Bár idén nyártól már az EU többi országában utazgatva sem kell a roamingdíjtól tartanunk, ahogy itthon, úgy külföldön is sokan keresik az ingyenes WiFit. Az európai vakációk kényszerű net-diétáján eddig tipikusan innen-onnan elcsent, kávézókban, éttermekben elérhető ingyenes vezeték nélküli kapcsolat segített. Ez azonban teljesen kiszámíthatatlan és esetleges volt, míg az EU azt szeretné, ha az EU-ban mindenhol szélessávú, biztonságos és ingyenes internetkapcsolat állna az európaiak rendelkezésére. Ezért indította el WiFi4EU kezdeményezését, amely várhatóan már idén elindul, a közintézmények bevonásával és támogatásával segít a helyzeten, kiszélesíti és kiszámíthatóvá teszi a külföldi netezést.

Hogyan működik?

A képlet egyszerű: az EU külön alappal támogatja, hogy az európai közintézmények új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte, a közösségi élet helyszínein. Ehhez szükségük van kezdeti beruházásra, meg persze fenntartásra – az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja majd (az internet-hozzáférés költségeit legalább három évig a pályázónak kell biztosítania). A cél az, hogy a város főterein, városi parkokban, múzeumokban, könyvtáraknál, vasútállomáson, kórházakban elérhető legyen a ma már szinte alapigénynek számító nagysebességű és ingyenes wifi. Az utalványok formájában biztosított forrásokra ezért jellemzően közintézmények és fenntartóik (önkormányzatok, könyvtárak, múzeumok, stb.) pályázhatnak majd, a tervek szerint 2017 végétől.

A program megengedi a már létező nyilvános hálózatok csatlakoztatását is a WiFi4EU kezdeményezéshez. Ezzel egységes azonosítási rendszert biztosíthatnak a már létező nyilvános hálózatokhoz, így a felhasználók nem csak az általuk már használt WiFire, hanem Európa-szerte a WiFi4EU hálózat bármely más hotspotjára is automatikusan rá tudnak majd csatlakozni.

A keret

Első körben 20 millió eurós keretből a tervek szerint 2020-ig 6-8000, eddig ingyenes WiFi-vel le nem fedett településen támogatják majd a hotspotok kiépítését, összesen 120 millió euró értékben. A pontos összeg még függ a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és a költségvetési eljárás eredményétől.

Várt eredmények

A program várt hatásaként egyrészt turistaként könnyebben elérhetjük majd az utazáshoz hasznos online információkat. A közhivatalok és a közintézmények pedig ennek segítségével kifejleszthetik és könnyebben hozzáférhetővé tehetik digitális szolgáltatásaikat, például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-turizmus területén. Így az ingyenes és gyors netezés mellett az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésnek szintén mindenki hasznát látja – egyszerre csökken a lakossági digitális szakadék és fejlődnek a digitális közszolgáltatások. Becslések szerint a WiFi4EU naponta 40-50 millió ember számára fogja biztosítani az ingyenes internetelérést.

További részleteket a kezdeményezésről itt találtok: bit.ly/WiFi4EU   

Képek forrása: pexels.com; Európai Bizottság

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Lassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.

Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

• Az Európai Unió Tanácsa (HU)
• Európai Bizottság (EN / DE / FR)
• Európai Parlament (HU)
• Az Európai Unió Bírósága (HU)
• Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
• Régiók Bizottsága (EN)
• Európai Külügyi Szolgálat (EN)
• Európai Központi Bank (EN)
• Európai Beruházási Bank (EN)
• Európai Számvevőszék (HU)
• Európai Ombudsman (HU)

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

• Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
• Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
• Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
• Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
• Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
• Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
• Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
• Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
• Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
• Európai Vasúti Ügynökség
• Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
• Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
• Európai Határőrizeti Ügynökség (FRONTEX)
• Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
• Európai Képzési Alapítvány (ETF)
• Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
• Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
• Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
• Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
• Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
• Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)

 A kép forrása: pexels.com

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta dolgozik az arculatváltáson, hogy a várost egészségesebb, fenntarthatóbb élőhellyé változtatassa. Komplex, zöld programja jó példával szolgálhat sok európai város számára.

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).

Érdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

Ahány ország, annyi szokás: ez olvasható ki az egyes tagállamokra jellemző, családi és együttélési modellekből, társadalmi szokásokból is. Hogy valaki mikor költözik el otthonról, mikor köti (első) házasságát, vagy mikor születik az első gyereke, azt rengeteg dolog befolyásolja. Fontosak a nemzeti és családi hagyományok, a látott minta, az anyagi helyzet, és természetesen nem kevésbé az egyén mentalitása és személyes sorsának alakulása.

Ezt vizsgáltuk meg most; kizárólag hivatalos, uniós vagy nemzetközi szervezetek által publikált statisztikák alapján, erről készítettük nektek egy átfogó infografikát, amiből nagyon sok érdekes dolog derül ki. Elsőre talán sokan gondolnák, hogy az élet jelentős mozzanatai kb. ebben a sorrendben követik egymást: megszületés, első intim együttlét, elköltözés a szülői házból, házasság, első gyerek megszületése, majd sok év után a halálozás. A statisztikákat megnézve azonban feltűnik, hogy a legtöbb esetben nem ez az átlagosnak vélt sorrend a jellemző. A legtöbb tagállamban például átlagosan később házasodnak a párok, minthogy az első gyermekük megszületik; sőt, több országban előfordul, hogy csak mindezek után következik a szülői ház elhagyása. Erre számos magyarázat létezik – például az a jelenség, hogy a modern társadalmakban egyre inkább kitolódik a házasság időpontja, vagy, hogy manapság rengeteg gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból.

Teljes megfejtést most nem adunk azonban az infografikához, de érdemes bogarászni: számos vélt és valós összefüggésre lehet rábukkanni. Véletlen lenne csak, hogy átlagosan a mediterrán országokban élnek a leghosszabb ideig az emberek, és ugyanitt hagyják el a legkésőbb a szülői házat a fiatalok? Sokan tudjuk, hogy az édesanyák főztjénél nincsen jobb a világon, de eszerint ez lehet a hosszú élet titka is…

Jó bogarászást (kattintásra megnő)! :-)

Sokszor és sok helyen olvashattuk az elmúlt években, hogy az EU szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogunk költeni, ha EU-tagállamban használjuk a telefonunkat, akár beszélünk, sms-ezünk, vagy internetezünk vele. Saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy évről évre jelentősen csökkent a barangolás költsége – 2007 óta a hanghívások és szöveges üzenetek díjai több mint 80%-kal, az adatroaming 91%-kal (utóbbi piaca pedig 630%-kal bővült azóta).

Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.