Bár idén nyártól már az EU többi országában utazgatva sem kell a roamingdíjtól tartanunk, ahogy itthon, úgy külföldön is sokan keresik az ingyenes WiFit. Az európai vakációk kényszerű net-diétáján eddig tipikusan innen-onnan elcsent, kávézókban, éttermekben elérhető ingyenes vezeték nélküli kapcsolat segített. Ez azonban teljesen kiszámíthatatlan és esetleges volt, míg az EU azt szeretné, ha az EU-ban mindenhol szélessávú, biztonságos és ingyenes internetkapcsolat állna az európaiak rendelkezésére. Ezért indította el WiFi4EU kezdeményezését, amely várhatóan már idén elindul, a közintézmények bevonásával és támogatásával segít a helyzeten, kiszélesíti és kiszámíthatóvá teszi a külföldi netezést.

Hogyan működik?

A képlet egyszerű: az EU külön alappal támogatja, hogy az európai közintézmények új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte, a közösségi élet helyszínein. Ehhez szükségük van kezdeti beruházásra, meg persze fenntartásra – az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja majd (az internet-hozzáférés költségeit legalább három évig a pályázónak kell biztosítania). A cél az, hogy a város főterein, városi parkokban, múzeumokban, könyvtáraknál, vasútállomáson, kórházakban elérhető legyen a ma már szinte alapigénynek számító nagysebességű és ingyenes wifi. Az utalványok formájában biztosított forrásokra ezért jellemzően közintézmények és fenntartóik (önkormányzatok, könyvtárak, múzeumok, stb.) pályázhatnak majd, a tervek szerint 2017 végétől.

A program megengedi a már létező nyilvános hálózatok csatlakoztatását is a WiFi4EU kezdeményezéshez. Ezzel egységes azonosítási rendszert biztosíthatnak a már létező nyilvános hálózatokhoz, így a felhasználók nem csak az általuk már használt WiFire, hanem Európa-szerte a WiFi4EU hálózat bármely más hotspotjára is automatikusan rá tudnak majd csatlakozni.

A keret

Első körben 20 millió eurós keretből a tervek szerint 2020-ig 6-8000, eddig ingyenes WiFi-vel le nem fedett településen támogatják majd a hotspotok kiépítését, összesen 120 millió euró értékben. A pontos összeg még függ a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és a költségvetési eljárás eredményétől.

Várt eredmények

A program várt hatásaként egyrészt turistaként könnyebben elérhetjük majd az utazáshoz hasznos online információkat. A közhivatalok és a közintézmények pedig ennek segítségével kifejleszthetik és könnyebben hozzáférhetővé tehetik digitális szolgáltatásaikat, például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-turizmus területén. Így az ingyenes és gyors netezés mellett az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésnek szintén mindenki hasznát látja – egyszerre csökken a lakossági digitális szakadék és fejlődnek a digitális közszolgáltatások. Becslések szerint a WiFi4EU naponta 40-50 millió ember számára fogja biztosítani az ingyenes internetelérést.

További részleteket a kezdeményezésről itt találtok: bit.ly/WiFi4EU   

Képek forrása: pexels.com; Európai Bizottság

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől” – mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.

Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)

A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.

Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.

Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban

(nettó árak, eurocentben)

 Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.