak, hogy hova (melyik európai országba) utaznak a nyári szünidőben, modern technikai eszközök százai közül válogathatnak, és ha épp akarják, akár más országok iskoláiban tanulhatnak. Szüleiknek ez a széles választási lehetőség még nem volt adott – az ország zártsága nem tette lehetővé a külföldi kiruccanásokat, sem hosszabb, sem rövidebb távon, erről legfeljebb álmodozhattak negyven évvel ezelőtt. Az előző rendszerben a rendelkezésre álló anyagi javak sem mutattak olyan változatosságot, mint ma.

A mostani nagyszülők, dédszülők generációja azonban még ennél is többet nélkülözött: ők még emlékezhetnek a háború borzalmaira, személyesen élhették meg milyen az, amikor az ember alapvető szükségleteiben korlátozott – a háború időszakában fő motivációik a túlélés, a biztos menedék vagy az élelemhez jutás voltak.

Mára ez elképzelhetetlen a fejlett Európában – és bár hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, ebben elvitathatatlan érdeme van az Európai Uniónak. A megbékélés a motorja annak a közösségnek, amelyben – az alapító atyák terve szerint – a korábbi halálos ellenségek működnek együtt, és ellenségeskedésüket a gazdasági egymásrautaltság váltja fel. Ezen alapul az először gazdasági, mára sokkal szélesebb körre kiterjedő együttműködés, amely hozzájárult az európai országok újjáépítéséhez, gazdaságuk felemelkedéséhez.

Ezt a mára talán kissé elfeledett motívumot jutalmazta a Nobel-bizottság a Nobel-békedíjjal. A díj emlékeztet minket arra, hogy az európai béke és a békében együttműködő európai országokra épülő Európai Unió, amelyet ma természetesnek gondolunk, hosszas munka eredménye. Ezt az értéket pedig fel kell ismernünk, és meg kell becsülnünk, hogy az európai béke a következő generációk számára is természetes lehessen. Ahogy Martin Schulz fogalmazott, az elismerés mindannyiunké; kezdve az európai egységeszme képviselőitől – akik közel hatvan éve megálmodták ezt az együttműködést – egészen a tagországok valamennyi polgáráig.

Ugyanakkor ez az elismerés kötelezettséggel is jár: nem dőlhetünk hátra, hiszen sajnos van még a világban tennivaló annak érdekében is, hogy ez a béke ne csak a fejlett Európa kiváltsága legyen – ezt szimbolizálja a „béke gyermekei” projekt is. Bízunk benne, hogy az új kezdeményezés hatása érzékelhető lesz sok ezer fiatal számára, és hosszú távon valóban a világ legrászorultabb emberei iránti európai uniós elkötelezettség jelképévé válhat majd, ahogy az uniós vezetők szeretnék.

Kép forrása: © European Union