14 millió látogatót, 203 delegációt és 15 ezer sportolót várnak a 2024-es nyári olimpiai játékokra Párizsba. Az adatokon túl vajon mit jelent a franciáknak ez a rendkívüli esemény, hogyan zajlanak az előkészületek és milyen újdonságokra számíthatunk? Az Európa Pont sorozata, az Egy csésze Európa keretében megtudhattuk erről a részleteket – és posztunkban mindez vissza is nézhető.
Edd meg ami a tányérodon van! Nem dobunk ki ételt! Túletted magad? Semmi gond, itt az új emésztést segítő gyógyszer és az alakformáló ruha! Könnyen el lehet veszni a rengeteg különböző tanács között, és nehéz megtalálni az egészséges egyensúlyt a mindennapokban. Az Európa Pontban Steiner Kristóf vegán aktivista és Szabó Adrienn klinikai dietetikus fedte fel az egészséges életmód titkait – a beszélgetés a posztban visszanézhető és meghallgatható. Azt is megtudhatjuk, pontosan hol, mikor és minek hatására lett vegán Steiner Kristóf.
Az uniós intézmények idén áprilisban vállaltak kötelezettséget arra, hogy Európa-szerte fellendítik a kerékpározást. A biciklizés elterjedése, az infrastruktúra fejlesztése nemcsak a fenntarthatóság és az egészségmegőrzés szempontjából hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek is jót tesz. Infografikánkról kiderül, hogy néz ki most az uniós kerékpárpiac és kik a legfontosabb partnerek.
Vajon szükséges-e az alkotói gyötrődés? Mitől sikeres egy művész? Mi a minőség és a mennyiség közötti viszony valójában? Hogyan reagál a költészet a klímaváltozásra és annak fenyegetésére? A költészet napján erről beszélgettünk Závada Péterrel, majd kortárs költők olvasták fel a témához kapcsolódó verseiket – mindez a posztban visszanézhető.
Bő egy éve indult el az Európa Pont podcastja, mostanra 17 epizód hallgatható vissza. Vendégeink voltak többek közt Feldmár András, Navracsics Tibor, Jocó bácsi, Almási Kitti, Hesna és Für Anikó. Nyáron is van mit hallgatni, olvasd el – és hallgasd meg – ajánlónkat!
„Fogyatékossággal élő”, „eltérő képességekkel élő”, „hátrányos helyzetű”, „nem a hatalommal bíró csoporthoz tartozó”. Mindegy, hogyan hivatkozunk a valamilyen szempontból – mozgásában, látásában, neurológiailag vagy épp származása miatt – a többségtől eltérő adottságokkal rendelkező csoportokra, egy biztos: egyelőre jelentős kihívásokkal szembesülnek Magyarországon. Még ha ezek az akadályok sok tekintetben csökkentek is az elmúlt évtizedekben, van még min dolgozni. Vendégeink szerint az egyik kulcs a kapcsolódás lehet az elfogadáshoz és a valódi esélyegyenlőséghez – hogy legyen esélyük „utolsókból elsők” lenni.
Együttgondolkodás, a jövőt formáló mozgalom, vitafórum, kreatív tervezési folyamat – mindez egyszerre az Európai Bizottság új kezdeményezése, az új európai Bauhaus, amelyben kreatív szakemberek és kreatív gondolkodású polgárok közösen tervezhetik meg Európa jövőjét. A folyamat elindult: már várják az ötleteket, és hamarosan indulnak a kapcsolódó pilotok és támogatások is. Ez az izgalmas kezdeményezés volt legutóbbi programunk fókuszában, ahol a témával foglalkozó neves hazai szakértőkkel beszélgettünk.
A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.